nlc.hu
Aktuális
Az állatmenhelyek helyzete Magyarországon

Az életben maradásért küzdenek a menhelyek, a gazdagok nem segítenek

A gazdag települések a szegény régiókból veszik át a kutyákat, akiket amúgy elaltatnának. Így sem tudnak mindenkit megmenteni.

Szinte minden állatmenhely napi megélhetési gondokkal küzd, a többségük éppen hogy megússza az adományoknak hála, hogy be kelljen zárniuk, felújítani, az infrastruktúrát javítani pedig esélyük sincs. A Telex erről szóló kimerítő riportja sötét képet fest a menhelyek helyzetéről. A következők derültek ki:

  • Az 1%-os adófelajánlások beérkezése után, szeptemberben kicsit könnyebb, de a nyári időszak kétségbeejtően nehéz mindenütt;
  • A cégek keveset költenek maguktól, de ha keresik őket, általában adakozóak, egyre többen tartanak csapatépítőket menhelyeken;
  • A középosztálybeliek segítenek a legtöbbet, a gazdagok kevésbé adakozóak;
  • A pandémia alatt megnőtt az örökbefogadások száma, de a járvány elültével sokan vissza is viszik a kutyákat;
  • Több százezer kóbor kutyára jut 30-40 ezer befogadóhely az egész országban.
Az Árvácska Állatvédő Egyesület menhelye

Örökbefogadásra váró kutya a Szentendrei Árvácska Állatvédő Egyesület menhelyén (fotó: MTI/Kovács Attila)

A menhelyekbe főleg az ebrendészeti telepekről kerülnek be az állatok. Innen kell kimenteni őket, hiszen pár hét (csipes állatok esetében 30 nap) után minden további nélkül elaltathatják őket. Kelet-Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet, ebből a régióból (tehát nem csak a helyi telepekről) veszik át a kóbor kutyákat a jobb helyzetben lévő települések menhelyei. Általában dönteniük kell, ki az, akit átvesznek, mert lejárt az ideje, és ki az, akit hagyniuk kell elaltatni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top