Politikusok, akik már túl vannak a coming outon

Leo Varadkar, Írország volt miniszterelnöke

Leo Varadkar (Fotó: Paul Faith / AFP)

Írország mélyen katolikus ország, de különösebben nem problémáztak azon, hogy 2017-ben meleg miniszterelnökük lett, aki apja révén ráadásként félig indiai származású. Varadkarról a megválasztásakor már bőven tudni lehetett, hogy meleg, ugyanis 2015-ben, még egészségügyi miniszterként coming outolt egy rádióinterjúban, mikor a személyével és a magánéletével kapcsolatos kérdésekre reagált. „Félig indai politikus, és orvos-politikus sem vagyok, sőt, nem vagyok meleg politikus sem. Külön-külön egyik sem határoz meg, ez mind része a személyemnek és a személyiségemnek – magyarázta. – Meleg vagyok, nem titok, de ez nem olyasvalami, amiről mindenkinek szükségszerűen tudnia kell, és nem is beszéltem erről korábban. Számomra nem nagy ügy, és remélem, hogy másoknak sem az. Vannak, akik nálam sokkal bátrabbak, de meg akartam ezt tenni. Talán mert közszereplőként úgy éreztem, hogy meg kell tennem. Szeretném, ha az eljövendő generációk úgy éreznék, nekik nem kell ilyen interjúkat adniuk.” Varadkar pártja nem nyerte meg a 2020-as választást, de most is aktív politikus, sőt: mivel eredetileg orvos, 2020 márciusa óta heti egy napot ismét kórházban dolgozik.  

Varadkar fontos szerepet játszott abban, hogy 2015-ben Írországban népszavazáson döntöttek arról, hogy engedélyezik a melegházasságot. Hozzátennénk: Írországban 1993-ig bűncselekménynek számított a homoszexuális kapcsolat, 1995-ig pedig tilos volt válni.

Klaus Wowereit, Berlin volt polgármestere

Klaus Wowereit, Berlin volt polgármestere (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

A világ egyik legismertebb meleg politikusa, aki életrajzi könyvében is vallott homoszexualitásáról és párjáról, illetve arról, hogyan készítette elő coming outját 2001-ben, mielőtt megválasztották Berlin polgármesterévé (egészen 2014-ig maradt a tisztségben). Coming outja, az „Ich bin schwul, und das ist auch gut so” (“Meleg vagyok, és ez így van jól”) fél másodperc meglepett csendet, majd spontán éljenzést és hangos tapsot váltott ki egy berlini politikai gyűlésen, azóta pedig szállóigévé vált. Wowereit könyvében elárulta, meg akarta előzni a bulvársajtót, akik „már jó úton jártak”, és így megakadályozni a szenzációkeltést és a magánéletéről szóló koholt történetek megjelenését. A Time magazinnak adott 2010-es interjújában később azt mondta, hogy a coming out valójában csak megerősítette választási kampányát. Polgármesterként történő megválasztásával Berlin annak a három európai városnak az egyikévé vált, amelynek polgármestere nyíltan meleg volt – Párizsban Bertrand Delanoë, Hamburgban pedig Ole von Beust volt ekkor a polgármester.

Könyvében Wowereit egyébként egészen kitárulkozik, vall fiatalkoráról is, amikor még a nők is érdekelték. Bevallotta, hogy egyetemista korában keményen bulizott, szinte az összes szórakozóhelyet ismerte, ekkor jött rá, hogy kicsit más, mint a barátai. „Persze a lányok is érdekeltek, de nem csak ők. Belül zavarodott voltam, még ha kifelé én is voltam a kedves ki Wowi” – írja könyvében Wowereit, akinek két hosszabb párkapcsolata is volt nőkkel, de be kellett látnia, becsapta magát. 1993-ban ismerkedett meg egy bárban Jörn Kubicki ideggyógyásszal, a vele való találkozás késztette arra, hogy felvállalja homoszexualitását. „Jörn a legjobb barátom. Visszafogott és szinte mindig barátságos. Tud bánni a hangulataimmal, és ami fontos, nem vesz részt a politikai nagyüzemben” – írta könyvében. Wowereit 27 évig együtt élt a férfival, akit idén márciusban vesztett el koronavírus-fertőzésben.

