III. Károlynak a népszerűségért küzdenie kell

Tömegek éljenezték III. Károlyt a Buckingham-palota előtt, amikor pénteken visszatért Londonba édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. A 73 éves új király egész életében arra készült, hogy egy napon hatalomra kerül, és a kezét ajkukhoz szorító, arcára csókot nyomó britek fotói azt a benyomást keltik, hogy a tituluson kívül édesanyjától talán az alattvalók szeretetét is megörökölte, de korai még ítéletet mondani. Annyi bizonyos, egyáltalán nem lesz egyszerű dolga, ha be akarja tölteni, akár részlegesen is azt az űrt, melyet II. Erzsébet hagyott maga után, és ennek egyik legfőbb oka, hogy a két ember egészen más karakter – mondta el az nlc-nek Dr. Lojkó Miklós.

III. Károly a St. James Palotában tartott tanácsülésen, szeptember 10-én, ahol bejelentette, hogy ő követi a trónon II. Erzsébetet (Fotó: Victoria Jones / POOL / AFP)

Az ELTE BTK Anglisztika Tanszékének docense rámutatott:

Néhány évvel ezelőtt egy interjú során meg is kérdezték tőle, ha egyszer ő lesz a király, nem okoz-e majd gondot, hogy szókimondó, mire III. Károly azt válaszolta „Nem vagyok idióta!”, azaz tisztában van vele, királyként máshogy kell majd viselkednie, mint trónörökösként. Erre utalt az is, hogy pénteken első, királyként elmondott nyilvános beszédében jelezte, új szerepe miatt mostantól nem tud majd részt venni azoknak a jótékonysági szervezeteknek a tevékenységében és azoknak az ügyeknek a képviseletében, melyek olyan sokat jelentenek neki. Ha így is lesz, eddigi nyilatkozatai, állásfoglalásai alapján nagyon sok téma van, amivel kapcsolatban közismert az álláspontja, s ez olyasmi, ami II. Erzsébettel soha nem fordult elő.

A királynő, aki a hallgatás erejében hitt

II. Erzsébet mindössze 25 éves volt, amikor 1952-ben trónra lépett és uralkodásának hét évtizede alatt rengeteget változott a világ: trónra kerülésekor még Sztálin volt a Szovjetunió diktátora, Churchill második miniszterelnöki ciklusát töltötte Angliában, a homoszexualitás a briteknél még törvénybeütköző cselekmény volt, még nem lehetett erkölcsi következmények nélkül válópereket indítani , az abortusz szinte az egész világon tiltott volt, és a legtöbb embernek nem volt televíziója – mutatott rá Dr. Lojkó Miklós.  Mint kifejtette, a II. világháborúban az Egyesült Királyság ugyan a győztes hatalmak közé tartozott, de a harcok kimerítették a tartalékait. Olyannyira, hogy az 50-es évek elején még mindig háborús jegyrendszer volt érvényben a briteknél több termék esetén. Jegyre lehetett csak kapni például bizonyos húsfajtákat, illetve ruhaneműket, sőt, 1950-ig szappant is.

II. Erzsébet királynő „fantasztikus érzelmi intelligenciával” fölfogta azt, hogy – annak ellenére, hogy a lakosság körében optimista hangulat uralkodott – Nagy-Britannia a „megállíthatatlan hanyatlás útjára lépett”. Dr. Lojkó Miklós hangsúlyozta, hogy a hanyatlást ahhoz a világbirodalmi Angliához viszonyítva kell érteni, melynek pénzvalutája valaha a világ vezető valutája volt, és ahol a világ szinte összes gépét gyártották egy időben. A királynő tudta, hogy az embereket lelkesíteni kell és segíteni abban, hogy élhetőnek érezzék a körülöttük formálódó új világot, akkor is, ha hazájuk többé már nem katonai és ipari nagyhatalom és annak ellenére, hogy Nagy-Britannia gyarmati birodalom jellege is lassan eltűnik.

Ezzel együtt rájött arra is, hogy a pusztán szimbolikus és konzultációs hatalommal bíró monarchia életben tartásához arra van szükség, hogy az uralkodó ne avatkozzon bele a politikába. Uralkodása alatt kormányválságok jöttek, mentek, de mindig hagyta, hogy a politikusok oldják meg a helyzetet, a személyes véleményét pedig gondosan elrejtette a protokoll, színes kosztümjei és kifürkészhetetlen mosolya mögé. Noha minden héten tartott személyes konzultációt az aktuális miniszterelnökkel, ezeknek a beszélgetéseknek a tartalma sohasem szivárgott ki, és az volt a közös konszenzus, hogy esetleg későbbiekben születő politikai visszaemlékezéseknek sem képezheti a témáját. Ellenkező esetben támadási felületet biztosított volna azok számára, akik számon kérik, milyen jogon kontárkodik bele a királyi ház az ország dolgaiba. Egy műsorban úgy fogalmaztak a hajdani uralkodóval kapcsolatban, ő volt alighanem az egyetlen világvezető, akinek életét nagyító alatt vizsgálva sem találhat senki semmit, ami igazán kifogásolható volna.

