Alig egy héttel ezelőtt írtunk arról, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet miatt meglehetősen nagy a bizonytalanságból fakadó káosz az idei érettségi vizsgák körül. Egészen máig legalább 70 ezer hagyományosan érettségiző és családjaik, továbbá több tízezer felnőttképzésben tanuló és előrehozott érettségire váró diák várta egyre frusztráltabban, hogy kiderüljön: indul-e május 4-én az érettségi, és ha igen, akkor milyen formában és feltételekkel. Miközben az oktatási tárca végig a diákok és a családok türelmét kérte, hogy az érettségivel kapcsolatban megalapozott döntést hozhassanak. Végül az ígéreteknek megfelelően, valóban húsvét előtt egy nappal előállt az oktatásért felelős akciócsoport javaslatával Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár. Fontos kiemelni, hogy az operatív törzs aktuális, április 9-i sajtótájékoztatóján bejelentettek egyelőre nem hivatalosak, a kormány jövő hét szerdán adhatja rájuk áldását, hogy a tervek a gyakorlatban is megvalósuljanak.
Az oktatási akciócsoport a következőt ajánlja a kormánynak elfogadásra:
- amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, május 4-től kezdődjenek meg az idei tavaszi/nyári érettségi vizsgák
- ám most, ebben a szezonban csak az írásbeli vizsgákat tartsák meg
- szóbeli és gyakorlati vizsga csak néhány, rendkívül indokolt esetben legyen
- aki idén nem felvételizik a felsőoktatásba, annak idén ne legyen kötelező az érettségi, vizsgázhasson jövőre is
- előrehozott érettségire most májustól ne legyen lehetőség
- akinek pénzbe kerül az érettségi, fizessék vissza a költségeit
- olyan könnyítés ne legyen, hogy csak azokból a tárgyakból kell leérettségizni, amelyek az adott tanuló továbbtanulásához szükségesek: „minden” érettségi tárgyból meg kell csinálni az érettségi vizsgát
- ne ajánljanak meg a diákoknak év végi jegyet az érettségi helyett
- számoljanak a diákok azzal, hogy az érettségi eredményét sok esetben „feljavító” szóbeli jegyet most nem fogják megkapni a vizsga során
Vizsga szkafanderben
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), akik korábban nyilatkoztak már az nlc-nek arról, hogy ők milyen lehetséges érettségi forgatókönyveket tudnak elképzelni válsághelyzetben, üdvözölték, alapvetően jónak tartják az EMMI, illetve az oktatásért felelős akciócsoport javaslatát. Ahogy a mi korábbi cikkünkben is megjelent, a PSZ szerint is ésszerű döntés most egyféle, csak írásbeli érettségi vizsgát tartani, illetve az előrehozott érettségiket elnapolni. Leginkább azért, mert követve az oktatási akciócsoport érvelését, mindezek szerintük is lényegesen csökkentik a tanár-diák találkozók számát.
Az oktatási szervezet emellett azt is kiemeli, hogy az idei, egyedül írásbeli vizsgából álló érettségi megszervezése és megtartása során a döntéshozók gondoskodjanak arról, hogy legyen elegendő fertőtlenítőszer, gumikesztyű és maszk minden iskolában. Továbbá minél kevesebb számú vizsgázó tartózkodjon órákon át egy tanteremben. Azzal kapcsolatban pedig a döntéshozóktól várják a további tervek és intézkedések kidolgozását, hogy miként oldják meg a vidékről bejáró diákok biztonságos iskolába jutását, esetleg kinyitnak-e a kollégiumok az írásbeli vizsgák időszakára stb.
Abban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is egyetért, hogy megfelelő higiénés szettel, továbbá lépcsőzetes, ütemezett beléptetéssel, illetve az idős és beteg pedagógusokat kímélve, helyettesítve, az iskoláknak alaposan fel kell készülniük az érettségik megszervezésére. Azt ő is logikusnak tartja, hogy a két vizsgatípus közül az írásbelire esett a választás, amelyik szerinte jóval objektívebb értékelésre ad lehetőséget, és a pontok nagyobb részét teszi ki. Ő úgy tudja, az érettségi feladatsorok már elkészültek, reméli, a diákok sikeresen le tudnak majd vizsgázni. A Nemzeti Pedagógus Kar által benyújtott javaslatról egyelőre nem derült ki, hogy elfogadják-e, miszerint, a nehéz felkészülési körülmények miatt annyi könnyítést kapjanak a diákok, hogy most 25 százalék helyett csak 20 legyen a bukási határ – nyilatkozta Horváth Péter a hvg.hu-nak.
Lesz, aki az egészségi állapota miatt nem tud érettségizni
Egy újabb szakmai szervezet, a Civil Közoktatási Platform részéről Juhász Ágnes a döntés kapcsán már némileg kritikusabb hangot ütött meg az nlc-nek. Ő korainak gondolja a május 4-i érettségi időpontot, a vizsgát még bőven tovább lehetne tolni, főleg miután csak a három hetes írásbeli ciklust tartják meg. Az érettségit követő felvételi eljárást még így is bőven le lehet vezényelni. A május eleji, eredeti időpontot a szakember azért is problémásnak gondolja, mert egy járvány kellős közepén bőven lesznek diákok, akik a saját egészségi állapotuk miatt, vagy a családjuk védelmében egyszerűen nem mernek majd elmenni vizsgázni. Nem beszélve azokról, akiknek megfelelő lehetőségek híján, a digitális oktatással most komoly nehézségekbe ütközik a vizsga felkészülésük. E két csoport érdekeit mindenképpen figyelembe kellene venni, őket valahogy kompenzálni – állítja Juhász Ágnes.
A szakember azt a szempontot is felvetette, hogy az előrehozott érettségik idei eltörlésének terve azért is csalóka a létszámcsökkentés szempontjából, mert a diákok, akik éltek volna a lehetőséggel, öt helyett csak egy, legfeljebb két tárgyból vizsgáztak volna. A Civil Közoktatási Platform munkatársa szerint e mellett a hagyományos módon érettségizők számát miért nem csökkentik tovább azzal, hogy tőlük most csupán a felvételijükhöz szükséges tárgyakból íratják meg a vizsgát. Ahogy a szakember azt sem tartja ördögtől valónak, ha például nem kell a felvételihez, más esetekben teljesen el lehessen tekinteni az érettségitől. Azt pedig, ne feledjük, továbbra is hatalmas kérdőjel, hogy mi lesz azoknak a diákoknak a sorsa, akik idén nyáron nem az érettségire, hanem a szakmai vizsgájukra készülnek. Ők továbbra is teljes bizonytalanságban várhatják, hogy a körülöttük kialakult káoszban is végre rendet tegyen az állam.
