Ahogy arról az nlc is beszámolt, csütörtök délután kigyulladt egy ház a XIII. kerületi Gidófalvy Lajos utcában. A sűrű, gomolygó füstöt az egész városból látni lehetett; mint a katasztrófavédelemtől megtudtuk, egy építés alatt álló magasház tetőszerkezete égett. Szerencsére mindenki épségben kijutott az épületből, és délután ötre a tüzet is eloltották.
A csütörtöki tűz szerencsésen alakult, de sajnos nem minden hazai tűzvészt úsztunk meg áldozatok nélkül. Összeállításunkban a három legnagyobb, legtöbb emberéletet követelő magyarországi tűzesetet vesszük számba.
1903: „Tűzvész pedig ily rettenetes, nem is tudni, mikor volt”
1903. augusztus 24-én kigyulladt a Kerepesi út (ma Rákóczi út – a szerk.) és Klauzál utca sarkán álló négyemeletes saroképület, amelyben a híres Párisi Áruház is működött. A tizenhárom halálos áldozatot és tizenhat súlyos sérültet követelő katasztrófát egy banális rövidzárlat okozta: az ügyeletes gépész nem fordította el rendesen a pincében az egyik kapcsolót, amikor záráskor bekapcsolta a kirakatvilágítást.
Tűzoltók oltják a Fiumei úti Légszeszgyárat (Fotó: Fortepan)
Amikor fellángolt a tűz, még száznegyven-százötven alkalmazott tartózkodott az áruházban. A gépész rohant, hogy figyelmeztesse őket; a legtöbbjüknek sikerült is kimenekülnie az égő épületből, így az áldozatok többsége a harmadik és negyedik emeleti lakások bérlői közül került ki.
A lángok elzárták a menekülés útját, többtucatnyian rekedtek az emeleteken. A tűzoltók hamar felismerték, hogy a lángokat nem fogják tudni időben eloltani, ezért arra biztatták a bent rekedteket, hogy ugorjanak ki az emeleti ablakokból a lent kifeszített ponyvákra. Sajnos többen elvétették az ugrást, és szörnyethaltak, vagy súlyos sérüléseket szereztek.
Az eset az egész magyar közvéleményt megrázta. „A budai Ördög-árok 1879-iki kiáradása óta ily megrázó szerencsétlenség Budapesten nem történt. Tűzvész pedig ily rettenetes, nem is tudni, mikor volt” – írta korabeli beszámolójában a Vasárnapi Ujság.
1910: Több mint háromszáz ember halt meg egy lampion miatt
Minden idők egyik legtöbb áldozatot követelő tűzesete 1910 márciusában történt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárököritón (ma Ököritófülpös – a szerk.). Egy húsvéti mulatság fordult tragédiába, amikor kigyulladt egy ünneplő emberekkel teli csűr a Holt-Szamos partján fekvő település mellett. A tűzvészt egy lampion okozta, amely felgyújtotta a fa tetőszerkezetet és a zsúptetőt. A szemtanúk szerint egy szabadságos huszár a kardjával próbálta levágni az égő papírlámpást, de az felvágódott a mennyezetre – végül ez okozta a tragédiát.
„A zenekar közelében lévő egyik lámpácska, benne az égő gyertyával, a fúvósok szelében ide-oda ingott. Még mondtam is a szünetben a pajtásomnak, nézd azt a lámpát! De csak legyintett, semmit érő kis lámpa, ha meggyullad, pukkan egyet, lehull a parazsa és széttapossák. Volt már ilyen százszor is. Igaz, így volt mindig. Amikor újra rázendített a fúvószenekar, a gyertya feldőlt a lámpában, lángot kapott a bura. Az alatta táncoló huszár elővette a kardját, és oda csapott. Nem tudta szegény feje, hogy a hólyaglámpa nem madzagon lóg, hanem dróton. S a kard felcsapta a lángot a drót végével a mennyezetre” – emlékezett vissza az egyik szemtanú.
