A PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, azaz Emberek az állatokkal való etikus bánásmódért) részéről már megszokhattuk a polgárpukkasztást, úgyhogy épp csak kicsit rándul felfelé a szemöldökünk, amikor óriási cukkinit lóbál bele az arcunkba a videóban szereplő férfiember azt sugallva, hogy ha zöldséget eszel és nem húst, akkor végtelen merevedésre számíthatsz. Értjük mi a viccet, nem is a cukkinivel van bajunk, hanem inkább azzal a szélsőséges hozzáállással, amivel gyakran találkozunk a húsevők és vegánok között újra és újra fellángoló vitákban mindkét fél részéről.
“Traditional” masculinity is DEAD. The secret to male sexual stamina is veggies. 😉 pic.twitter.com/51DUsqzyO3
— PETA (@peta) 2019. január 16.
Nem akarunk igazságot tenni, nem is lehet, de azért a PETA reklámja kapcsán kíváncsiak lettünk, és megkérdeztük mindkét tábor képviselőit, hogy mi a problémájuk egymással, miért lettek vegánok vagy épp ellenkezőleg, miért nem lesznek soha vegánok. A körkérdés közben pedig még az is kiderült, hogy valójában nem két tábor van, hanem három, mert sokan félig vegán, félig húsevő étrendet követnek, és nem is akarnak átállni egyik oldalra sem, köszönik szépen, jól érzik magukat középen.
„Ez leginkább az internetnek köszönhető, azoknak a térítő vegánoknak, akiket mindenki annyira utál.”
Zsófia és a Rókatündér néven író fórumozó vegán, de ettől még nekik sem tetszik a PETA reklámja, agresszívnak és szexistának érzik, és szerintük sem így kellene a húsevőknek információt adni erről az életmódról. A két tábor közti feszültségről pedig azt mondják, hogy a valóságban igenis lehet értelmes és építő beszélgetésekbe, vitákba bonyolódni a témáról.
Zsófia: „A reklám számomra a vicc kategória, nem is igazán értem, hogy ezt hogy gondolhatják komolyan. Nem hiszem, hogy bárki is áttérne a vegán életmódra, csak mert egy másfél perces reklámban azt mondták, hogy ettől majd jobb lesz a merevedése…
Nőként nézve meg még inkább borzalom. Tisztában vagyok vele, hogy a provokáció egyes esetekben hatékony, de egy ilyen témánál, mint a veganizmus, ami amúgy is megosztja az embereket, nem túl szerencsés.
A vegán vs. húsevő témában nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy én márpedig nem leszek AZ a vegetáriánus/vegán, aki embereket térít, de azóta rájöttem, hogy ez nem biztos, hogy a megfelelő hozzáállás, hiszen a veganizmus mára olyan dologgá nőtte ki magát, aminek rengeteg hatása van az emberiségre és globálisan a világra. Szóval ha nem folytatunk értelmes (!), nem fröcsögő, nem egymást szapuló beszélgetéseket ezzel kapcsolatban, azzal kihagyunk egy lehetőséget arra, hogy edukáljunk, és tapasztalatokat osszunk meg valakivel egy olyan témában, aminek, ha tetszik, ha nem, következményei vannak.”
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Sam Carter
Rókatündér: „Most már a legtöbb dologban egyetértek a »térítő« vegánokkal, bár az üzenetet legtöbbször tényleg nem sikerül jól átadniuk, így a húsevők defenzívek lesznek, érthető módon. Pont ilyen az új PETA reklámja is, miszerint a húsevés nem kellene hogy a férfiasság jelképe legyen, szerintem egy fontos üzenet, ami tényleg egyre égetőbb probléma, ugyanakkor a reklám agresszív, és nem jön át belőle, hogy mit szeretett volna mondani, pláne, hogy olyan, mintha a szexuális zaklatást hirdetné.
Egy csomószor látom, hogy ezek a provokatív reklámok konrtaproduktívak, mert ha még meg is mozgat valamit az emberben, nem szeretné, hogy velük, a »vérvegánokkal« legyen azonosítva, pedig maga a mozgalom nem erről szól, az állatokért van, az összesért.
Néha még én is nehezen vallom be, hogy vegán vagyok. Nem azért, mert szégyellném, sőt, nagyon szeretek így élni, csak tudom, hogy ilyenkor sokakban az első dolog, ami felmerül, hogy én ítélkezem felette, pedig ez egyáltalán nincs így.
A nagy utálkozásban gyakran elfelejtődik, hogy ez tényleg nem rólunk és a konfliktusainkról szól, hanem arról, hogy egyszerűen vannak emberek, akik nem szeretnének pénzzel támogatni egy vagy több olyan ipart, amit nem tartanak etikusnak.”
Czakó Viki is vegánként él, de ő nem ért egyet fenti társaival, szerinte a PETA-reklám a helyén van és jó üzenetet közvetít.