Jóhanna Sigurðardóttir, Izland volt miniszterelnöke

Jóhanna Sigurðardóttir és Angela Merkel (Fotó: Sean Gallup/Getty Images)

Az 1942-es születésű Jóhanna Sigurðardóttir 1978 és 1994 között parlamenti képviselő, később szociális miniszter, majd 2009-ben Izland első női miniszterelnöke volt, aki történelmet írt, hiszen a világon elsőként vállalta ilyen magas tisztségben, hogy leszbikus. Zárójelben illik megjegyezni, hogy Izland a világ egyik legtoleránsabb országa, a szigeten már 1940-ben eltöröltek minden, a homoszexuálisokat sújtó megkülönböztetést. Jóhannának két fia született férjétől, akitől 1987-ben vált el. 2002-ben bejegyzett élettársi kapcsolatba lépett Leósdóttir Jónína írónővel és dramaturggal, akivel 2010-ben hivatalosan is összeházasodtak – miután Izlandon legalizálták az azonos neműek házasságát. 2012-ben visszavonult a politikától, de ő volt Izland leghosszabb ideig regnáló parlamenti képviselője. 2017-ben kiadta életrajzát Minn timi („Az én időm”) címmel, amely az ország történelmének legvitatottabb periódusát öleli fel a 2008-as pénzügyi összeomlástól kezdve. Míg Izlandon az összes többi kormánytag népszerűségi mutatója a mélypontra zuhant a gazdasági válság alatt, a szociáldemokrata politikusnő elnyerte az izlandiak bizalmát, és a válságból országát ki-, az Európai Unióba pedig bevezette (volna, 2015-ben visszavonták a kérelmet). Az elesettek, a hátrányos helyzetűek érdekében végzett áldozatos munkája miatt sokan máig „Szent Johannaként” emlegetik. Egyébként Izland miniszterelnöke most is egy nő, Katrín Jakobsdóttir, többgyermekes anyuka.

Szetey Gábor, a Gyurcsány-kormány személyügyi államtitkára

Szetey Gábor (Fotó: Háttér Társaság)

Nemzetközi cégeknél dolgozott HR-esként, mielőtt 2006-ban, 38 éves korában politikus lett. 2008-ig dolgozott a kormánynak, homoszexualitásáról 2007-ben beszélt a 12. Budapesti LMBT Fesztivál megnyitóján. „Hiszek abban, hogy minden ember egyenlő. Nem papíron, nem szavakban. Itt, a való életben. (…) Hiszek abban, hogy szégyenkezve, félve, rettegve nem lehet egyenlőnek lenni. (…) Hiszek abban, mert hinni akarok abban, hogy mi az első, a nyugati világba tartozunk. Ám ehhez tenni kell. A falakat magunknak kell lebontani. El kell kezdeni, mert ha nem kezdjük el, nem kezdem el, akkor nem lesz elkezdve. Szetey Gábor vagyok, a Magyar Köztársaság kormányának személyügyi államtitkára. Hiszek Istenben, a szeretetben, a szabadságban és az egyenlőségben. Magyar vagyok és európai. Közgazdász, személyügyi vezető. Társ, barát, néha ellenfél. És meleg.”

A beszéd után fél év sem telt el, és az Országgyűlés elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, melynek előkészítésében és a társadalmi elfogadásával kapcsolatos kommunikációjában Szetey rengeteg munkát vállalt. A politikus 2008-ban külföldre költözött. 

Egy Blikknek adott interjúban Szetey elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc természetesen akkor is tudott arról, hogy meleg, mikor felvette őt a kormányba. 

Ana Brnabić, Szerbia jelenlegi miniszterelnöke

Ana Brnabić szerb miniszterelnök és Miro Cerar szlovén miniszterelnök találkozója 2018-ban (Fotó: Ales Beno / Anadolu Agency)

Az 1975-ben született szerb politikus 2017 óta Szerbia miniszterelnöke, és ő az első magas tisztségű nő, aki nyíltan vállalta homoszexualitását egy olyan mélységesen konzervatív országban, ahol semmiféle védelmet nem élveznek az azonos nemű párok. Brnabić ráadásul a világ első olyan, homoszexuális párkapcsolatban élő és hivatalban lévő női miniszterelnöke, akinek partnere gyermeket hozott világra. Sőt mi több, ő az első szerb miniszterelnök, aki részt vett a 2017-es belgrádi melegfelvonuláson, ahol kijelentette: jelenléte a szerb kormánynak azt az üzenetét hordozza, hogy Szerbia tiszteli a különbözőségeket, amelyek erősítik a társadalmat, és a szerb kormány nem tűri sem a gyűlöletbeszédet, sem a gyűlölet fizikai megnyilvánulását, és következetesen büntet minden ilyen típusú bűncselekményt. Igaz, a melegházasság esetleges legalizálásáról nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani, arra hivatkozva, hogy az egész szerb kormány képviseletében vesz részt az eseményen.

