Immár tizenkettedik éve Angela Merkel Németország kancellárja. A kvantumkémiából doktoráló politikust először 2005-ben választották meg a posztra, a tegnapi voksoláson pedig negyedszerre is megválasztották, igaz, a mostani eredmények azt mutatják: sokan elhagyták Merkel pártját, a CDU-t, többségük a szélsőjobboldali – a német sajtó szerint jobboldali populista – AfD-hez csatlakozott. Ennek eredményeként a második világháború óta először jutott be szélsőjobbos párt a német parlamentbe, 13 százalékos eredményükkel így ők lehetnek a harmadik erő. Angela Merkel pártja a parlamenti helyek 33,5 százalékát szerezte meg, így az eredményes kormányzáshoz koalíciós partnerekre lesz szüksége. Testvérlapunk, a 24.hu elemzése szerint a legvalószínűbb az úgynevezett Jamaica-koalíció lehet: a fekete színnel jelölt CSU mellé a zöldek és a sárga színnel jelölt liberálisok kerülhetnek be.
Angela Merkel, akit a Time magazin két évvel ezelőtt a világ legbefolyásosabb személyiségének választott, a menekülthelyzet , illetve a gazdasági válság kezelésével vívta ki magának az elismerést. A puritánságáról híres politikus a mai napig egy teljesen átlagos vidéki családi házban él, ha pedig a német fővárosban kell tartózkodnia, saját zsebből fizeti ottani lakása bérlését. Férje pedig minden alkalommal kifizeti a repülőjegyet, ha a kancellárnak járó hivatalos repülőgépek valamelyikén utazik.
A negyedszerre megválasztott Angela Merkel előtt rögös út áll: az Európai Unió válsága, az euroszkeptikus pártok erősödése, illetve a német szélsőjobb parlamentbe kerülése mind kemény dió lesz. Emellett pedig muszáj megemlíteni Oroszország európai befolyásának erősödését, a rendkívül feszült német–török viszonyt, valamint azt is, hogy Donald Trump elnöki kinevezése óta – igaz, egyre halkabban – emlegeti, hogy a NATO-val problémák vannak, illetve hogy az Európával évtizedeken át fenntartott kapcsolatot lazítani kellene, hogy az USA saját problémáinak megoldására koncentrálhasson.
Ráadásul a kancellárnak mindezt minden korábbinál ellenségesebb politikai környezetben kell majd megtennie, miután pártja –a győzelemhez képest – leszerepelt a választásokon. Annak ellenére, hogy a német gazdaság – főleg a kontinens egészét nézve – kifejezetten jó állapotban van, Angela Merkelnek számítani kell az őt menekültügyben támadó szélsőjobb, illetve az éppen az ellenzékbe kerülő szociáldemokraták jelentette kihívásokra is.
Ebben a német kancellárnak az egyik legfontosabb eszköze, azaz a megfontoltsága, hideg fejű gondolkodásmódja lehet a segítségére, na meg elképesztő politikai tapasztalata: közel harminc éve aktív a politikában, hét választáson tudott győzedelmeskedni (2005-ben lett először kancellár, előtte a Bundestag, a német parlament képviselője volt). Nehéz dolga lesz, de már korábban is megmutatta, hogy látszólag reménytelen helyzetekben (görög válság, menekültválság, orosz–ukrán krízis) képes okos, erős vezetőként helyt állni, akkor is, ha ezzel saját népszerűségét teszi kockára.
Angela Merkel kétségtelenül a XXI. századi Európa történetének egyik központi figurája, akit a német politika legnagyobb neveivel – pl. Helmut Kohllal – emlegetnek egy lapon. Negyedik kancellári kinevezésével pedig végérvényesen bebetonozhatja helyét a történelemkönyvek lapjain még akkor is, ha politikai ellenfeleivel várhatóan minden korábbinál véresebb csatákat kell majd megvívnia.