Fatüzelés veszélyei

Nincs is menőbb, mint mikor egy kandalló duruzsolja a füledbe, hogy bármilyen cudar is az idő, és vírusok kergetőznek a levegőben, idebent minden jól van. Nos, még ha vagy is annyira felvilágosult, hogy ezt a duruzsoló békességet nem éghetőnek vélt hulladékkal próbálod megteremteni, hanem minőségi tűzifával, akkor is el kell oszlatnunk egy illúziót: a fatüzelés nem környezetbarát. Nemcsak a kéményen keresztül, hanem a lakásodban is mérgezi a levegőt. Hát még ha hozzádobsz a tűzifához ezt-azt.

A fatüzelés súlyos következményeit Dániában kezdték kiemelten kutatni 2016-ban, miután az ebből származó szennyező anyagok kibocsátása az elmúlt 25-30 évben meredeken emelkedett. Mivel a tűzifán Dániában nincs adó, minden másnál gazdaságosabb vele fűteni. Bár Dánia jobban ellátott modern fatüzelő berendezésekkel, és ezek sokkal kevésbé szennyeznek, mint mondjuk azok, amelyek a magyar falvakban ontják a meleget (és a füstöt), a régi berendezésekből is van még bőven.

Bent is marad, kifelé is jut bőven

Nem mintha a kéményből kiáramló füst rendben volna, de a helyzet még rosszabb. A fatüzeléses kályhákból vagy kandallókból meglepően sok mikro szennyező anyag kerül a belső térbe is. Tehát, ha a kályha a nappaliban van, láthatatlan füstrészecskékben fog ülni a család.

A Dán Ökológiai Tanács mérései szerint az új építésű, légmentesen zárt házakban, ahol a kéményhuzat hivatott megoldani a füst elszívását, jelentős beltéri légszennyezést okoz a visszaáramlás. Azért hivatkozunk folyton a dánokra, mert hasonló volumenű magyar mérések nincsenek. A fatüzelés ultrafinom részecskeszennyezése már egy óra elteltével is mérhető volt a szellőzés nélküli lakóházakban akkor is, ha a kályhaajtókat zárva tartották. Megmérték a Magyarországon is elterjedt régi Jancsi, Salgótarján, illetve a sparhelt jellegű kályhák szennyezését is. Ezeknél is leginkább akkor szennyeződik a beltéri levegő, amikor kinyitják a kályhaajtót, hogy fát rakjanak a tűzre. Már pár perccel a begyújtás után is 125-szörösére nőtt a szennyezettség (275 ezer részecske/cm3). Aki tehát csak a vintage/retró vonzódásai miatt fűt ilyen kályhával, inkább cserélje le.

Meleg és meghitt fával fűteni, de vannak veszélyei (Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Mi van a füstben?

A fatüzelésből származó füst a tökéletlen égés miatt az alábbi egészségkárosító anyagokat küldi a levegőbe – amellett, hogy illékony szerves vegyületeket, a szén-monoxidot és nehézfémeket is kibocsát.

• Finom részecskék – ezek adják a részecske-kibocsátás 65 százalékát. Ennek több mint kétharmadát a fatüzelős kályhák, harmadát a kazánok küldik a levegőbe. Azért különösen veszélyesek, mert sokáig tartózkodnak a levegőben, és nagy távolságokra eljutnak. Az ultrafinom részecskéket a lakóövezetekben rutinszerűen nem is mérik, holott – megint csak a dán tapasztalatokra utalunk – a Tiszta fűtés EU LIFE projekt keretében végzett mérések kimutatták, hogy extrém mértékben kerülnek a levegőbe a kéményekből. Koppenhágában olyan kertekben végeztek méréseket, ahol a fatüzelés füstjének szaga érezhető volt. A műszerek 25-30-szor magasabb részecskeszintet mértek a „normál” háttérkoncentrációnál. Szellőztetéskor orral is észlelhető volt a fatüzelés füstje. (Érdemes ilyenkor mellőzni a szellőztetést.)
• Koromrészecskék – ezek elemi szént tartalmaznak („black carbon”). A teljes koromrészecske-kibocsátás 55 százalékáért a fatüzelés felelős. Ezek is hosszú ideig tartózkodnak a légkörben, és messzire viszi őket a szél. Lerakódnak a sarkvidékeken is. Klímakutatók szerint a sarki jég olvadásának egyik fő okozói a koromrészecskék.
• Kátrány (policiklusos aromás szénhidrogének) – a kátránykibocsátás mintegy 80 százalékát a fatüzelés füstje adja, megjelennek a szilárd részecskékhez tapadva és gázként egyaránt.
• Dioxinok – ezek a legveszélyesebb szerves vegyületek közé tartoznak. Rákkeltőek, károsíthatják a hormonrendszert, a reprodukciós képességet és az immunrendszert. Mivel feldúsulnak a táplálékláncban, növelik az élelmiszerekkel bevitt dioxin mennyiségét.

De a fa „karbonsemleges”, tehát környezetbarát, nem?

A fatüzelést szénsemlegesnek szokták mondani, arra hivatkozva, hogy a fák ugyanannyi szén-dioxidot nyelnek el az életük során, mint amennyi a fa égetésekor felszabadul. Vagyis, ha derekasan erdősítenénk, helyben tüzelnénk el a fát, nem kellene szállítani, importálni, ez akár igaz is lehetne. Csakhogy sok egyéb szempontot, elsősorban a jelentős környezetszennyezést mérlegelve (lásd: korom a sarkvidékeken) a fatüzelés cseppet sem „klímabarát”. Különösen nem a távfűtéssel vagy a hőszivattyúval összevetve. A kandallók ráadásul sokszor inkább hangulatjavításra szolgálnak, és nem váltanak ki egy az egyben más energiaforrást. Hangulatjavítónak „klímabarátabb” az elektromos kandalló vagy a gázkályha, amelyek viszont alig szennyeznek.

