A harmadik európai esélyegyenlőségi jelentés azt vizsgálta, hogyan változott 2005 és 2015 között a nők helyzete a tagállamokban. A rangsor elkészítéséhez a nemek közötti különbséget olyan területeken elemezték, mint az oktatás, a munkaerőpiac, a magánéletre jutó idő, az egészségügyi állapot, a vagyonelosztás és nem utolsó sorban a hozzáférés a hatalomhoz.
Jelenleg ez utóbbi területen teljesít a legrosszabbul Magyarország, még mindig ritkán kerülnek olyan pozíciókba magyar nők, amelyekben döntéshozók lehetnének. Az egész Európai Unióban itt a legkisebb a nők aránya a törvényhozásban, a végrehajtói hatalomban, a médiában és a vállalatokban együttvéve. A Hvg.hu ismertetése szerint a magyar index a hatalomhoz való hozzáférés területén csupán 18,5 a százas skálán, míg a jóval jobban teljesítő Svédország indexe 79,5.
Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika frakcióvezetője és Hiszékeny Dezső, az Országgyűlés szocialista jegyzője 2017 májusában.
MTI Fotó: Kovács Attila
Ugyanakkor más területeken ennél csak jobban teljesít az ország, például, ha a szabadidő eltöltését nézzük, akkor hét másik uniós tagállam is elmarad Magyarországtól. Az oktatásban is hozzuk a V4-es átlagot, és ezzel előzzük Németországot.
Összességében a nemek esélyegyenlőségét tekintve Magyarország Görögországot megelőzve utolsó előtti a rangsorban, az indexünket leginkább az húzza le, hogy nagyon alacsony a nők aránya a hatalomhoz való hozzáférésben.
