Andrew Cuomo
Miért hallunk róla mostanában?
Andrew Cuomo New York állam kormányzója 2011 óta, aki a járványügyi válsághelyzetben egyike volt azoknak, akik elsőként szálltak szembe Trump elnök politikájával, és a nyilvánosság előtt követelték, hogy a kormány lássa el őket a védekezéshez szükséges eszközökkel – például lélegeztetőgépekkel –, hogy ne omoljon össze az állam egészségügye a fertőzöttek tömegeinek terhe alatt. Cuomo hirtelen ismertségéhez jelentősen hozzájárult, hogy a New York-i helyzetről naponta tart sajtótájékoztatókat, melyekre most az egész világ odafigyel.
Andrew Cuomo New York kormányzója beszédet mond a Javits Convention Centerben, amit a járvány idejére kórházzá alakítottak (Fotó: Spencer Platt/Getty Images)
Előtte:
Andrew Cuomo a koronavírus előtt nem volt különösebben népszerű politikus. Demokrataként sokak haragját vonta magára azzal, hogy egy-egy ügyben a Szenátusban a republikánusok mellé állt, a jobbosok számára pedig túlságosan liberális volt (például engedélyezte az azonos neműek házasságát). Bár 2018-ban újraválasztották, ez csak szoros eredménnyel sikerült, és 2020 elején a mért támogatottsága abszolút mélyponton volt. A CNN beszámolója szerint Cuomót egykori munkatársai keménykezű, makacs vezetőként ismerik, és ez ugyan békeidőben hátrány lehet, de egy válsághelyzetben ezek a tulajdonságok már pozitívumként jelennek meg: sokak szemében Andrew Cuomo mostanában hőssé vált.
A Politico márciusi cikke Cuomót manipulatív vezetőként írja le, aki nem felejt, szeret bosszút állni a régi sérelmeiért, nem tudja elválasztani a szakma- és magánéletét, valamint bármire képes azért, hogy nyerjen. A magánéletén is van némi csámcsogni való: a Kennedy családból származó Kerry Kennedyt vette el feleségül, ám a házasság a három közös gyerek ellenére nem működött, és 2003-ban elváltak. Cuomo számára a családja is eszköz volt a médiafigyelem elérésére, és ez is sok bajt okozott. A példaképe Bill Clinton mellett az apja, Mario Cuomo, akit háromszor választottak New York kormányzójává, ő pedig a kampánymenedzsereként tanulta ki mellette a politikát.
Müller Cecília
Miért hallunk róla mostanában?
Az ország új Cilije, Müller Cecília országos tisztifőorvosként került a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tagjai közé, és bár nem kommunikációs szakember, az elmúlt hetekben az Operatív Törzs egyik legaktívabb kommunikátora lett, a sajtótájékoztatók rendszeres résztvevője. Néhány hét alatt annyira része lett az életünknek, hogy az embereknek már rögtön feltűnik, ha új frizurával jelenik meg, vagy ha egy picit csinosabban öltözik a szokásosnál. Ha valaki hozzá hasonlóan ilyen hirtelen válik ismertté, teljesen természetes, hogy mémmé válik: a neten nagyot ment már Rogán Antal új Cilijeként és a Szomszédok új Etusaként is, de az operatív törzses virágállványba ültetve is hatalmasat szólt
Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Előtte:
Országosan először akkor találkozhattunk Müller Cecília nevével, amikor az Emmit vezető Kásler Miklós 2018 decemberében őt nevezte ki országos tisztifőorvossá. A kinevezés tényén túl a dolognak nem lett különösebben nagy sajtóvisszhangja, így Müller csak azután került reflektorfénybe, hogy az Operatív Törzs tagjaként sajtótájékoztatókon kezdett válaszolni a felmerülő kérdésekre. Ennek kapcsán az elsők között írták meg róla, hogy sokáig egy Fejér megyei négyezres községben, Nagyvenyimben dolgozott háziorvosként, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne semmilyen, a jelenlegi munkájához, a válságkezeléshez szükséges tapasztalata. 2010-től tisztiorvosként irányította a vörösiszap-katasztrófa következményeinek elhárítását, és e munkájáért 2011-ben miniszteri elismerésben részesült.
Volt már üzemorvos, dunaújvárosi tisztifőorvos, a jelenlegi munkahelyére pedig a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályvezetőjének pozíciójából került. Magánéletéről leginkább egy Ripost portréból lehet tájékozódni, amiből megtudhattuk, hogy férjével, a szintén háziorvos Józseffel két gyermekük van, és ha hihetünk a cikknek, akkor Nagyvenyimben az emberek igazán szeretik őket („mindenki Cilinek szólítja”), nagy tudású és nagy munkabírású, barátságos emberekként írják le a házaspárt, akiknek fontos szerepe volt abban, hogy a községnek saját patikája lett. Müller Cecília az orvosi munkája mellett világi lelkipásztorként is tevékenykedett.
