nlc.hu
Aktuális
Lesz-e lehetősége jó iskolába járni Ráskó Eszter gyerekének, ha felnő?

Lesz-e lehetősége jó iskolába járni Ráskó Eszter gyerekének, ha felnő?

Eltemettük Koós Jánost, elbúcsúztunk Baló Györgytől. Vitatkoztunk a magyar iskolarendszerről, beszéltünk az időjárásváltozásról, a pedofíliáról a héten – és hoztuk a megoldásokat is.

„Nyald a cipőmet, kutya!” – hosszútávon nem megoldás, ha a bántalmazót kicsapják az iskolából

Jelenet a Cyberbully című filmből

Sajnos nem indult vidáman a hét, bár valójában még az előző hét eseményei miatt kellett feldolgoznunk nehéz témákat. Sokakat felkavart az a nádudvari eset, amikor két lány egy harmadikat alázott meg, és erről videófelvételt készítettek. Szalma Erika arról írt, milyen közel áll egymáshoz a személyes és az online zaklatás, és hogy miért nem lehetünk nyugodtak egyik felől sem. „Az online elkövetők többnyire offline elkövetők is, és ez az összefüggés az áldozatok tekintetében is fennáll” – áll a cikkben. Az online zaklatás veszélye éppen a személytelenségben rejlik: az empátia kevésbé érvényesül, így a tinik könnyen belecsúszhatnak a bántalmazásba elkövetőként, áldozatként vagy csak passzív szemlélőként. „Ötödik-hatodik évfolyamon szinte minden iskolai csoportban előfordul valamilyen formában a bullying” – mondja Gedő Ágnes klinikai szakpszichológus, aki a szülők felelősségét is hangsúlyozza, bár az sem ritka, hogy az intézmények szabadulnának a „problémás” tanulóktól, mint hogy megoldást keressenek.
 „A fő baj az, hogy kivesztek az osztályközösségek, anno nálunk ilyen nem fordulhatott elő, mert még ha nem tartozott is a csapatba valaki, a gyengébbet mindig megvédtük, és a zaklatónak elvettük a kedvét a további atrocitásoktól” – írja egy hozzászólónk.

Pedofília: először el kell követned a bűncselekményt, hogy segítséget kapj

Képünk illusztráció (Don Silverio pedofíliával megvádolt pap egyik áldozata nápolyi otthonában – fotó: Alessandro Penso/For The Washington Post via Getty Images)

Még súlyosabb az a téma, amiről Fiáth Titanilla klinikai szakpszichológus írt a héten a Michael Jacksont érintő vádak kapcsán. Pedofil – szinte szitokszóként használjuk a kifejezést anélkül, hogy igazán ismernénk a jelenséget. Pedig mindannyiunk érdeke, hogy ne csak a büntetésben gondolkodjunk, de az érintettek kezelésében is. „Én nem pátyolgatom a pedofilokat, épp ellenkezőleg: abban segítek, hogy ne kövessenek el újabb bűncselekményeket a szabadulásuk után” – fogalmazott egy terapeuta.
Mi ez, felhívás keringőre? Elmentek a francba!” – írja egy dühös kommentelőnk, aki ezek szerint nem értette meg a mondanivalót…

Megható beszédet mondott Szerednyey Béla Koós János temetésén – rengetegen vettek búcsút az énekestől

MTI/Szigetváry Zsolt

Szerdán kísérték utolsó útjára Koós Jánost, akinek temetésén Szerednyey Béla mondott beszédet. „Sok boldog percet szerzett az embereknek. Emléke legyen áldott!” – írja sokunk gondolatát olvasónk, Aranka.
Akik szerették, tisztelték az énekest, a család kérésének megfelelően egy szál virágot hoztak magukkal. A 81 évesen elhunyt énekes koporsója mellett borlovagok álltak díszőrséget.
Akik nem tudtak eljönni, azoknak fotóztunk és videóztunk – mi ezzel a cikkel búcsúzunk.

„Ha újra dönthetnék, biztos nem lennék televíziós” – Baló Györgyre emlékezünk

A magyar sajtó kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Baló György szerkesztő
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Egy televíziós szakember, újságíró és szerkesztő, aki „nem magának akart műsort gyártani, hanem a nézőknek, és amikor már nem tudta elvégezni a feladatát, akkor elköszönt” – így írt kolléganőnk, Wappler Veronika Baló Györgyről, akinek hétfőn érkezett a halálhíre. Az ismert televíziós évtizedeken át szerkesztett és vezetett közéleti-politikai műsorokat a köztévén és a kereskedelmi csatornákon. 71 éves volt.
Tények, tények és a tények – ő ezeket tartotta a legfontosabbnak, ezt a szemléletet újságíró szüleitől tanulta el. „Egyszerűen arról van szó, hogy valaki vagy átjön, vagy nem jön át. Vagy elhiszik neki, amit mond, vagy nem hiszik el” – mondta egy interjújában Baló György. Neki elhitték. Ezt bizonyítja egy komment az NLCafén: „Nagy tudású, éles elméjű embert veszítettünk el. R.I.P.”