Ha valami miatt mégis a fatüzelés mellett döntünk, a légszennyezést több mint 98 százalékkal lehet mérsékelni az épületek energiahatékonysági felújításával, környezetkímélő fűtési módokkal, részecskeszűrőkkel, a régi kazánok és kályhák lecserélésével.

Még ha csak a fa kerülne tűzre…

A Kárpát-medencében hajlamos megülni a légszennyezés, emiatt fokozottan kellene ügyelni arra, hogy csökkentsük a fűtési eredetű kibocsátást. Magyarországon kiterjedt területeken van lehetőség kevésbé szennyező – igaz, a fosszilis energiaforrások közé tartozó – gázfűtésre. 2016-ban a lakások 73 százalékában elérhető volt a vezetékes gáz. Mégis, 2003-hoz képest 2014-re csaknem felére csökkent a gázfűtés. (Ennek okai között az is szerepelt, hogy a rezsicsökkentés bevezetéséig folyamatosan nőtt a gáz ára.) Így aztán a 2008-as gazdasági válság után trendszerűen elkezdték szénégetésre is használni a vegyes tüzelésű kazánokat. (Volt olyan év, amikor az eladott szén – méghozzá többségében lignit – mennyisége elérte a 400 ezer tonnát.) A szenet ráadásul általában széntüzelésre alkalmatlan berendezésekben égetik, ami tovább növeli a légszennyezés mértékét. Úgyhogy aki ilyenkor a Bükk festői szépségű hegyei közt szeretne friss levegőben kirándulni, a településeket jobb, ha elkerüli.

Fotó: MTI / Balázs Attila

A szén és a hasábfák közé ráadásul gyakran „bekúszik” ez-az, amit ártalmatlannak/faszerűségnek gondolunk. Sokan mindenféle éghetőnek gondolt lim-lomjaiktól is elfüstöléssel szabadulnak meg, „legalább meleget is csinál” alapon. Számos olyan hirdetést lehet olvasni a közösségi oldalakon, hogy fűtési célra ajánlanak föl építési hulladékot, bálás ruhát, pozdorja- és fabútorokat. Ezeket mind nem kéne eltüzelni. Kezelt fát sem – annak számít a fabútor, sőt, a raklap is!

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat megrendelésére készített országos reprezentatív közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a magyar lakosság harmada éget valamilyen gyakorisággal hulladékot. Becslések szerint az illegális égetők harmada tartozik a mélyszegénység miatt a szabályszegők csoportjába, a többiek egyszerűen nem tudják, hogy amit tesznek, az súlyosan károsítja a saját levegőjüket is.

A kerti hulladék fölgyújtását a megkérdezettek 22 százaléka vallotta be, illetve nyílt téren vagy a kályhákban, kazánokban 13 százalék tüzel háztartási szemetet, 6% kezelt fát, ugyanennyien rongyot, ruhaneműt, lábbelit. Műanyagot szerencsére viszonylag kevesen (3%), viszont a megkérdezettek 1 százaléka még a gumi- illetve a fáradtolaj-égetést is bevallotta. A közvélemény-kutatás adatait megerősíti a hulladékszállítóknak az a megfigyelése, hogy télen a hulladék harmada egyszerűen eltűnik. Nem egy nagy feladvány, de azért kérdezzük, vajon hol illan el?

Miért nem érdemes hulladékot égetni?

A műanyagok, háztartási hulladékok égésekor olyan anyagok szabadulhatnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén vagy a vinil-klorid, dioxinok, cianidok – olvasható a Levegő Munkacsoport szakmai anyagaiban. A festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor pedig izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének keletkeznek.

A következmény: daganatos megbetegedések, impotencia, magzatkárosodás, máj- és vesekárosodás, májrák, légzési elégtelenség, tüdőgyulladás, vérsejtkárosodás, idegrendszeri károsodás, akár halál.

Egyes települések már eddig is rendeletben tiltották meg a nyílt színi égetést. (pl. Érd, Göd) 2021. január 1-jétől azonban az egész országban tilos lesz.

Bevallom, már eddig sem értettem az avarégetés magyar népszokását, hiszen akinek kertje van, annak lehet egy 80×80-as komposztládája is (jelentem: nem büdös!). Azóta, hogy a legtöbb településen megszervezik a zöldhulladék elszállítását, végképp értelmetlen eltüzelni a lehullott faleveleket.

A főváros jó példával jár elöl

Örömmel üdvözölhetjük, hogy a fővárosban keletkező közel 500 teherautónyi (!) lombnak idén csak egy kisebb része kerül rögtön a komposzttelepre, a többit a nagyobb parkokban ideiglenes tárolókba hordják. Ez azért jó, mert tavaszra a falevelek összeesnek, össztérfogatuk csökken, és lényegesen kevesebbet kell fordulniuk a járműveknek, így a télen amúgy is megterhelő szmog jelentősen csökken. Ráadásul a falevélkupacok telelőhelyei lehetnek számos hasznos élőlénynek. A felhalmozott falevelek földközeli részéből pedig tavaszra értékes komposzt lesz. „A lehullott levél óriási kincs. Égetés, elszállíttatás helyett hasznosítsuk, ahol csak lehet!” – olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.

Akit pedig meggyőzni nem lehet az égetés káros következményeiről, azt majd a büntetés fogja eltántorítani: a levegő védelméről szóló 306/2010. számú kormányrendelet alapján akár félmillió forint bírságot is kiszabhat a járási hivatal, és a Btk. alapján akár 5 év letöltendő szabadságvesztésre is ítélhető az elkövető.

(Az égethető anyagokról bővebb tájékoztatás itt olvasható)