Anthony Fauci
Miért hallunk róla mostanában?
Az Egyesült Államok legfőbb immunológusa és az amerikai Allergia és Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) vezetője jelenleg Donald Trump egyik legfőbb tanácsadója járványhelyzetben, a 79 éves szaktekintély mégsem mondható trumpistának. Nyugodt, a veszélyt nem lebecsülő, de pánikot nem keltő előadásmódját sokan nagyra becsülik, bár sokan tartanak attól, hogy mivel rengeteg energiája megy el arra, hogy kijavítsa a Donald Trump szájából ömlő marhaságokat (például, hogy egy malária elleni gyógyszer hatékony a COVID-19 ellen), előbb-utóbb az elnök bepipul rá, és kirúgja maga mellől. Amíg Trump nem vette komolyan a járványhelyzetet, addig Faucit a republikánusok egy része a demokraták beépített emberének tartotta az elnök mellett, aki csak pánikot kelt, de mostanra egyre inkább elfogadja őt mindkét politikai oldal, ami annak is köszönhető, hogy Fauci képes mindig úgy kijavítani az elnököt, hogy az Trump számára ne legyen sértő, és ne legyen a dolognak politikai színezete.
Anthony Fauci és Donald Trump (Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images)
Előtte:
A 79 éves orvost és kutatót jelenleg több kollégája is félti. Régen is munkamániás volt, az LATimes portrécikke szerint időnként a kollégái és beosztottai figyelmeztették post itekkel arra, hogy menjen már haza, de most különösen féltik, mert fáradtnak látják, ugyanis a kialakult helyzetben sosem alszik napi 3-5 óránál többet. Faucit az AIDS elleni küzdelem tette igazán ismert szaktekintéllyé, ugyanis nagy szerepe volt abban, hogyan bontja le a HIV vírus az emberek immunrendszerét, és sokat köszönhet a világ neki abban, hogy a betegség mára kezelhetővé és uralhatóvá vált. Fauci szicíliai bevándorlók gyermekeként született Brooklynban, és rögtön az egészségügyben találta magát, ugyanis az apjának patikája volt, ahol már gyerekként segített abban, hogy házhoz szállítsa a betegekhez az orvosok által kiírt gyógyszereket.
Gyerekkorától orvos akart lenni, egyetemi diplomát végül a Cornellen kapott. Hamar igazi szaktekintéllyé vált, amiben ismerői szerint komoly szerepet játszott, hogy még a legszakbarbárabb témáról is képes közérthetően, de nem lealacsonyodva beszélni. Az AIDS terjedésére már a nyolcvanas évek legelején felfigyelt, és hatékonyan lobbizott azért, hogy a kormányzat jelentősen megnövelje a betegségekkel kapcsolatos kutatásokra szánt büdzsét. Eközben a meleg aktivistákkal is megtalálta a közös hangot, akik rendszeresen támadták a kormányzatot és a kutatókat azzal, hogy nem tesznek eleget a járvány terjedésének visszaszorításáért és a betegek gyógyításáért. Most közel a nyolcvanhoz kapta élete legnagyobb feladatát.
Dr. Szlávik János
Miért hallunk róla mostanában?
A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa nemcsak azért került a figyelem középpontjába, mert a Szent László Kórház vált az új típusú koronavírus elleni küzdelem központi helyszínévé, és a kórház nagy részét koronavírus-fertőzött betegekkel töltötték fel, hanem azért is, mert ő az ország egyik legnagyobb infektológus szaktekintélye, aki ráadásul rendkívül jó kommunikációs stílusának köszönhetően közérthetően, de pánikkeltés nélkül tud mesélni a vírusról. Szlávik doktor egyike most azoknak, akiknek mindenképp érdemes hallgatni a szavára a koronavírussal kapcsolatban.
Dr. Szlávik János (Fotó: Belvárosi Orvoscentrum Facebook)
Előtte:
Szlávik doktor a Heti Vizitnek adott interjújából derült ki, hogy Albert Schweitzer a példaképe, és nem elégszik meg azzal, hogy kiváló orvos legyen, szeretne igazi polihisztor lenni. Már kamaszként tudta, hogy orvos, és azon belül is egzotikus trópusi betegségekkel foglalkozó szakember szeretne lenni (a másik szerelme a földrajzkutatás volt, de Magyarországon komolyabb perspektívát látott az infektológus karrierben), így már az egyetemen is erre specializálódott, és amikor munkahelyet keresett, rögtön az a szándék vezérelte, hogy az egyetlen olyan hazai kórházban helyezkedjen el, ahol létezik külön trópusi betegségekkel foglalkozó osztály, és így került a Szent Lászlóba, aminek időközben az infektológus főorvosa lett. A pályakezdésével nagyjából egy időre tehető az AIDS hazai megjelenése is a nyolcvanas évek közepén, amivel az első között kezdett foglalkozni hazánkban, és hamar a szaktekintélyévé vált. Ha megnézzük a koronavírus ideje előtti megnyilatkozásait, szinte mind a HIV-fertőzéssel, és annak kezelésével állt kapcsolatban, de őt kérdezték akkor is ha zikáról, maláriáról, madárinfluenzáról vagy eboláról volt szó. A polihisztorság pedig abban mutatkozik meg, hogy a felsorolását idézve tud betonozni, autót szerelni, csatornát ásni, lapozni és még számos kétkezi munkában állja meg a helyét. És hogy valami személyeset is eláruljunk róla: a kedvenc étele a bab.
