A légszennyezettség globális probléma, a Lancet Countdown on Health and Climate Change kutatása rámutatott: évi 1,6 millió életet menthetne meg a légszennyezettség csökkenése, de még sokkal többet, ha tömegek állnának át az egészségesebb táplálkozásra.
Magyarország sem áll jól légszennyezettség terén, de a szilárd tüzelés okozta egészségkárosodások szempontjából tényleg sereghajtók vagyunk. Nálunk a második legrosszabb a helyzet az Európai Unióban.
Tudtad?
- A Föld lakosságának 95 százaléka él olyan szennyezett levegőben, amely káros az emberi szervezetre.
- A legártalmasabb szennyező anyagok elsősorban emberi tevékenységekből termelődnek. A gyárak és ipari teljesítmények mellett óriási levegő- és klímagyilkos a háztartási fűtés és a közúti közlekedés is.
- A légszennyezettség ugyanis mindenre hatással van: megrövidíti az életet, növeli az orvosi költségeket, csökkenti a termelékenységet a gazdaságban, károsítja az ökoszisztémát.
A Levegő Munkacsoport már régóta küzd a szilárd tüzelés visszaszorításáért. Ezúttal egy javaslatot dolgozott ki, miszerint az önkormányzatokra kellene bízni a szilárd tüzelőanyagok háztartási égetésének korlátozását. Egyúttal szorgalmazza azt is, hogy a kormány segítse elő a kevésbé környezetszennyező fűtési módokra történő átállást, különösen a korlátozást bevezető településeken. Hazánkban ugyanis nagyon gyakori, hogy fával, szénnel, és sajnos sok helyen műanyaggal, szeméttel fűtenek, utóbbi nemcsak tilos, de rendkívül káros is:
A Levegő Munkacsoport szakemberei szerint akár ezerszer mérgezőbb lehet, ha valaki fa helyett szeméttel fűti az otthonát.
Pedig a fa sem feltétlenül környezetbarát, nemcsak a kéményen keresztül, hanem a lakásban is mérgezi a levegőt.
Hatalmas tempóban mérgezzük magunkat
Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok.”
A civil szervezet ajánlásában a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak.
Hasonló előírásokra nemzetközi példákat is találunk, a lengyel parlament 2016-ban fogadott el törvénymódosítást, ami lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását. A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be.
Állami segítség nélkül nem fog menni
Természetesen igaz az is, hogy sokan nem véletlenül használják a szilárd tüzelést, hiszen az egy viszonylag pénztárcabarát verzió. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a lakosság nagy része átálljon, akkor az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre. Ezeket akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatná.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint a környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.
Fotó: Pexels
Gondolj a környezetedre:
- 11 ébresztő gondolat a természetről kedvencünktől, David Attenborough-tól
- Vége az öko-lelkifurdalásnak, itt a környezerbarát sör és nasi!