„A PETA legújabb reklámja egy ironikus válasz az APA cikkére, amelyben többek között azt taglalják, hogy egy férfi mitől is lesz férfi. Valahogy évezredek óta kialakult egy kép, miszerint maszkulinitásukat úgy tudják kifejezni, hogy állatokat ölnek le, vadásznak, trófeákat gyűjtenek, steaket esznek. A PETA-reklám nagyon is a helyén van. Attól, hogy egy férfi nem fogyaszt húst, vagy egyáltalán nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket, még férfi.
Sőt, szerintem ez egy abszolút elavult nézet, mikor a férfiasságot a húsevéssel vagy a vadászattal hozzák össze. A férfiasság nem az öldöklésben és brutalitásban jelenik meg, ezek számomra abszolút negatív tulajdonságok, és taszítóak is.
Személy szerint az a véleményem, hogy mi vegánok kevésbé generálunk »húsevő–vegán« vitát. Persze ezek a viták elkerülhetetlenek és kialakulnak, de az esetek nagy százalékában nem kezdeményezünk. Mikor kiderül, vegánok vagyunk, az elindít egy lavinát; ahol rengeteg buta kérdést szegeznek nekünk és gúnyosan mosolyognak rajtunk, hogyan van erőnk felkelni, és van energiánk hús nélkül is a napi feladatok ellátáshoz. Természetesen nem ítélem el a húsevőket, mert anno én is az voltam, legtöbbünk így szocializálódott. A változásokat vagy másokat pedig sokszor nehéz elfogadni, szeretjük gúnyosan kritizálni őket – ezek ősi emberi szokások, amiken csak nehezen és lassan lehet változtatni.”
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Robert Bye
„Mi nem hangsúlyozzuk, hogy a hatalmas steaktől van kemény merevedésünk és én HÚSEVŐ vagyok.”
Gergő és Gábor is röhejesnek tartják a PETA-reklámot, bár nem azért, mert lejártja a veganizmust, hanem azért, mert sértő a húsevő férfiak számára. A vegánok közül pedig nekik is csak azokkal van problémájuk, akik támadóan és erőszakosan lépnek fel a húsevőkkel szemben.
Gergő: „Hát ez a reklám nettó röhej, nem tudom melyik brit tudós találta ki, hogy keményebb és hosszabb merevedésük van a vegánoknak. Én nem vetem meg a húst és még senki nem panaszkodott arra, hogy nem elég kemény, elég gyors, vagy elég hosszú. Innentől kezdve szerintem ez a reklám leginkább polgárpukkasztás és vitaindításnak jó, sok mindenre ki lehet hegyezni a vegánságot, erre szerintem nagyon nem.
Nekem egy nagy bajom van azzal, ha valaki vegán, hogy ezt mindig mindenhol hangsúlyozza az így élők túlnyomó többsége, illetve mindent próbálnak húsételek és az egyéb állati összetevők koppintásával megcsinálni.
Biztos vannak nagyon finom originális receptek, de a csapból is az folyik, hogy ez egy vegán hamburger, vegán tojássaláta, vegán bármi. Nem mellesleg anno kb. csak húst hússal és tojással, tejjel stb. evett az ember, mégis élt, sokáig, szaporodott, kemény merevedéssel együtt ungabungázott. Összességében tehát az a baj a reklámmal, mint a vegánok nagy részével: ez nettó polgárpukkasztás és annak kihangsúlyozása, hogy DE ÉN VEGÁN VAGYOK, míg mi nem hangsúlyozzuk ki, hogy a hatalmas steaktől van kemény merevedésem, és én HÚSEVŐ vagyok.”
Gábor: „A vegánság intézményében a térítő szolgálat az, ami rettenetesen fura, és egy picit talán irritáló is. Valahol én is sajnálom azokat az állatokat, de nem gondolom azt, hogy azzal, mert én nem eszek húst, bármi változna.
A matematikai valóság az, hogy azok az állatok nem csak értem halnak meg, sőt még csak nem is kizárólag a húsukért halnak meg.
Ma már egy állatnak nagyon kevés része az, ami így vagy úgy nem hasznosul. A szőre, a bőre, a csontja, a belsőségei, mindből készül valami, gyógyszer, ragasztó, vagy textilipari adalék, szóval, ha én nem eszek húst, azzal nem fog történni semmi, az az állat ugyanúgy meg fog halni, csak legfeljebb kárba megy a húsa, feleslegesen veszíti életét.”
„Leginkabb csak próbálom kialakítani magamnak a megfelelő étrendet.”
Enikő és Zsé húsevők úgy, hogy beillesztettek több elemet is a veganizmusból az életmódjukba. Szerintük a lényeg az, hogy úgy kell élni, hogy minél kevesebbet ártsunk magunknak és a környezetünknek, ehhez pedig a kevert életmód a legjobb út.
