Ezt érzi majd a munkavállaló a cafeteria változásaiból

Az Európai Unió bírósága kedden elmarasztalta a SZÉP kártya rendszerét és problémásnak találta az Erzsébet-utalvány több elemét is. Az ítélet szerint ugyanis uniós jogot sért, hogy a külföldi cégek nem bocsájthatnak ki SZÉP kártyát nálunk. A kormányszóvivő azt mondta, hogy tárgyalnak erről és változtatnak, hogy megfeleljen az unió követelményeinek a rendszer, illetve jobban figyelembe vegye a magyar emberek érdekeit.

Lehet, hogy fizetni kell a kártyáért a jövőben?

2011 óta létezik a SZÉP kártya, melyet jelenleg három bank bocsát ki: az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank. A kormány tervezete szerint az új plasztikkártya már pénzbe kerülhet, ezt a költséget várhatóan a munkáltató vagy a munkavállaló fizeti majd. A díj egyébként nem lehet több 500 forintnál.

“A tervezett változtatások közvetlenül nem érintik a munkavállalókat, és biztosan nem lesznek hátrányosak rájuk nézve – mondta el Crespo Zsuzsanna, cafeteria-szakértő az NLCafénak.  – Amit az Európai Bíróság sérelmezett az inkább a kibocsátó cégekre vonatkozik, itt kell változtatni. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Eddig három bank adott ki SZÉP kártyát, mert a magyar jogszabályoknak megfelelő cég tehette csak ezt. Az unió ezeknek a körét bővítené például, hogy megteremtse a versenyhelyzetet.

Szerintem ez eddig is megvolt, nem nagyon látom ebben az új érvényesülési lehetőséget, de ezentúl majd mások is piacra léphetnek és hasonló feltételekkel bocsájthatnak ki SZÉP kártyát. Ez a bankoknak csak akkor éri meg, ha nagy tömegű pénzt kezelnek, egy új szolgáltatónak ez nehezen sikerülhet, de majd biztosan megpróbálja valaki. Eddig is az OTP Bank volt a legnagyobb SZÉP kártya-kibocsátó, szerintem ez így is marad. A munkáltatónak nyilatkoznia kell majd arról, hogy mit csinálnak a fel nem használt összegekkel, ami az ő számlájukra került eddig is vissza. Mivel ez céges szinten általában nagyon kicsi összeg, pár ezer forint, így nem hiszem, hogy tömegesen nyilatkoznak majd a visszautalásról.

Ugyanis ez annyi plusz papírmunkával és adózási macerával jár a cégeknek, hogy valószínűleg a legtöbben azt választják, hogy menjen a központi költségvetésbe, és onnan a turizmusba, és akkor nincs gondjuk vele. A dolgozóknak visszaosztani a pénzt szinte lehetetlen, mert nem tudják a pontos összegeket, nem kapnak információt a cégek arról sem, hogy melyik dolgozójuk nem használta fel az összeget. A felhasználási határidő elég hosszú, tehát azt nem lenne értelme még jobban meghosszabbítani. Azt sem hiszem, hogy ezentúl fizetni kell majd a SZÉP kártyáért a munkavállalónak, ezek csak puszta találgatások. Eddig egyébként 292 milliárdot utaltak rá a munkáltatók a SZÉP kártyákra összesen. Hogy pontosan mi történik a jövőben, azt egyelőre nem lehet tudni, hiszen a tényleges változtatásokról a kormány dönt majd, egyelőre csak esélyeket lehet latolgatni, hogy mi és hogyan változik. Az mindenesetre biztos, hogy a munkavállalót nem éri hátrány” – mondta el a cafeteria-szakértő.

A SZÉP kártyára érkezett pénzt a feltöltést követő második naptári év május 31-ig kell elkölteni. A 2014-es befizetéseket tehát a munkavállaló 2016. május 31-ig tudja felhasználni.

Sokan nem költik el a kártyán lévő összeget

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Origo kérésére megnézte, hogy mennyi pénz pihen a SZÉP kártyákon a 2014-ben feltöltött összegekből: egyelőre 4 milliárd forint van a számlákon. Sokan az utolsó pillanatban költik el a pénzt, tavaly április végén 2,5 milliárd, 2013-as feltöltésekből pedig majdnem egymilliárd ragadt bent. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezetről azt írta, hogy a munkáltatók azért lehetnek érdekeltek abban, hogy a turizmusnak utalják a bent ragadt pénzeket, mert néha a mindössze néhány száz vagy ezer forintos visszakapott összeggel a bevételhez képest aránytalanul sok az adminisztráció.

A kormány egyébként még 2012-ben módosította az adószabályokat, akkor az addig a piacon lévő cafeteriautalványok elvesztették a kedvezményeiket. Az Erzsébet-utalvány és a SZÉP kártya kiszorította a piacról a francia cégeket. Az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo szerint ez jogellenes volt, ezért feljelentették Magyarországot az EU-nál.  A bíróság közleménye szerint Magyarországnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat, vagyis meg kell változtatnia az irányelvekkel ellentétes gyakorlatot. “Az Erzsébet-utalványok – akár papíralapon, akár kártyán rendelve – továbbra is a béren kívüli juttatás részeként adhatók, ezt a hatályos adójogszabályok biztosítják. Az Erzsébet-utalványok kibocsátása, elfogadása és beváltása elektronikus kártya formájában is zavartalanul folyik tovább” – írják az ítélet meghozatala után az Erzsébet-program honlapján.

Itt olvashatsz még többet a cafeteriáról: 

• Dolgozók ezrei nem tévedhetnek! Miért igényeljen Lakáshitel-cafeteriát?
• Borulhat az Erzsébet-utalványra és a SZÉP kártyára alapozott cafeteria rendszere