A 18-65 éves lakosság közel harmada érzi úgy, hogy rosszabb anyagi helyzetben él, mint az átlag magyar háztartás, és a lakosság körülbelül ötöde szerint kénytelen nélkülözni alapvető dolgokat, például higiéniai termékeket – derült ki az NRC által végzett, a Persil megbízásából készült reprezentatív kutatásból. A felmérés külön kitért a higiéniai szegénység magyarországi megítélésének vizsgálatára, különös tekintettel a gyerekekre és a hozzájuk kapcsolódó előítéletekre.
A koszos gyerek nem feltétlenül szegény gyerek
A felmérés során olyan kérdésekre keresték a választ az 1000 fős reprezentatív minta alapján, mint hogy vajon engednénk-e a gyerekünknek, hogy ápolatlan ruhában lévő gyerekkel játsszon. Tudatosan szinte soha nem gondolunk bele ebbe, most viszont fény derült az igazságra: Magyarországon az emberek negyede nem engedné a gyermekének, hogy olyannal játsszon, akinek szemmel láthatóan ápolatlan a ruhája. Viszont a kosz, higiéniai szegénység miatt nem a gyereket hibáztatjuk, hanem rögtön a szülőt tesszük felelőssé, ha elhanyagolt külsejű gyerekkel találkozunk.
A szegénység és kosz összefonódik a fejünkben, azaz, ha a gyereknek koszos a ruhája, akkor feltételezzük, hogy rossz anyagi körülmények között él, ám ezért is a felnőtteket hibáztatjuk – a megkérdezettek ötöde szerint saját magának köszönheti sorsát a szegény felnőtt –, a gyerekek felé inkább együttérzés tapasztalható. A válaszadók jelentős része (58 százalék) sajnálatot érez, aggódik és segíteni akar, ha feltételezhetően szegény gyerekkel kerül kapcsolatba.
A kutatás kitért arra is, hogy Magyarországon mi a gyermeki szegénység ismérve: a megkérdezettek legnagyobb százaléka szerint a napi egy meleg étel és a saját játékok hiánya, de meglepően sokan jelölték meg a szegénység egyik jeleként az internet-hozzáférés hiányát is. Ehhez képest a könyvek, a divatos ruhák és a telefon hátrébb szorultak a sorban. A megkérdezettek szerint azonban a különóra és a magántanár nemcsak a szegények számára elérhetetlen, hanem az átlagnál jómódúbbak kiváltsága, hogy ilyet biztosítani tudjanak a gyermekeik számára.
Az ápolatlan külső kiközösítéssel járhat
Bár egy gyereknek számtalan okból lehet rendetlen a ruházata és logikusan belegondolva nem feltétlenül érkezik rossz körülmények közül akkor sem, ha a nap végére félig leszakadt a nadrágja róla (ez bármikor előfordulhat a játszótéren is egy átlagos kedd délután), mégis, úgy tűnik, a többség az egyértelmű külső jegyek alapján dönt a szegénység megítélésében.
A kutatás alapján a lakosság 39 százaléka szegénynek gondolja azt az általános iskolás korú gyereket, akit piszkos ruhában lát, és 25 százalékuk nem is engedné játszani egy ilyen gyerekkel a sajátját. Ez főleg annak fényében érdekes, hogy a szülők mindössze 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy szegény gyerekkel nem engedné játszani a gyerekét, amikor nem volt képben az ápolatlan ruha kérdése. Ha tehát rossz körülmények között él ugyan a gyermek, de ápolt a külseje, akkor kevesebb előítélettel fog találkozni, mint az, aki elhanyagolt ruházatban jelenik meg a kortársak között. Ebből jutottak arra a fontos következtetésre a kutatás vezetői, hogy a higiéniás szegénység nagy károkat képes okozni a társas érintkezések terén, hiszen ezeknek a gyermeknek nemcsak a kosztól, hanem az valószínűsíthető elkülönítéstől, kiközösítéstől is szenvedniük kell. Mindez pedig még inkább megnehezíti a dolgukat abban, hogy ki tudjanak törni a szegénységből.
A felmérésben megfogalmazott problémát felismerve a Persil úgy határozott, hogy útnak indítja programját, amellyel a legkiszolgáltatottabb gyerekeknek igyekszik segíteni. A Persil a gyerekekért! program keretében a március 31-ig értékesített termékek árából 7 forint a rászorulókhoz kerül. Emellett a márka termékadománnyal is támogat közel 2500 olyan családot, ahol a jó minőségű mosószer luxusnak számít, valamint egy hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló tehetséggondozói ösztöndíjat is útnak indít.