A szülők már azt sem tudják, melyik kezüket harapják meg, olyan lehetetlen helyzet elé állítja őket a járvány és az, hogy nincs normális szabályozás, magukra vannak hagyva az iskolák és a tanárok, aminek nyilván megint a gyerekek isszák meg a levét.
Félig bezárt alsó tagozatok
A jelenlegi helyzetben nem lehet bezárni az iskolát egységesen, de karanténba kell küldeni az egész osztályt, ha találnak koronavírusos gyereket, így alakult ki az a káosz, hogy az alsó tagozatok lassan kiürülnek, de nincs normális online oktatás a karanténban rekedt gyerekeknek. Azért csak az alsó tagozatok, mert az iskoláknak kiküldött, Kásler Miklós aláírásával szignózott levél szerint nem állhatnak át digitális oktatásra az iskolák, ha olyan korú gyerekek tanításáról van szó, akik már kaphatnak oltást, azaz gyakorlatilag hatodiktól felfelé marad a jelenléti oktatás akkor is, ha vannak beteg gyerekek.
Bár elméletben, ha nem rendelnek el rendkívüli szünetet, akkor digitális oktatás zajlik az alsó tagozatos karanténba zárt osztályoknál, gyakorlatban azonban ez nem igazán valósul meg abban a 10 napban, amíg otthon kell maradni, így szépen lemaradnak a gyerekek a tananyaggal. A lemaradás nem a szülők hibája, hiszen egyrészt általában nincs tanári végzettségük, fogalmuk sincs, hogyan kellene leadniuk otthon a tananyagot, másrészt pedig dolgozniuk kellene napközben, mert a munkahelyeket és főleg a befizetésre váró csekkeket egyáltalán nem érdekli, hogy hány koronavírusos gyerek van az osztályban.
Nemcsak az iskolákban van ez a helyzet, épp a minap számolt be arról az ATV Híradója, hogy az óvodákban és a bölcsődékben is az ország egész területén tarol a koronavírus-járvány. Több helyen teljes csoportok kerültek karanténba, mert találtak egy-egy gyereket, akinek pozitív lett a tesztje. Alig van már olyan óvoda és bölcsőde, ahol ne kellett volna karanténba küldeni egy-egy csoportot, ami szintén óriási teher a szülők számára, hiszen míg egy iskolás már elvan a játékaival otthon egy-két órát, hogy a szülő nyugodtan dolgozhasson, addig egy bölcsis vagy ovis gyerek nagyjából 0-24-ben figyelmet követel magának. Annyiban vannak csak előrébb az ovisok, bölcsisek szülei ebben a szituációban, hogy legalább nem kell átvedleniük tanítóvá mindennap, hogy valahogy megtanítsák az elsős gyereket olvasni vagy a harmadikost szorozni.
Akadozik a digitális oktatás
Edina egy elsős és egy negyedikes gyerekkel kénytelen most otthonról dolgozni, elmondása szerint egészen pokoli napjaik vannak. „Találtak két koronavírusos gyereket a kicsi osztályában, és volt egy megbetegedés a nagynál is, úgyhogy mindkét osztályt karanténba küldték. Ez 10 nap otthonlétet jelent. A digitális oktatás ebben a suliban nem igazán működik jól, általában csak a Krétán keresztül kapunk feladatokat, amiket oldjunk meg, ahogy akarunk. A negyedikes gyereknél főleg matekból kihívás, az elsősnél viszont az írás az, amivel meggyűlik a bajunk.
Vannak olyan szakkifejezések, amiket a tanítók nyilván csípőből tudnak és használnak az írás tanításakor, hogy az a kis vonalka ott hivatalosan a hurok, meg hasonlók, na, ezekről nekem fogalmam sincs. És persze leülhetnék, utána lehet ma már olvasni mindennek az interneten, de bevallom, miközben próbálom elvégezni a nyolcórányi munkámat egy óra alatt, plusz megérteni a Krétában vagy e-mailben küldött pár sorból, hogy pontosan mi a feladat és még el is kell látni a gyerekeket, nos, nem marad idő és energia arra, hogy kitanuljam a tanítói szakmát is.”
