Az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai immár nyolc éve kutatnak a 230 millió éves gerinces leletekben gazdag Villányban. A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció egyik legkülönlegesebb felfedezéséről a Geologica Carpathica nevű tudományos szaklap is beszámol.
A lap szerint a paleontológusok Dr. Ősi Attila irányításával egy közel 5 méter hosszú, bizarr megjelenésű őshüllő csontjaira bukkantak Villányban, melynek nyaka közel 2 méter hosszú lehetett. A hazai leletek további bővítik a Tanystropheus néven ismert őshüllő életmódjáról és elterjedéséről kialakított ismereteinket – derül ki az ELTE Természettudományi Karának Facebook-oldaláról.
Ősi Attila, a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője elárulta, a legnagyobb csigolyák méretei alapján a villányi Tanystropheus nyaka elérhette a 2 méteres hosszt, teljes testhossza pedig akár az 5 métert is. Bár állkapcsot, vagy koponyaelemeket ehhez a fajhoz egyelőre még nem találtak, a sok ezer előkerült fog között van több olyan lelet is, amik a villányi őshüllőhöz tartozhattak.
A szakember szerint a hegyes, kúpos, párhuzamos barázdákkal díszített fogak arra utalnak, hogy ez a bizarr jószág főként halakkal és a vízben úszó más, kisebb-nagyobb szervezetekkel táplálkozott.