III. Károly: vívódó lélek, megosztó múlttal

III. Károly ezzel szemben számos szempontból megosztó személyiség és a királyi családnak távolról sem a legnépszerűbb tagja. Hogy miért, annak több oka van. Dr. Lojkó Miklós jelezte, hogy a mai napig sokan hibáztatják azért, hogy Diana Frances Spencerrel való házassága botrányos és kudarcos volt, és hogy gyermekeik anyjának élete korán és tragikus körülmények közt ért véget.

Diana és Károly Kanadában, 1991-ben (Fotó: Jayne Fincher/Princess Diana Archive/Getty Images)

A másik, hogy – szemben II. Erzsébettel – III. Károly több esetben nem rejtette véka alá a véleményét, igaz, rendszerint nem a brit politikai élet apró-cseprő történéseire, hanem a globális ügyekre fókuszált. Közismerten szenvedélyes környezetvédő. 2020-ban találkozott például Greta Thunberggel és úgy nyilatkozott, hogy megérti a környezetvédelmi aktivista frusztrációját azzal kapcsolatban, hogy a világ vezetőinek részéről nem történnek jelentős lépések a környezetvédelem érdekében. 2004 és 2005 között a Tony Blair kormány minisztereinek több, összesen 27 levelet küldött az akkori trónvárományos. Ezekből az úgynevezett „fekete pók memókból” (melyeknek nyilvánosságra hozatalát egy tíz éven át tartó jogi harc árán tudta kivívni a The Guardian szerkesztősége) kiderült, az akkori walesi herceg számos témában, köztük az iraki háború és az alternatív gyógykezelések állami egészségügyi rendszerbe való integrálásával kapcsolatban is kifejtette álláspontját és preferenciáit a vezető politikusoknak.

III. Károly egész életében a családjának speciális státuszát biztosító és a modern világ értékei, a kötelesség és a liberális eszmék közt őrlődött és ez – miként rámutatott a Reuters – fiai sorsában is lecsapódott. Idősebb fia, Vilmos, feleségével és három gyermekükkel megtestesítik azt, amilyen az ideális trónörökös, miközben kisebb fia, Harry az Egyesült Államokban, Los Angelesben telepedett le, egy elvált egykori színésznővel alapított családot, és lemondott örökölt titulusairól.

A Reuters szerint legkeményebb bírálói úgy gondolják, az új király gyenge, hiú, kötekedő és általánosságban véve, kevésbé alkalmas az uralkodói szerep betöltésére. A másik tábor viszont úgy látja, II. Erzsébet utódja rengeteg jót tett az elmúlt években elsősorban alapítványain keresztül, a környezetvédelemmel kapcsolatos aggályait illetően pedig nemcsak igaza van, hanem jóval megelőzte korát. Dr. Lojkó Miklós szerint a gond nem az, hogy egy adott témában igaza van vagy sem, hanem, hogy az új uralkodó mögött több évtizednyi bármikor előhúzható állásfoglalás és nyilatkozat van, ami alapján adott esetben egy-egy aktuális ügyben is egyértelmű lehet, mi az uralkodó véleménye.

A közös fotó 2017-ben készült. Az azóta elhunyt II. Erzsébet királynő és legidősebb fia éppen a Parlament megnyitó üléséről jöttek el. (Fotó: Leon Neal / POOL / AFP)

Van-e a monarchiának jövője II. Erzsébet nélkül?

A royalisták körében III. Károly népszerű, de sok olyan republikánus van, aki a monarchia intézményét eddig kizárólag II. Erzsébet személye miatt nem támadta. Dr. Lojkó Miklós nyomatékosította, a tét óriási:

A történész szerint nem attól kell tartani, hogy Nagy-Britanniában előretör egy republikánus mozgalom, és elsodorja a királyságot, hanem attól, hogy szétesik maga az Egyesült Királyság. Ott van például Skócia, ahol Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere azt szeretné, ha ismét népszavazást tartanának arról, el akarnak-e szakadni az Egyesült Királyságtól. Egy idén májusban készült felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a skótok több mint harmada azon az állásponton van, hogy a királynő uralkodásának végével ideje lenne felszámolni a monarchiát, és köztársasággá válni. A Nemzetközösségi királyság több tagja – így például Jamaica és Ausztrália –számára egyre vonzóbbnak tűnik Barbados példája, mely karib-tengeri ország már 2021-ben elszakadt a brit koronától és köztársasággá vált.