Fontos szerepet osztottak 17.780 magyar állampolgárra a koronavírus-járvány elleni küzdelemben: reprezentatív minta alapján őket választották ki arra, hogy tesztelésükkel kiderüljön, a lakosság mekkora hányada fertőződött meg valójában a koronavírussal. Az ugyanis közismert, hogy az igazolt fertőzöttek száma, amelyet minden nap közzétesznek, csak a töredéke valós betegszámnak.
Pénteken el is kezdődik a tömeges tesztelés az egész országban, amelyet a Semmelweis Egyetem (SE) vezetésével, területi felosztás szerint végez a négy hazai orvosképző (SE, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem). Bár az előzetes felmérések szerint a kiválasztott embereknek csak a 70 százaléka lesz hajlandó részt venni a grandiózus kutatásban, még így is több mint 11 ezer magyart fognak szűrni. Az eredményekre várhatóan május végéig kell várni, a mintavételt pedig később legalább kétszer megismétlik.
Autós torkából vesz vizsgálati mintát egy egészségügyi dolgozó egy rotterdami utcai tesztelőponton a koronavírus-járvány idején, 2020. április 6-án (Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen)
A teszteléssel kapcsolatban az átlagember csak kapkodja a fejét, mi a legjobb megoldás, és szakmai berkekben sem egységes az álláspont, mennyit kell tesztelni. Müller Cecília országos tisztifőorvos korábban kijelentette: „Felesleges lenne a tömeges tesztelés, mert az nem lenne hatással a járvány kezelésére. A járvány terjedésének megakadályozását a meghozott intézkedések garantálják.” Eközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon az állásponton van, hogy a járvány lelassításának egyik lehetséges módszere a gyors, és egyre nagyobb számban végzett tesztelés. A szűrés szerepe azért értékelődött fel a Covid-19 esetében, mert – más betegségekkel ellentétben – az emberek 80 százaléka tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átesik rajta. Vagyis „ránézésre” a legtöbbször képtelenség megmondani valakiről, hogy elkapta-e a vírust, miközben másokat könnyedén megfertőzhet.
Megbízható tesztet nem lehet otthon csinálni
Noha általában csak tesztelésről beszélünk, nagyon nem mindegy, milyen eljárással végzik a koronavírus-szűrést. Alapvetően kétféle módszerrel lehet kimutatni a Covid-19-et. A legmegbízhatóbb a PCR-vizsgálat (polimeráz-láncreakció). Ehhez a garat és az orr nyálkahártyájából vesznek pálcikával mintát, majd laboratóriumban keresik a koronavírus örökítőanyagát a mintában. Ez azt mutatja meg, hogy a teszt időpontjában van-e vírus az illető szervezetében. Ezt a vizsgálatot ajánlja a WHO is.
Így zajlik a PCR-teszthez szükséges mintavétel:
Amellett, hogy a PCR-teszthez labor kell, költségesebb és egy-két napot várni kell az eredményre, van még egy hátránya ennek a módszernek: a fertőzés korai szakaszában nem mutatja ki a vírus jelenlétét. Ez általában 5 nap, de akár két hét is lehet. Ilyenkor a vírus már benne van az ember szervezetében, de olyan kis mennyiségben, hogy a teszt nem jelzi. Koronavírus-gyanú esetén ezért szokták pár nappal később megismételni a vizsgálatot, és így járnak el nálunk is. Kapás Boglárka első tesztje is negatív lett, csak a második mutatta ki a koronavírust. A magyar úszók között egyébként többen voltak olyanok, akiknek a második tesztje kétes eredményt hozott, ezért harmadik vizsgálatra volt szükség.
Mire jó és mire nem a koronavírus-gyorsteszt?
A másik fajta vizsgálatot csak gyorstesztnek nevezik, ugyanis a mintavétel után 15-20 percen belül ad eredményt. A gyorstesztnél vérből mutatják ki a szervezet által a vírus ellen termelt ellenanyagot (szerológiai vizsgálat), a terhességi teszthez hasonlóan csíkok mutatják az eredményt. Ez a vizsgálat tehát nem magát a koronavírust, hanem az immunrendszer válaszreakciójaként termelődő antitesteket jelzi. Előzetes szűrésre nem alkalmas, az akut fertőzést nem mutatja ki, inkább arra lehet jó, hogy kiderüljön, hogy valaki átesett-e már a fertőzésen.
De mit mutat a gyorsteszt? Erre nem is olyan egyszerű a válasz. Tudni kell, hogy vírusfertőzés esetén kétféle ellenanyag termelődik a szervezetben: a korai ellenanyag (IgM) a fertőzés első szakaszában, az 5-9. nap után jelenik meg, és meglévő vagy nemrég lezajlott megbetegedésre utal. A késői ellenanyag (IgG) általában a fertőzés után 10-12 nappal kezd termelődni, és hosszú távon a szervezetben marad. Ez biztosítja a vírus elleni védettséget, bár erről egyelőre kevés az információ, és olyan esetekről is olvasni, hogy valaki másodjára is megfertőződött a koronavírussal.
Koronavírus-vizsgálathoz vesz mintát egy egészségügyi dolgozó Prágában 2020. április 23-án (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
A kereskedelmi forgalomban ezek a gyorstesztek kaphatók, már 7-8 ezer forintért lehet venni egyet, de hatalmas az érdeklődés, sokszor előre eladják a még be sem érkezett készleteket. Magánúton is főleg ilyet lehet csináltatni, de több helyen végeznek PCR-vizsgálatot is. A gyorsteszt eredménye azonban a többnyire nem ad megnyugtató, egyértelmű választ:
- Ha egyik ellenanyag sem mutatható ki, attól még lehet a páciensnek friss fertőzése, amit a teszt még nem jelez.
