Talán kezdjük megérteni: az iskola az a hely gyerekeink számára, amelynek falai közt napjaik legalább egyharmadát töltik. Nem mindegy, hogyan. Nem mindegy, hogyan érkeznek oda, és mennek el a tanítás végeztével haza. Át lehet lépni az iskola küszöbét szorongással is, vidáman is, attól függően, már megint matekdolgozat lesz-e, vagy végre szünetekben megválthatjuk a világot a többiekkel bandázva.
Ha a gyerekeket egy olyan tábla üdvözli, amelytől óhatatlanul is töltődnek, és mosolyra áll a szájuk, ez lehet olyan apróság, amitől talán előtérbe helyeződik, hogy az iskola elsősorban az a hely, ahol a tudás lakozik, ahol jelen vannak a jó barátok, és ahol a kezükbe adják a jövőt.
Egy kis extra örömforrás egy üdvözlőtábla formájában. Így köszönti a gyerekeket mindennap a gödöllői Erkel Ferenc Általános Iskola. Mit szóltok hozzá?