A Szputnyik V vakcina volt az első regisztrált koronavírus vakcina a világon. Oroszországban már tavaly augusztus 11-én regisztrálták, bár ezt az eredményt úgy érték el, hogy nem várták meg a harmadik tesztelési fázis eredményeit. Van olyan ország (Szlovákia), ahol a Szputnyik vakcina alkalmazása kormányválságot okozott, és bár nálunk sem indult simán az orosz védőoltás karrierje, a kezdeti gyanakvás után mára – nagyrészt a Lancet orvosi magazinban megjelent pozitív tanulmánynak köszönhetően – sokat javult a népszerűsége a magyarok között. A bizalmatlanságot az okozta, hogy a vakcina soron kívül érkezett hozzánk, és az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyta még jóvá azt, most viszont már már vizsgálja. A hazai hatóságok január 21-én engedélyezték a Szputnyik V használatát itthon, de csak februárban kezdték alkalmazni, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ is bevizsgálta. Jelenleg 55 országban használják.
Hogyan működik a Szputnyik vakcina?
A Szputnyik V a Moderna és a Pfizer vakcinájával ellentétben nem mRNS vakcina, hanem vektorvakcina, emiatt leginkább az AstraZeneca védőoltásra hasonlít. A vektorvakcina azt jelenti, hogy a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, szaporodásra nem képes vírusba, más néven vektorvírusba ültetve juttatják a szervezetünkbe. Ezután az immunrendszerünk fellép a vektorvírus ellen, vagyis immunválaszt vált ki, megtanítva ezzel az immunrendszert a koronavírus elleni védekezésre, hogy a következő alkalommal rögtön tudja, mi a teendő. A Szputnyik vakcináját két dózisban kell beadni, a második adag különbözik az első alkalommal beadott vakcinától. A két oltás között 21-56 napnak kell eltelnie, nálunk 21 nap kezdik beadni a második dózist.
Szputnyik vakcina (Fotó: nlc illusztráció)
Mennyire hatékony?
- A klinikai tesztek alapján 91,6 százalékos védelmet nyújt a megbetegedés ellen. A brit és dél-afrikai variánsok esetében az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) becslése szerint 80, illetve 61 százalékos védelmet ad, de erről még nem állnak rendelkezésre biztos információk.
- A súlyos, kórházi ápolást igénylő megbetegedés ellen 100 százalékos védelmet nyújt. A Szputnyik V vakcina a teljes védelmet a második adag oltás beadása után két héttel kezdi kifejteni.
- Az orosz vakcinával eleinte nem oltottak krónikus betegségekben szenvedőket, de a protokoll március 22-én megváltozott és megengedőbb lett: azóta a Szputnyik V orvosi elővigyázatossággal már krónikus betegeknek is adható. A legnagyobb kockázatot az oltás az autoimmun betegségben és a rosszindulatú daganatban szenvedők számára jelenti, mert itt még nem áll rendelkezésre kellő információ a hatékonyságával és a veszélyeivel kapcsolatban. Ennek ellenére ezekben az esetekben sem kizárt az orosz védőoltás beadása, amiről az orvosok az előnyök és kockázatok arányának mérlegelése után dönthetnek.
- Jelenleg az orosz vakcinát még nem adják várandós nőknek és szoptatós anyáknak, valamint arról sincs információnk, hogyan állnak a kísérletek a Szputnyik V használatáról a 18 éven aluliak körében. Utóbbi apropóján egyelőre csak annyit tettek közzé, hogy a vakcina összetevőjén nem terveznek változtatni a gyerekeknek beadott oltások esetén, csak az adagokat fogják valamelyest, korcsoportokhoz igazodva csökkenteni.
Milyen mellékhatásokra számíthatunk?
A koronavirus.gov.hu tájékoztatója szerint az alábbi mellékhatásokra számíthat az, akit beoltanak a Szputnyik vakcinával: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, gyengeség, fejfájás, fájdalom, rossz közérzet, orrdugulás, orrfolyás, láz, esetleg bőrmelegség az injekció beadásának helyén, étvágytalanság, hányás és szédülés. A reakciók átmenetiek, fájdalom- és lázcsillapító gyógyszerek szedhetők rájuk. A vakcina általános biztonsági vizsgálatának idején a beoltottak 65 százaléka számolt be valamilyen, nagy többségben enyhe mellékhatásról.
Az nlc szerkesztősége buzdít mindenkit, hogy ha hívják, menjen és oltasson, fogadja el a vakcinát. A mellékhatások könnyed megfázásnak tűnhetnek a kórházi lélegeztetéshez képest. Ahogy azt rengeteg szakember megfogalmazta már: csak az oltással vethetünk véget a világszerte tomboló koronavírus-járványnak.