Hogy kormánya mennyire ellentmondásos, azt jól mutatja az ország egészségügyi miniszterének, Zlatibor Loncarnak a lobbija amellett, hogy Szerbiában betiltsák a mesterséges megtermékenyítést azok körében, akiknek a közelmúltban homoszexuális párkapcsolata volt. Az egynemű párok így sem fogadhatnak közösen örökbe gyereket, maximum az egyikük, egyedülálló szülőként. Sokan épp azért kritizálják Brnabić-ot, mert egy konzervatív és nacionalista kormány feje, amelybe nyíltan nyugatellenes és oroszbarát miniszterek is beletartoznak. Az ellenzéki vezetők és egyes megfigyelők Aleksandar Vučić volt miniszterelnök puszta bábjának minősítik, akinek az Alkotmány szerinti elnöksége nagyrészt szertartásos, nincs jelentős végrehajtó hatalma. Brnabić ezt soha nem tagadta, sőt azt mondta, hogy Vučić miniszterelnök “mentoraként” kell eljárnia. Egyébként Európa-párti és technokrata miniszterelnöknek nevezi magát. Kifejtette, hogy kormányának prioritásai a modernizáció, az oktatási reform és a digitalizálás.

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője

Ungár Péter (Fotó: Illyés Tibor/MTI)

2019 áprilisában a Magyar Hangban jelent meg interjú az LMP akkor 28 éves parlamenti képviselőjével, ebben megemlékeztek arról a pár nappal előtte történt esetről, amikor Ungár Péter a Hír Tv-ben Dúró Dórával vitázott a melegjogok témájában, és hogy határozottan megnyilvánult akkor is, amikor a köztévén a homoszexualitás állítólagos gyógyításáról értekeztek. A kérdésre, hogy miért ő vállalja fel az LMP-ben ezt a témát, Ungár a következőt felelte: „Alapvetően nagyon fontosnak tartom a vitát, egyáltalán nem szeretem azt a liberális álláspontot, hogy »ha én valakit kirekesztőnek ítélek meg, akkor már meg sem próbálom meggyőzni«. A köztévében vetített műsor kapcsán nekem nem az volt a gondom, mint sokaknak: miszerint ne lehetne arról beszélni, hogy létezik-e »reparatív terápia« vagy sem. Lehet erről vitatkozni, de a közszolgálatiságnak egyszerűen nem felel meg, hogy csak az egyik oldal képviselői ültek ott a stúdióban. Hogy miért én ülök le vitatkozni? Személyes érintettségem van az üggyel kapcsolatban, de nem szeretném, hogy ez határozza meg a politikai identitásomat, nálam nem ez a politikai prioritás.”

Hasonló megközelítés, mint Leo Varadkaré. Az Ungár által mondott személyes érintettségre később a 24.hu kérdezett rá, hogy ez akkor egy coming out volt-e, mire Ungár röviden ennyit felelt: „Igen, meleg vagyok.”

A szabadság földje sem annyira szabad, mint gondolnánk

Transznemű törvényhozó, meleg pap és NASA-űrhajós is volt az amerikai választás napirendjén

Bár az Egyesült Államokra gyakran úgy gondolunk, mint a korlátlan szabadság földjére, az amerikai politikusok között meglepően kevesen vannak, akik nyíltan felvállalták az orientációjukat. Beszédes, hogy egészen 2008-ig kellett várni, hogy Kate Brown személyében hivatalába iktassák az USA első nyíltan biszexuális állami belügyminiszterét Oregonban. 2015-ben, John Kitzhaber korábbi kormányzó lemondásával ő lett az első nyíltan LMBTQ-politikus, akiből kormányzó lett, akit ráadásul 2018-ban újraválasztottak.

Mellette Jared Polis nevét kell megemlítenünk, aki 2008-ban az első azonos nemű szülő lett, akit beválasztottak az USA képviselőházába, 2018-ban pedig az első nyíltan meleg férfi lett, akit kormányzóvá választottak – Coloradóban.

Persze, annyival azért előrébb tartanak a tengerentúlon, hogy ott legális az azonos neműek házassága, illetve a transz embereket sem próbálják törvényekkel ellehetetleníteni, sőt, napjainkban már többen is vannak, akiket megválasztottak képviselői vagy más államigazgatási poszt betöltésére. Közülük feltétlenül meg kell említeni Danica Roem nevét, aki 2017-ben az első nyíltan transznemű képviselőként ülhetett be Virginia állam parlamentjébe. Mindezt ráadásul úgy, hogy kampánya során többször érte transzfób inzultus, de az sem lényegtelen tény, hogy végül azt a republikánus Bob Marshallt győzte le a választáson, aki előtte 25 éven át töltötte be a posztot és aki önmagára úgy hivatkozott, mint az állam „legfőbb homofóbja”.

