„A közterület az embereké, nem az autóké” – Dugókban fuldoklik egész Budapest

Az elmúlt hetekben nagyon nehéz volt közlekedni Budapesten: villamospálya-felújítás, a 3-as metró déli szakaszának rehabilitációja, közműcserék – bármerre mentem a városban, mindenhol hatalmas dugók fogadtak. Pedig kerékpárral járok; és a kerékpárnál nincs jobb, gyorsabb közlekedési eszköz egy városban torlódások idején.

„Sajnos ezeket a nagy felújításokat csak nyáron lehet megcsinálni. Szükség van rájuk: mostanában mindenki amiatt puffog, hogy a 4-6-os villamosvonalat például minden évben ugyanott bontják fel, pedig ez tévedés, nem ugyanott bontják fel – bár az igaz, hogy mivel a fővárosban nagyon kevés váltó, visszafordulási lehetőség van, az utóbbi időben kénytelenek voltak ugyanazt a Széll Kálmán tértől az Oktogonig tartó szakaszt lezárni a szakemberek – magyarázza Tevan Imre közlekedési szakújságíró, az Iho.hu munkatársa. – Nem azt mondom, hogy jól csinálják, de az tény, hogy mivel a körúti villamos például extrém terhelésnek van kitéve, időről időre hozzá kell nyúlni a pályához.”

Követtek el hibákat

Tevan Imre azt mondja, tény, hogy a 4-6-os felújítása során korábban komoly hibákat követett el a főváros. „Tarlós István főpolgármester például néhány évvel ezelőtt létrehozott egy közbeszerzési szervezetet a budapesti közlekedés modernizációjának összefogására, de ezt nem sokkal később meg is szüntették – ki tudja, miért. Ez ahhoz vezetett, hogy a város egyik legforgalmasabb vonalát mindenféle komolyabb koncepció nélkül, tűzoltó módon kezdték el felújítgatni, kénytelenek voltak, hiszen voltak a pályának olyan szakaszai, amelyek annyira elhasználódtak, hogy muszáj volt hozzányúlniuk – fejtegeti. – Ez például egy súlyos ügyetlenség volt.”

A szakújságíró a korábbi hibák, rossz döntések, mulasztások ellenére is bízik abban, hogy ezúttal tisztességesen megcsinálják a 4-6-os pályáját. „Úgy néztem, most végre jó technológiát alkalmaznak, legalább negyven-ötven centi alapozást tesznek a sínek alá, így van remény, hogy jövőre nem kell majd megint ugyanazt a szakaszt lezárni.”

A 4-es és 6-os villamos vágányának felújítása Corvin-negyednél (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A 4-6-os felújítása mellett a 3-as metró déli szakasznak átépítése is komoly gondokat okoz. Annál is inkább, mivel hétvégenként a teljes vonalat lezárják. „Ilyenkor nyilván olyan munkákat végeznek, amelyek miatt áramtalanítani kell az egész pályát – magyarázza Tevan. – Persze, lehetett volna okosabban is csinálni – mondjuk úgy, hogy a komplett felújítás helyett a karbantartásra figyelnek, vagy hosszabb idő alatt kisebb zárásokkal újítják fel a vonalat. Sajnos, nálunk nagyon szeretik a gigaberuházásokat – már csak azért is, mert az egész építőiparban munkaerő- és kapacitáshiány van, márpedig ilyenkor a kivitelező diktál. A kivitelezőnek pedig az az érdeke, hogy minél nagyobb megbízásokat csípjen meg.”

„Ha buszokkal pótolni lehetne, nem kellene a metró”

A szakújságíró szerint a metrófelújítás leghúzósabb része, a középső szakasz rendbetétele még előttünk van. „Ez egyrészt nagyobb forgalmat bonyolít le, mit a peremállomások, másrészt a belső kerületekben a közút kapacitása is kisebb, mint a Váci vagy az Üllői úton. Nemrég a kezembe került egy számítás, sajnos, a kivitelező szakemberei is úgy gondolják, hogy a belvárosban nem fogják tudni pótlóbuszokkal pótolni a metróforgalmat. Az Astoria kereszteződése például egy olyan csomópont, amin egészen egyszerűen az adottságai miatt nem lehet annyi embert buszokkal átvinni, mint metróval. Már csak azért sem, mert a belső kerületekben rengeteg turistabusz jár, ami még jobban megnehezíti a közlekedést.”

Tevan szerint tulajdonképpen természetes, hogy csuklós buszokkal nem lehet hatékonyan helyettesíteni a metrót. „Ez normális. Tarlós mondta, és ebben speciel igaza is van, hogy ha buszokkal pótolni lehetne, nem kellene a metró.”