Itthon nem kellett, külföldön egyetemre felvételizik a hatodikos magyar kisfiú

Győri Ildikó

Hatalmas vitát kavart az a cikkünk, amiben Bagaméri Viki egy pszichológus édesanya döntésének hátteréről és következményeiről ír. Győri Ildikó azért vitte külföldre a kisfiát, mert elégedetlen volt a hazai oktatással. „Itthon a rendszer csak arra kíváncsi, hogy miben nem jó a gyerek, külföldön pedig arra, hogy miben ügyes. Ha erre rátalálnak, azon kezdenek dolgozni, hogyan segítsék a tehetség kibontakozását” – magyarázza. „A feleslegesen áttanult és kárba veszett hétvégék után csak egy mondat járt a fejemben: ha egy ilyen gyerek itthon nem kell, majd keresek olyan helyet, ahol örömmel fogadják, ahol értékelik” – mondja az édesanya, akit legalább annyian dicsértek nálunk határozottságáért, mint ahányan kritizáltak amiatt, hogy „csupán kompenzál”.
Mindenesetre ötezer-ötszázan osztottátok meg ezt a cikket eddig, és százhatvannál is több hozzászólás született.

Itt a gyerekek önmaguk lehetnek – bemutatjuk a Rogers iskolát

Még ugyanezen a héten rögtön megoldást is kínáltunk a problémára – legalábbis egy lehetséges megoldást. Van ugyanis egy módszertan, amelyet követve a gyerekek önmaguk lehetnek. Alternatív iskolarendszereket bemutató sorozatunk keretében ezúttal a budapesti Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskolában jártunk.

Tavaszi kabáttrend testközelből – megnéztem, felpróbáltam, lefotóztam őket

Fotó: NLC

A keményebb témák után további vidám dolgokat igyekszem mutatni nektek, és hát kell-e annál nagyobb öröm, mint hogy itt a tavasz? Most már biztosan, egészen és visszavonhatatlanul. Mehet a télikabát a szekrénybe. De mi van, ha nem tudunk onnan kivenni semmit helyette? Körülnéztünk nektek a boltokban, sőt, kolléganőim fel is próbálták a legjobb tavaszi kabátokat, hogy lássátok, hogyan állnak hús-vér nőkön a reklámfotók után. Extrázott ballonok, plus size-barát blézerek és újraértelmezett bolerók e heti cikkünkben.

Vajna Tímea keresettebb, mint valaha

Vajna Tímea az üzlete megnyitóján

És ha már a trendek: igen, Vajna Tímea még mindig érdekel titeket. Na jó, lehet, hogy nem pont titeket, de nagyon sokakat ebben a szép, netes univerzumban. Fánk, lombik, Andy Vajna halála, örökség: ezek azok a szavak, amelyeket a legtöbben írják be a keresőablakokba Vajna Tímea neve mellé. És még egy szó, amit nem árulok el, nézzétek meg a cikkben!

„Elmentem a küszöbig, megálltam, aztán jött a terhesség és átdobott rajta” – egészen komoly nagyinterjú Ráskó Eszterrel

Ráskó Eszter

Fotó: Neményi Márton

Nagy beszélgetésünk volt a héten egy másik ismert magyar nővel, akinek a nevére talán ma még nem keresnek annyian, mint Vajna Tímeáéra, de talán ő ezt nem is bánja. Ráskó Eszter nem az a „hassimogatós” kismama, ami csak annyit jelent, hogy kellő öniróniával szemléli az addig ismeretlen, új állapotot, a várandósságot. Ő nem az a fajta azonban, akivel csak erről lehetne beszélgetni ezentúl. Most is szó esett humánpolitikáról, szexuálpszichológiáról, női önképről, közállapotokról és arról, mit szabad egy stand up-osnak és mit nem a színpadon.
Teljesen korrekt a csaj – biztosítja Esztert szimpátiájáról cukipicicica a cikkünk alatt. – A humora ugyan nem az enyém, de normális a hozzáállása. Az meg, hogy kövér vagy sovány, tök mindegy, ha nem negatívkodik.
Nem ért egyet vele Remény Zoltán („Ez honnan jött elő? Mert elég nagy arca van, ráadásul még a legyet is bekapta szerencsétlen ördög”), sőt arról tett tanúbizonyságot, hogy ő sem az a „hassimogatós” fajta. Csak neki még humora sincs.

Jövő héten újra jövünk, újabb vidám-szomorú cikkekkel. Sőt, el sem megyünk!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top