Danica Roem a San Diego Pride-on, Kaliforniában (Fotó: Daniel Knighton/Getty Images)

Az Egyesült Államokban több nagy- és kisvárost igazgatnak nyíltan LMBTQ-polgármesterek is. Közülük úttörő szerepe volt Annise Parkernek, aki 2010 és 2016 között az első olyan polgármester volt, aki nyíltan felvállalta orientációját. Mindezt egyébként a texasi Houstonban, amely igaz, hogy demokrata fellegvárnak számít, de a déli állam szavazói egyébként többségben a konzervatív oldalhoz húznak.

Annise Parker (Fotó: Erich Schlegel/For The Washington Post via Getty Images)

Parker mellett feltétlenül meg kell említenünk Liz Ordiales nevét, aki 2017-ben a Georgiában található Hiawasse kisváros első nyíltan leszbikus polgármestere lett, ami nem kis teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a 2020-as választás előtt utoljára 28 évvel ezelőtt fordult elő, hogy egy demokrata elnökjelölt tudott győzni az államban.

Végezetül, nem maradhat ki a felsorolásból Pete Buttigieg, azaz becenevén Mayor Pete, aki a mostani választást megelőző kampány egyik legizgalmasabb demokrata jelöltje volt. A háborús veterán politikus 2012 és 2020 között az egyébként konzervatív többségű Indiana államban – amelynek 2013 és 2017 között a homofóbiájáról is ismert Mike Pence jelenlegi alelnök volt a kormányzója – található South Bend polgármestereként coming outolt 2015-ben. Buttigieg ezután 2018-ban összeházasodott barátjával, Chasten Glezmannal – aki a nevét is felvette, azaz most már Chasten Buttigieg néven éli az életét – ha pedig nem az elnöki hivatalt ugyancsak sajátos módon értelmező Donald Trump ellen kellett volna kampányolnia a demokratáknak, simán lehetett volna az USA első nyíltan meleg elnök- vagy alelnökjelöltje. Igaz, erre még minden esélye megvan a jövőben is, Buttigieg ugyanis épphogy csak betöltötte az amerikai elnökséghez szükséges 35 évet, jelenleg 38 éves, tehát még simán több évtizedet lehúzhat a politika élvonalában.

Pete Buttigieg bemutatja férjét, Chasten Glezman Buttigieget egy rendezvényen Miamiban (Fotó: Joe Raedle/Getty Images)

És mi történik most itthon? 

Ungár Péteren és Szetey Gáboron túl még előbbi nagynénje, az egykor a Fideszben, később az SZDSZ-ben politizáló Ungár Klára volt az a politikus, aki nyíltan vállalta, hogy a saját neméhez vonzódik. Politikusként, meg úgy egyáltalán közszereplőként különösen bátor mindezt vállalni abban az országban,

• melyben a melegeket napról-napra egyre többször megbélyegzik,
• ahol a kormány azt harsogja, hogy az apa férfi, az anya nő,
• ahol Dúró Dóra mesekönyvet darál, mert szerinte abból árad a melegpropaganda,
• és ahol melegként akár párban, akár egyedül nagyjából esélytelennek tűnik adoptálni egy gyereket.

Ebbe a szellembe csapott bele kedden az a hír, hogy Szájer József Fidesz-alapító, a hétvégén az Európai Parlamenti mandátumáról lemondó EP-képviselő múlt pénteken Brüsszelben részt vett egy meleg férfiaknak rendezett orgián. A hatóság megjelent, Szájer az ereszen próbált megszökni, táskájában kábítószert találtak – jelen állás szerint kábítószerbirtoklás miatt meg is ütheti a bokáját.

A hír bejárta a világsajtót, a brit The Sun napilap Szájert „horny hungarian”-ként, azaz „kanos magyar”-ként említi, a sztorit megírta a BBC is. A külföldi lapok azt sem felejtik el megemlíteni, hogy Magyarországon a kormány ellenséges a melegekkel.

(A borítókép Leéb Ádám képszerkesztő munkája)

Elmondták: 

• „Gyerekként azért imádkoztam, hogy reggel úgy keljek fel, fiú vagyok” – Sebivel beszélgettünk, aki lánynak született
• Coming out és a magyar sztárok: ők már szabadon szeretnek