A bálozók menekülni próbáltak a lángok elől, de hiába: a csűr ajtajai zárva voltak, mert a rendezők így akarták megakadályozni, hogy bárki belépőjegy nélkül juthasson be a mulatságra. A település egykori református lelkésze, Kovács Gusztáv feljegyzései szerint a menekülők egymást taposták, hogy kimenekülhessenek a pajtából. „Rettenetes tusakodás támadt a menekülők között, szívszaggató jajgatás hangzott, és akadt olyan sikerrel kijutott bálozó, aki égő ruhában futott az utcán, amíg össze nem esett” – írta a pap. A tűzesetben összesen 312-en haltak meg.
1972: Heten vesztették életüket az égő panelházban
Az elmúlt évtizedek talán legsúlyosabb tűzesete 1972. május 18-án történt egy tízemeletes zuglói panelházban. A Csertő utcai házat 1970-ben adták át; mint később kiderült, a lakáshiány miatt sietve felhúzott épületben nem tartották be a magas épületekre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat.
A hét ember halálát okozó tüzet egy meghibásodott elektromos vezeték okozta. A felcsapó lángokat először egy hetedik emeleti lakó, Horváth Lászlóné vette észre; mint később elmondta, nem sokkal éjfél után a folyosóról behallatszó ropogásra ébredt. A nyugdíjas asszony a kémlelőablakon át látta, hogy ég a szemben lévő lakás ajtaja melletti villanyóraszekrény. Szerencsére nem vesztette el a lélekjelenlétét: gyorsan magára kapott valamit, aztán kiment a folyosóra, és ébresztgetni kezdte a lakótársait.
A Csertő utcai lakótelep nem sokkal az átadása után (Fotó: Fortepan)
A rémült emberek egy része gázrobbanástól tartva az utcára szaladt. A hatodik-hetedik emeleti lakók közül viszont többen a lakásukban rekedtek, mert a gyorsan terjedő tűz és a füst miatt nem mertek a lépcsőházon keresztül menekülni. Voltak, akik magukra zárták az ajtót, és megpróbálták kibekkelni, amíg megérkeznek a tűzoltók, míg mások maguk fogtak neki az oltásnak. A hatodik emeleten élő Arany Lajos röviddel éjfél után a „Segítség, tűz van!” kiáltásra riadt. Nem sokat teketóriázott, szomszédaival azonnal oltani kezdte a lángokat.
Többen az ablakon keresztül igyekeztek kijutni az épületből. A tizediken lakó Tóth család összecsomózott lepedőkön lemászva próbált menekülni. Az elsőnek induló Tóthnét be is húzták egy nyolcadik emeleti ablakon, de a férje és 19 éves nevelt lánya már nem volt ilyen szerencsés: máig tisztázatlan okból mindketten az épület mögötti füves területre zuhantak és szörnyethaltak.
A hetedik emeleten lakó Balázsék a tűz miatt már nem tudtak kijutni a folyosóra. Hogy hétnapos kisbabájukat megmentsék, a gyerek nagyanyja bekötötte egy paplanhuzatba a kicsit, akit aztán egy felszabdalt lepedőkből, pokrócokból, ágyhuzatokból, függönyökből készített kötélen leeresztettek az utcán várakozóknak.
Az életmentésben részt vevők a lépcsőházakon keresztül összesen százhúsz embert menekítettek ki. Kustán Sándor tűzoltó főtörzsőrmester egymaga tizennégy embert hozott ki létrával, a tűzoltókocsi parancsnoka pedig hat társával negyven lakót mentett meg. Minárovics János nyugállományú tűzoltó ezredes Lánglovagok.hu-n megjelent cikkében azt írja, hogy a tűz negyven lakásban összesen százötven ember életét veszélyeztette. Sajnos, mindenkit a tűzoltók példás helytállása ellenére sem tudtak megmenteni: öten a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítás után vesztették életüket.
Kiemelt képünk illusztráció (Fotó: MTI / EPA)
