Ónodi Eszter a rendszerszintű rasszizmus lényegét magyarázza egy új animációs kisfilmen

„Veszélyt eszünk reggelire” – Az előítéleteinkkel szembesít Farkas Franciskáék új filmje

Megjelent és a Rosa Parks Alapítvány YouTube-csatornáján már megnézhető a romákkal szembeni rendszerszintű megkülönböztetésről szóló, a Miért nehezebb a roma gyerekek élete? című 6 perces magyar animáció. A magyar film ötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról (systemic racism) készült animációs film adta, ami Amerikában több milliós nézettséget ért el. Népszerűségét a végtelenül egyszerű nyelvnek, a világos gondolatoknak és a kedves animációnak köszönheti, számos híresség (köztük Natalie Portman és Reese Witherspoon) is megosztotta Facebook-, Twitter-, vagy Instagram-oldalán.

Hiába laknak csak pár kilométerre egymástól, egy roma kisgyerek már a születésekor hátrányból indul (Forrás: YouTube/Rosa Parks Alapítvány)

Önkéntesek összefogásával készült a magyar változat

A magyarországi romákról szóló animációs film történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.

Sokan és sokféle önkéntes munkát tettek bele a film készítésébe. Az ötlettől a megvalósításon keresztül a film népszerűsítéséig a munka minden szereplője saját meggyőződéséből dolgozott. A filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a filmhez Ónodi Eszter színésznő adta a hangját, a szöveg pedig Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának munkája.

A film alapötlete, hogy két gyerek (a roma Jani és a nem roma Tomi) életén és felmenői életén keresztül mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Miért van az, hogy egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, azaz hogyan válnak a hátrányok generációról generációra örökletessé?

A romák elleni előítéletesség beszivárog mindenhová: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.

„Nemcsak társadalmi dráma, de gazdasági értelemben is komoly veszteség, hogy a kirekesztés és a rendszerszintű diszkrimináció a hátrányos helyzetű roma fiataloktól elveszi annak esélyét, hogy például az oktatáson keresztül jobb életet teremthessenek maguknak. A szegregált oktatás ugyanis újratermeli a szegénységet, ahelyett, hogy a gyerekek képességeit kibontakoztatva valós esélyt nyújtana nekik a sikeres felnőtt élethez” – foglalta össze a téma jelentőségét Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője, aki több iskolai szegregáció miatt indult perben is képviselte már ügyvédként az inkluzív oktatás ügyét.

Ilyen, mikor összefog egy roma és egy nem roma magyar kislány

„Nem azért csináltuk a filmet, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszünk az emberekben – tette hozzá Kende Ágnes. – A társadalom zöme egyénileg valójában tehetetlen, hiszen nem mélybe akar nyomni másokat, hanem jót akar a saját gyerekeinek. Abban viszont hiszünk, hogy a megértés közelebb visz az elfogadáshoz. Azt reméljük, hogy aki megnézi a filmet, az legalább egy kicsit fogékonyabbá válik a jó irányba mutató állami vagy civil kezdeményezésekkel szemben. Most nagyon messze vagyunk ezektől, de ez egy olyan út, amin előbb-utóbb végig fogunk menni, és fontos, hogy legyen befogadókészség a társadalom oldalán.”

Cikkeink a befogadás, elfogadás témakörében:

• Munkaerőhiány van, de sok helyen még mindig nem akarnak cigányt felvenni
  
• Hullott rám az áldás – Lakatos Kálmánnal, a roma gyerekeket segítő Négy Fal Közt vezetőjével beszélgettünk
• NoÁr a kirekesztés ellen rappel Mohamed Fatimával