Persze, maga a buszos pótlás sem a legszerencsésebb koncepció. Használhatnák például a vasutat is, de sajnos ott sincs annyi kapacitás, hogy ennyi embert el lehessen vinni. „A közlekedésszervezés és -fejlesztés nem könnyű dolog, de ezzel együtt is találhattak volna szofisztikáltabb megoldásokat a pótlásra. Azt hiszem, a miénknél jobban működő országokban ez is jobban, flottabbul megy.”

Nem kell mindig autóba ülni

Tevan Imre szerint a budapesti közlekedés legnagyobb problémája az, hogy mi, magyarok autós nemzet vagyunk. „Nálunk, ha valaki megengedheti magának, hogy autózzon, mindenhova Otto-motorral megy, senki sem hajlandó kivakarni a fenekét a kocsijából – mondja. – Többek között ezért is lenne jó, ha az ígéretekhez híven, 2020-tól tényleg bevezetnék a behajtási díjat a belvárosban. De ez csak álom; nem hiszem, hogy lenne olyan várospolitikus, aki bevállalna egy ekkora népszerűségvesztéssel járó intézkedést.”

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A szakértő úgy látja, a mostanában 5-ös metró néven emlegetett észak-déli regionális gyorsvasút sokat segíthetne a főváros közlekedésén. „De hogy megvalósul-e? Nem tudom. Ez egy húszéves terv, több ütemben olyan metrószerű, nagy tömegeket szállítani képes, és viszonylag sűrűn megálló hálózatot akarnak kiépíteni, ami összekötné a szentendrei HÉV-et a soroksárival. Megállna a Flórián térnél, a Margitszigetnél áthúzna a Duna alatt, aztán menne tovább az Oktogon és onnan Csepel irányába. Nagyívű, jó terv, ami tényleg nagyon faszává tenné a budapesti közlekedést; csak kérdés, hogy az ígéreteken, politikai lózungokon túl megvalósul-e bármi belőle.”

Ha lenne normális infrastruktúra, sokan választanák autó helyett a biciklit

Tevan Imre azt mondja, egy ilyen Észak-Budától Dél-Pestig tartó, nagy forgalmat lebonyolítani képes vonal tényleg színvonalas fejlesztést jelentene, és lehetővé tenné, hogy fellazuljon egy kicsit a hegyek között kígyózó, szűk völgyekbe szorított közlekedés, ami a budai oldal legnagyobb forgalomszervezési kihívása.

Véleményével Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub elnökhelyettese is egyetért. „A legnagyobb baj az, hogy a főváros nem tud mit kezdeni az autóforgalom folyamatos növekedésével – mondja. – Rengeteg nagyívű, ambiciózus tervet mutattak be az elmúlt években az autóforgalom csökkentésére és a tömeg-, illetve a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, de ezekből alig valósult meg valami. Évről évre egyre több kocsi szaladgál az utakon, minden nyáron ugyanazok az utak dugulnak be, egyre többen foglalják el köztereket a szobaméretű járműveikkel. Ez így nem fenntartható; tudja ezt a városvezetés is, mégis halogatják az elengedhetetlenül fontos fejlesztéseket.”

Halász Áron (Fotó: Hernád Géza)

Halász Áron szerint a helyzet ma odáig fajult, hogy lassan már a lakóövezetek kis utcái is élhetetlenné válnak. „A népszerű forgalomfigyelő appok, mint a Waze vagy a Google Maps elterjedése miatt az emberek menekülőútnak használják a lakóutcákat, az önkormányzatok pedig semmit sem tesznek azért, hogy megóvják a szavazóikat ettől a kellemetlenségtől – magyarázza. – Pedig nem kellene igazán nagy fejlesztésekbe belevágni: elegendő lenne, ha megfordítanák egy-egy utca egyirányúságát, és lehetővé tennék, hogy a bringások mindkét oldalról behajthassanak. Persze, új kerékpárutakra is szükség lenne, Dél-Pestről például nagyon nehéz két keréken megközelíteni a belvárost vagy Budát, pedig most, a 3-as metró déli szakaszának felújítása miatt nagyon sokan ülnének nyeregbe.”

A Kerékpárosklub elnökhelyettese azt mondja, ideje lenne, hogy a városvezetés ne autókban hanem lakókban gondolkodjon. „A közterület az embereké, nem az autóké, jó lenne, ha végre megértenék ezt – mondja. – Budapesten az elmúlt évek ügyetlenkedése ellenére is viszonylag jó a tömegközlekedés, csak egy kis odafigyelés és persze akarat kellene ahhoz, hogy tehermentesítsük az utakat. De sajnos, egyelőre úgy néz ki, hogy ezt senki sem vállalja magára. Az Árpád utat például most aszfaltozták le, és bár úgy volt, hogy fasor és kerékpársáv is kerül majd az út mellé, ezek a fejlesztések végül elmaradtak. Nem lett belőlük semmi – és mivel most csinálták meg ezt az útszakaszt, szinte biztos, hogy a következő tizenöt-húsz évben már nem fognak újra hozzányúlni.”