Tedrosz Adamon Gebrejeszusz
Miért hallunk róla mostanában?
Bár a neve elsőre görög hangzásúnak tűnhet, Tedrosz Adamon Gebrejeszusz valójában Eritreában született, de már etióp állampolgár, és a World Health Organization (WHO) vezetőjeként jelenleg ő az új típusú koronavírus elleni küzdelem nemzetközi arca. Elismert szakember, ugyanakkor a munkáját és a WHO tevékenységét is számos támadás éri a járvány kezdete óta: egyrészt azért, mert jó darabig nem ajánlották, hogy a világ országai Kínával – ahol a vírus először megjelent – szemben nemzetközi korlátozásokat, esetleg repülési tilalmat vezessenek be, és ezzel maguk is hozzájárultak a vírus hatékony terjedéséhez, másrészt azért, mert anyagilag túlságosan lekötelezettjei Kínának, így néha sok szakértő úgy érzi, hogy elvtelenül dicsérik az ottani intézkedéseiket (például amikor a kórházaikat a svájci kórházakkal tették egy szintre), és nem eléggé kritikusak a kínaiakkal szemben.
Fotó: WHO
Előtte:
Gebrejeszuszt 2017-ben nevezték ki a WHO élére, és nem titkoltan azzal a céllal fogadta el ezt a pozíciót, hogy elérje: a világ országaiban a lakosok mindenhol megkapjanak egy univerzális egészségügyi ellátást. Brit egyetemeken végzet, és elismert immunológus szakértő, ugyanakkor nem orvos, és e téren ő az első a WHO 72 éves történetében. Etiópiában pedig külügyminiszterként és egészségügyi miniszterként szerzett tapasztalatokat. Kifejezetten fontosnak tartja, hogy ne csak a háttérből irányítson, és szeret terepre menni: Kongóban például tíz alkalommal is járt 19 hónap leforgása alatt az ebolajárvány idején. Bár sokan elismerik a tudását, kritikusai is bőven akadnak. Lawrence Gostin, a Georgetown Jogi Egyetem nemzetközi egészségjogi szakértője például azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy Gebrejeszusz túlságosan a politikai felől közelít a feladatához, és túlpolitizálja a munkáját. Ugyanakkor azt, hogy jót akar, nem szokták kétségbe vonni, és minden döntése mellett maximálisan kiáll, vállalva az ezzel járó felelősséget. A BBC sok ismerősével beszélt, és a legtöbben sármos, halk szavú, szerény emberként írták le őt, aki gyerekkorában azért kezdett el érdeklődni az orvoslás iránt, mert az öccse mindössze négyéves volt, amikor elvitte a kanyaró.
Tobzoska
Miért hallunk róla mostanában?
Bár az első híradások még arról szóltak, hogy a COVID-19 vírus a denevérektől származik, február végén már olyan hírek láttak napvilágot a Dél-Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatóitól, hogy a tobzoskákból és fertőzött emberekből vett vérminták genetikai összehasonlítása 99%-os egyezést mutat, szemben a denevérekből származó mintákkal való összehasonlítással, ahol az egyezés „csak” 96,2 százalékos, így valószínűsíthető, hogy az új koronavírus közvetlen forrása a tobzoska volt. A kutatásban azóta hibákra leltek, és az újabb elmélet szerint mégis valószínűbb, hogy a vírus a denevértől származik, de a tobzoskák sem zárhatók ki még teljesen.
Fotó: NurPhoto via Getty Images
Előtte:
A tobzoskák különlegesen veszélyeztetett emlősök. Mivel a húsuk drága ínyencségnek számít, az orvvadászok előszeretettel csapnak le rájuk annak ellenére, hogy a kínai hatóságok például szigorúan tiltják és ellenőrzik a kereskedelmüket. Leginkább Afrikában és Ázsia déli részén található az élőhelyük ezeknek a főképp hangyákat és termeszeket evő, magányos, éjszakai életet élő állatoknak, akik napközben a földbe vájt odújukban bújnak meg.
nlc.kapcsolódó:
Koronavírus: sanszos, hogy Kína átverte a világot
Ismét a koronavírus mögé bújva próbálkoznak az internetes csalók
Buliztak járvány közepén: 40 amerikai diák lett koronavírusos
