nlc.hu
Életmód

Fatüzelés veszélyei

Tévedsz, ha azt hiszed, fával tüzelni környezetbarát!

A kutatók jelentős beltéri légszennyezést mutattak ki a kandallók környékén.

Nincs is menőbb, mint mikor egy kandalló duruzsolja a füledbe, hogy bármilyen cudar is az idő, és vírusok kergetőznek a levegőben, idebent minden jól van. Nos, még ha vagy is annyira felvilágosult, hogy ezt a duruzsoló békességet nem éghetőnek vélt hulladékkal próbálod megteremteni, hanem minőségi tűzifával, akkor is el kell oszlatnunk egy illúziót: a fatüzelés nem környezetbarát. Nemcsak a kéményen keresztül, hanem a lakásodban is mérgezi a levegőt. Hát még ha hozzádobsz a tűzifához ezt-azt.

A fatüzelés súlyos következményeit Dániában kezdték kiemelten kutatni 2016-ban, miután az ebből származó szennyező anyagok kibocsátása az elmúlt 25-30 évben meredeken emelkedett. Mivel a tűzifán Dániában nincs adó, minden másnál gazdaságosabb vele fűteni. Bár Dánia jobban ellátott modern fatüzelő berendezésekkel, és ezek sokkal kevésbé szennyeznek, mint mondjuk azok, amelyek a magyar falvakban ontják a meleget (és a füstöt), a régi berendezésekből is van még bőven.

Bent is marad, kifelé is jut bőven

Nem mintha a kéményből kiáramló füst rendben volna, de a helyzet még rosszabb. A fatüzeléses kályhákból vagy kandallókból meglepően sok mikro szennyező anyag kerül a belső térbe is. Tehát, ha a kályha a nappaliban van, láthatatlan füstrészecskékben fog ülni a család.

A Dán Ökológiai Tanács mérései szerint az új építésű, légmentesen zárt házakban, ahol a kéményhuzat hivatott megoldani a füst elszívását, jelentős beltéri légszennyezést okoz a visszaáramlás. Azért hivatkozunk folyton a dánokra, mert hasonló volumenű magyar mérések nincsenek. A fatüzelés ultrafinom részecskeszennyezése már egy óra elteltével is mérhető volt a szellőzés nélküli lakóházakban akkor is, ha a kályhaajtókat zárva tartották. Megmérték a Magyarországon is elterjedt régi Jancsi, Salgótarján, illetve a sparhelt jellegű kályhák szennyezését is. Ezeknél is leginkább akkor szennyeződik a beltéri levegő, amikor kinyitják a kályhaajtót, hogy fát rakjanak a tűzre. Már pár perccel a begyújtás után is 125-szörösére nőtt a szennyezettség (275 ezer részecske/cm3). Aki tehát csak a vintage/retró vonzódásai miatt fűt ilyen kályhával, inkább cserélje le.

Tévedsz, ha azt hiszed, fával tüzelni környezetbarát

Meleg és meghitt fával fűteni, de vannak veszélyei (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Mi van a füstben?

A fatüzelésből származó füst a tökéletlen égés miatt az alábbi egészségkárosító anyagokat küldi a levegőbe – amellett, hogy illékony szerves vegyületeket, a szén-monoxidot és nehézfémeket is kibocsát.

  • Finom részecskék – ezek adják a részecske-kibocsátás 65 százalékát. Ennek több mint kétharmadát a fatüzelős kályhák, harmadát a kazánok küldik a levegőbe. Azért különösen veszélyesek, mert sokáig tartózkodnak a levegőben, és nagy távolságokra eljutnak. Az ultrafinom részecskéket a lakóövezetekben rutinszerűen nem is mérik, holott – megint csak a dán tapasztalatokra utalunk – a Tiszta fűtés EU LIFE projekt keretében végzett mérések kimutatták, hogy extrém mértékben kerülnek a levegőbe a kéményekből. Koppenhágában olyan kertekben végeztek méréseket, ahol a fatüzelés füstjének szaga érezhető volt. A műszerek 25-30-szor magasabb részecskeszintet mértek a „normál” háttérkoncentrációnál. Szellőztetéskor orral is észlelhető volt a fatüzelés füstje. (Érdemes ilyenkor mellőzni a szellőztetést.)
  • Koromrészecskék – ezek elemi szént tartalmaznak („black carbon”). A teljes koromrészecske-kibocsátás 55 százalékáért a fatüzelés felelős. Ezek is hosszú ideig tartózkodnak a légkörben, és messzire viszi őket a szél. Lerakódnak a sarkvidékeken is. Klímakutatók szerint a sarki jég olvadásának egyik fő okozói a koromrészecskék.
  • Kátrány (policiklusos aromás szénhidrogének) – a kátránykibocsátás mintegy 80 százalékát a fatüzelés füstje adja, megjelennek a szilárd részecskékhez tapadva és gázként egyaránt.
  • Dioxinok – ezek a legveszélyesebb szerves vegyületek közé tartoznak. Rákkeltőek, károsíthatják a hormonrendszert, a reprodukciós képességet és az immunrendszert. Mivel feldúsulnak a táplálékláncban, növelik az élelmiszerekkel bevitt dioxin mennyiségét.