A gyerekek és szülők is nehezen viselik a helyzetet (Képünk illusztráció – Kira Hofmann/picture alliance via Getty Images)
Annánál kicsit jobb a helyzet, a tanítók kisvideókat készítenek, hogy a karanténban rekedt elsősöknek valahogy leadják az anyagot. „Szerencsések vagyunk, mert videókban és hangfájlokban kommunikálnak az elsős gyerekemmel a tanítói, de hallom én is az ismerősöktől, hogy ez a hozzáállás elég ritka az iskoláknál és a szülők úgy érzik, magukra vannak hagyva a tanítással. Szerintem az ilyen kényszerhelyzetben, mint amikor az egész osztály karanténba kerül, muszáj lenne empátiával fordulni egymás felé, igaz ez a tanárokra és szülőkre is. A szülőket is meg lehet érteni, hogy nem tudnak egyszerre dolgozni és tanítani is otthon, joggal várnák el, hogy értelmes formában valahogy adja le az egészséges, karanténba zárt gyerekeknek az anyagot a tanító, hiszen digitális oktatás van, de közben értem a pedagógusokat is, hogy milyen nehéz dolguk van, amikor egyedül kellene megoldaniuk egy olyan problémát, amire központi szinten kellene megoldást találni.”
Home office és szabadság nélkül marad a trükközés
Az a kérdés is felmerül a karanténba zárt osztályokkal kapcsolatban, hogy mi lesz a szülővel és munkával, amikor a gyerek nem azért van otthon, mert beteg, hanem mert kontaktszemély? Hogyan számol el a szülő a munkahely felé a hiányzással, ha nem tudja otthonról ellátni a munkáját? Mi van, ha nincs már szabadsága – ez így decemberben elég gyakori –, se anyanap, és persze a táppénzre sem jogosult, hiszen a gyereket nem kell ápolni, márpedig a szabályozás szerint többek között „keresőképtelen az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.” Ha a gyerek tehát nem beteg, csak kontakt miatt került hivatalos karanténba, vagy csupán bezárták a bölcsis, ovis csoportot, osztályt, akkor nyilván nem beteg, hivatalosan nem lehet ilyenkor a szülőt táppénzre kiírni.
Felcsillanhatna a szemünk a TASZ oldalán olvasható szabálytól: „Ha viszont a munkavállaló bármilyen okból karanténban van, függetlenül attól, hogy fertőzött vagy kontaktszemély, akkor keresőképtelennek minősül és 60%-os táppénzre jogosult a karantén első napjától. A keresőképtelenség ideje alatt a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, vagyis nem köteles munkahelyén vagy otthonról dolgozni.” Ám sajnos ez sem vonatkozik arra az esetre, amikor a gyerek kontaktszemély, ugyanis hivatalosan a szülő ettől nem válik maga is kontaktszeméllyé, azaz nem érvényes rá a „bármilyen okból karantén” kitétel.
Beszéltem olyan érintett szülővel, aki ilyen helyzetbe került és csak a háziorvos jóindulatán múlt, hogy beírt egy náthát az anyukának, így ki tudta írni táppénzre arra az időre, amíg az osztály karanténban volt. Egy másik anyuka is hasonló megoldást talált, csak nála a gyerekorvos volt olyan kedves, hogy a gyereket kiírta a karantén idejére, így vele mehetett gyermekápolási táppénzre a szülő. De elég megalázó, hogy trükközni kell, mikor a kialakult helyzet nem a szülők vagy a gyerekek, hanem a járvány hibája. A hivatalok széttárják a kezüket, központi szabályozás nincs, a szülők pedig magányosan harcolnak az elemekkel, miközben szerencsétlen gyerekeknek nincs normális oktatás. Ezzel a problémával egyre több szülő találkozik és teszi fel ugyanezeket a kérdéseket, reméljük, hamarosan válaszokat is kapunk rájuk az illetékes szervektől.