Zsé: „Vidéken nőttem fel, nálunk a sertés, marha meg csirke haszonállat volt. Ezzel úgy vagyok, ha tudom, hogy normális körülmények között nevelték, nem ridegtartásban, akkor lehet belőle kaja. De ezektől a nagyüzemi keltetőktől rosszul vagyok.
Viszont két másodperc alatt fel lehet azzal idegesíteni, amikor egy vegán/nyers vegán mindenáron meg akar téríteni. Majd én szépen eldöntöm mi a jó nekem.
Leginkább azért ingadozom a kettő között mert pl. a tejterméket egészségügyi okok miatt gyakorlatilag majdnem kizártam az étrendemből. Innen meg már könnyű volt elindulni azon az úton, hogy vegán kajákat egyek. A húsipari dolgokat már évek óta minimálisra csökkentettem. De itt jön a képbe, hogy »true« magyar vagyok, és egy jó csirkepörköltről vagy házi kolbászról még nem tudtam lemondani. Leginkább csak próbálom kialakítani magamnak a megfelelő étrendet.”
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Ella Olsson
Enikő: „Mi azért vagyunk a kettő között mert a fenntarthatóságban és a mértékben hiszünk. Viszonylag ritkán eszünk húst és nagyon sok vega/vegán kaját eszünk. Mivel erdélyi leányzó vagyok, engem egy pillanatig sem riaszt el a haszonállatok leölése és húsként felhasználása. Viszont a vegánságot biológiailag nem tartom fenntarthatónak ebben az országban, mert nagyon kevés fajta zöldség/gyümölcs van, ami itthon termeszthető.
Ez azért fontos, mert sokkal nagyobb lábnyomot (utaztatása, csomagolása, üzemi beéretése stb.) hagy az az avokádó, mandarin, ananász, amit megesznek, mintha egy fenntartható és ellenőrzött gazdaságból való tojást ennének meg.
Amíg engedünk a tömegtermelésnek, a minőség csökkentésének, addig nagyon nehéz lesz minőségi, minden szempontból kielégítő táplálkozást követni és az állatok életére és lelkivilágára figyelni. Kakas nélküli boldog tanyasi kapirgáló tyúk minőségi tojást tojik, ha a boci leválása után nem vesszük le a tehén tejét, akkor megbetegszik. Végül is nagyon régen az emberek azért (is) kezdték el ezeket hasznosítani, hogy az állataik tovább éljenek és fejlődjenek, csak hát azóta tömegesen szükség van rá, mert már nem a farmon kapálunk reggeltől estig, hanem egy asztal előtt ülünk.”
Mit mond a szakértő?
Megkérdeztem Szabó Orsolya dietetikus véleményét a vegán és húsevő életmódról egészségügyi szempontból. Szerinte egészséges étrend csak az lehet, amelyikben nem keletkezik hiány a szükséges tápanyagokból.
„A vegán étrend mellett én nem nagyon tudok érveket használni, szerintem számos olyan anyagban szegény étrendet jelent, amire a szervezetünknek szüksége lenne. Ha én gondolnám úgy, hogy meg kell mentenem az állatokat, biztosan nem így kezdenék hozzá. Sokkal jobb eredményt lehetne elérni, ha egyrészt a tartási körülményeken változtatni próbálnék, másrészt kiállnék a pazarlás visszafogása mellett.
Szóval aki a szemétből eszik, az szerintem többet tesz, mint aki a munkatársait vegzálja, hogy fúj, amit eszik. Sok dolgot lehet tenni, kettőt nem érdemes: kínozni az állatokat és zaklatni az embereket a saját hitünk miatt.
A vegánok sose gondolnak bele, hogy ha egyik napról a másikra megszüntetünk teljes ágazatokat, akkor egyrészt a családok megélhetését vesszük el, másrészt mihez kezdjünk a szarvasmarhákkal, amíg végelgyengülésben ki nem halnak?
A mértéktelen húsfogyasztásnak is megvannak a veszélyei, nem véletlenül hívják a köszvényt foglalkozási ártalomnak henteseknél. A hús jelentékeny fehérjeforrás. Egyrészt önmagában meg is terheli az emésztőrendszert, másrészt a fehérje-metabolizmus körforgásában keletkező anyagok az egész szervezetet megterhelik.
Az egészséges étrend sajnos nem lehet olyan diéta, amiben az egyik vagy másik tápanyagot helyettesítés nélkül megvonjuk. A vegetáriánusok ezért – mivel tudatosabban étkeznek – gyakran többet tesznek az egészségükért, mint akik örömmel tolják a hurka-kolbászt egész télen minimális krumplival.
De egy »húsevő« (inkább mindenevő), aki a steakeket preferálja salátával vagy a csirkehúst, a halat könnyű körettel, ugyanolyan jó étrendet követ, mint adott esetben egy vegetáriánus, aki nem határolódik el a tej-, pláne a tojás- vagy halfogyasztástól.”