De a fa „karbonsemleges”, tehát környezetbarát, nem?

A fatüzelést szénsemlegesnek szokták mondani, arra hivatkozva, hogy a fák ugyanannyi szén-dioxidot nyelnek el az életük során, mint amennyi a fa égetésekor felszabadul. Vagyis, ha derekasan erdősítenénk, helyben tüzelnénk el a fát, nem kellene szállítani, importálni, ez akár igaz is lehetne. Csakhogy sok egyéb szempontot, elsősorban a jelentős környezetszennyezést mérlegelve (lásd: korom a sarkvidékeken) a fatüzelés cseppet sem „klímabarát”. Különösen nem a távfűtéssel vagy a hőszivattyúval összevetve. A kandallók ráadásul sokszor inkább hangulatjavításra szolgálnak, és nem váltanak ki egy az egyben más energiaforrást. Hangulatjavítónak „klímabarátabb” az elektromos kandalló vagy a gázkályha, amelyek viszont alig szennyeznek.

Ha valami miatt mégis a fatüzelés mellett döntünk, a légszennyezést több mint 98 százalékkal lehet mérsékelni az épületek energiahatékonysági felújításával, környezetkímélő fűtési módokkal, részecskeszűrőkkel, a régi kazánok és kályhák lecserélésével.

Még ha csak a fa kerülne tűzre…

A Kárpát-medencében hajlamos megülni a légszennyezés, emiatt fokozottan kellene ügyelni arra, hogy csökkentsük a fűtési eredetű kibocsátást. Magyarországon kiterjedt területeken van lehetőség kevésbé szennyező – igaz, a fosszilis energiaforrások közé tartozó – gázfűtésre. 2016-ban a lakások 73 százalékában elérhető volt a vezetékes gáz. Mégis, 2003-hoz képest 2014-re csaknem felére csökkent a gázfűtés. (Ennek okai között az is szerepelt, hogy a rezsicsökkentés bevezetéséig folyamatosan nőtt a gáz ára.) Így aztán a 2008-as gazdasági válság után trendszerűen elkezdték szénégetésre is használni a vegyes tüzelésű kazánokat. (Volt olyan év, amikor az eladott szén – méghozzá többségében lignit – mennyisége elérte a 400 ezer tonnát.) A szenet ráadásul általában széntüzelésre alkalmatlan berendezésekben égetik, ami tovább növeli a légszennyezés mértékét. Úgyhogy aki ilyenkor a Bükk festői szépségű hegyei közt szeretne friss levegőben kirándulni, a településeket jobb, ha elkerüli.

Tévedsz, ha azt hiszed, fával tüzelni környezetbarát

Fotó: MTI / Balázs Attila

A szén és a hasábfák közé ráadásul gyakran „bekúszik” ez-az, amit ártalmatlannak/faszerűségnek gondolunk. Sokan mindenféle éghetőnek gondolt lim-lomjaiktól is elfüstöléssel szabadulnak meg, „legalább meleget is csinál” alapon. Számos olyan hirdetést lehet olvasni a közösségi oldalakon, hogy fűtési célra ajánlanak föl építési hulladékot, bálás ruhát, pozdorja- és fabútorokat. Ezeket mind nem kéne eltüzelni. Kezelt fát sem – annak számít a fabútor, sőt, a raklap is!

Mínusz tíz év

A szilárd részecskék, vagyis a légköri aeroszolok között a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket (PM10) is belélegezzük, a 2,5 mikrométernél kisebb „finom” részecskék (PM2,5) azonban a tüdő léghólyagocskáiba is bejutnak. Az ultrafinom részecskék (0,08µm) súlyos egészségkárosító hatását számos kutatás igazolta. Már 20 perc alatt bejutnak a tüdő léghólyagocskáin keresztül a véráramba, így a belső szervekbe is, és 24 óra alatt lerakódnak az érfalak gyulladt részein, súlyosbítva az érrendszeri megbetegedéseket.