- Ha a korai (IgM) ellenanyag pozitív, vagy mindkét ellenanyag pozitív, akkor aktív fertőzésről van szó.
- Ha kizárólag a késői ellenanyagot (IgG) mutatja ki a teszt, a beteg valószínűleg túl van a fertőzésen. Főleg akkor, ha az esetleges tünetek több mint két hete elmúltak.
Útmutató a koronavírus gyorsteszt eredményének értelmezéséhez (Forrás: OMSZ)
Önmagában a gyorsteszt nem megbízható, ráadásul negatív eredmény esetén hamis biztonságérzetet adhat, ezért célszerű PCR-vizsgálattal megerősíteni, hogy a vírus már nincs jelen a páciens szervezetében.
Kabaréba illő mentős mintavétel
A megbízhatatlanságuk miatt a gyorsteszteket a szakemberek nem ajánlják, ugyanakkor a hazai mentőszolgálat munkatársai is használják a fertőzésgyanús betegek kiszűrésére. Erre utal, hogy az Országos Mentőszolgálat szakmai oldalán két gyorsteszt alkalmazásáról van részletes útmutató. A Beleférek a bőröndbe vloggere pedig videóban mutatta meg, ahogy külföldről hazatérve egy – állítása szerint – mentősofőr tesztelte. A képsorok tanúsága szerint a Clungene nevű gyorsteszttel szűrték, amelyet a Hangzhou Clongene Biotech gyárt. A zavarba ejtő videón látszik, hogy tesztelést végző férfi egy laminált útmutató segítségével próbálja megállapítani, hogy mi lett a teszt eredménye, mert még sosem látott pozitívat. Végül a vloggerrel abban maradnak, hogy az övé negatív.
A vlogger háziorvosa aztán intézett egy másik tesztet, ez már a vírust kimutató PCR-vizsgálat volt. Pár nappal később megtudta, hogy az eredmény pozitív. Miközben a hatósági házi karantént hivatalosan 8 nappal később elhagyhatta volna. Ezért később saját költségen csináltatott egy újabb pálcikás PCR-tesztet, ami végül negatív lett.
A használhatatlan gyorstesztekre a világ több pontján is panaszkodtak. Legutóbb a texasi Laredo egyik magánkórháza azután akadt ki, hogy 500 ezer dollár értékben rendeltek a Anhui Deep Blue nevű kínai cégtől 20 ezer darab Colloidal Gold nevű gyorstesztet (amiből egyébként Magyarország is vásárolt). Leellenőrizték a terméket, és kiderült, hogy a gyártó által ígért 93-97 százalék helyett csupán 20 százalékos pontossággal működtek.
Megbízhatatlan a gyorsteszt? Ez csak matek
A koronavírus-járvány miatt óriásit ugrott a tesztek iránti kereslet, Kínában pedig aki csak tudott, ráállt a tesztek gyártására, valaki úgyis megveszi majd. Így simán bekerülhetnek a szórásba jóval gyengébb, nem ellenőrzött termékek, amelyek minősége minimum megkérdőjelezhető. Bár nem vagyunk mikrobiológusok, sem járványügyi szakemberek, a Voyager blog bejegyzése rávilágít egy fontos dologra a gyorstesztekkel kapcsolatban, ami nem is a minőségről szól, hanem színtiszta matek.
Koronavírus gyorsteszt a Debreceni Egyetem központi raktárában 2020. április 3-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Előzetesen tudni kell, hogy a gyorsteszteknek két hibaarányuk van, és ezt a gyártók sem titkolják:
- nem mutat minden fertőzöttnél pozitív eredményt;
- az egészséges páciensek egy részét tévesen pozitívnak mutatja.
Csupán néhány százalékról van szó, a legtöbb teszt 90-99 százalék közötti pontosságot ígér. Ám amíg a lakosságnak csak elenyésző része kapta el a fertőzést, a hibás pozitív eredményeknek nagy lesz a száma. Nagyobb tömegből a pár százaléknyi hibás pozitív eredmény is sok esetet jelent, ami már összevethető a helyesen megállapított pozitív esetek számával. E logika szerint:
ha a lakosságnak 4 százaléka esett át a fertőzésen, akkor csupán 50 százalék körüli annak valószínűsége, hogy a gyorsteszt pozitív eredménye valóban egy pozitív esetet talált meg. Egyszázalékos átfertőzöttség esetén ez a valószínűség 20 százalékra csökken.
Ezen a ponton a gyorsteszt megbízhatóságát kritizáló texasi kórháznak is igaza lehet, miközben az sem zárható ki, hogy a teszt is hozta a gyártó által ígért pontosságot. Hatalmasat javul a gyorsteszt megbízhatósága, ha a lakosság fele már elkapta a koronavírust, akkor a gyorsteszt már 96 százalékos pontossággal fedi fel a ténylegesen pozitív eseteket. (Más kérdés, hogy a fals pozitív eredmény a járvány terjedése szempontjából nem akkora gond, persze senki nem szeretne fölöslegesen karanténban csücsülni.)
A pénteken kezdődő hazai tömeges tesztelés során egyébként biztosra mennek: a résztvevő több ezer magyart mind a kétféle módon szűrik majd: vagyis a PCR-teszthez szükséges mintavétel mellett vért is vesznek tőlük, és a vírusra adott immunválaszt is vizsgálják. Így nemcsak az derülhet ki, mennyi aktív fertőzött van a országban, hanem hogy hányan estek már át a betegségen.