A finom részecskék belélegzése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki, súlyosbítja az asztmás és a krónikus légcsőhurut tüneteit. A tüdőben felszívódva helyi gyulladásos folyamatot indíthat el, a véráramba bekerülve véralvadást, vérrögösödést okozhat, növelve a szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Hosszú távon jelentősen csökkenhet a szennyezésnek kitett lakosság várható élettartama. Az Európai Bizottság számításai szerint a kültéri légszennyezettség évente 400 ezer idő előtti elhalálozást okoz Európában, európaiak millióinál idéz elő súlyos megbetegedéseket. A légszennyezés miatt idő előtt elhunytak átlagosan 10 évet veszítenek az életükből.

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat megrendelésére készített országos reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a magyar lakosság harmada éget valamilyen gyakorisággal hulladékot. Becslések szerint az illegális égetők harmada tartozik a mélyszegénység miatt a szabályszegők csoportjába, a többiek egyszerűen nem tudják, hogy amit tesznek, az súlyosan károsítja a saját levegőjüket is.

A kerti hulladék fölgyújtását a megkérdezettek 22 százaléka vallotta be, illetve nyílt téren vagy a kályhákban, kazánokban 13 százalék tüzel háztartási szemetet, 6% kezelt fát, ugyanennyien rongyot, ruhaneműt, lábbelit. Műanyagot szerencsére viszonylag kevesen (3%), viszont a megkérdezettek 1 százaléka még a gumi- illetve a fáradtolaj-égetést is bevallotta. A közvélemény-kutatás adatait megerősíti a hulladékszállítóknak az a megfigyelése, hogy télen a hulladék harmada egyszerűen eltűnik. Nem egy nagy feladvány, de azért kérdezzük, vajon hol illan el?

Miért nem érdemes hulladékot égetni?

A műanyagok, háztartási hulladékok égésekor olyan anyagok szabadulhatnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén vagy a vinil-klorid, dioxinok, cianidok – olvasható a Levegő Munkacsoport szakmai anyagaiban. A festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor pedig izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének keletkeznek.

A következmény: daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, vérsejtkárosodás, idegrendszeri károsodás, akár halál.

Egyes települések már eddig is rendeletben tiltották meg a nyílt színi égetést. (pl. Érd, Göd) 2021. január 1-jétől azonban az egész országban tilos lesz.

Mit tegyünk, ha valaki a környezetünkben hulladékot éget?

Figyelmeztessük, hogy cselekedetével mekkora kárt okoz!

Ha ez nem hoz eredményt, az illetékes kormányhivatal járási kirendeltségénél, illetve az önkormányzatnál lehet bejelentést tenni. (Helyszíni szemlére az önkormányzat illetékesei fognak kivonulni, az eljárás lefolytatására a járás hivatott.) A bejelentő kérheti adataink zártan kezelését, tehát nem kell bosszútól tartania.

Vidéken a polgárőrség is intézkedik, bár jogköre nincsen.

Hétvégén, illetve munkaidőn kívül a 112-t érdemes hívni.

Bevallom, már eddig sem értettem az avarégetés magyar népszokását, hiszen akinek kertje van, annak lehet egy 80×80-as komposztládája is (jelentem: nem büdös!). Azóta, hogy a legtöbb településen megszervezik a zöldhulladék elszállítását, végképp értelmetlen eltüzelni a lehullott faleveleket.

A főváros jó példával jár elöl

Örömmel üdvözölhetjük, hogy a fővárosban keletkező közel 500 teherautónyi (!) lombnak idén csak egy kisebb része kerül rögtön a komposzttelepre, a többit a nagyobb parkokban ideiglenes tárolókba hordják. Ez azért jó, mert tavaszra a falevelek összeesnek, össztérfogatuk csökken, és lényegesen kevesebbet kell fordulniuk a járműveknek, így a télen amúgy is megterhelő szmog jelentősen csökken. Ráadásul a falevélkupacok telelőhelyei lehetnek számos hasznos élőlénynek. A felhalmozott falevelek földközeli részéből pedig tavaszra értékes komposzt lesz. „A lehullott levél óriási kincs. Égetés, elszállíttatás helyett hasznosítsuk, ahol csak lehet!” – olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Akit pedig meggyőzni nem lehet az égetés káros következményeiről, azt majd a büntetés fogja eltántorítani: a levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet alapján akár félmillió forint bírságot is kiszabhat a járási hivatal, és a Btk. alapján akár 5 év letöltendő szabadságvesztésre is ítélhető az elkövető.

(Az égethető anyagokról bővebb tájékoztatás itt olvasható)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése