Emanuela Orlandi eltűnése

Kevesen tudják, hogy a Vatikánban néhány tucat civil is él, akik a pápai hivatalnak dolgoznak. Ezek a világi emberek az egész családjukkal együtt töltik az életüket a Vatikán patinás falai mögött. Közéjük tartozott Ercole Orlandi is: a hivatalnok feleségével és öt gyerekével élt a miniállamban.

A fiatal lány a fülledt nyári délutánon zeneórára indult. Később felhívta az édesanyját, és közölte vele, hogy megkereste egy Avon-képviselő, aki azt akarta, hogy csatlakozzon a kozmetikai üzlethez. A nővére azt tanácsolta, hogy mielőtt bármibe belemegy, beszélje meg a szüleikkel: végül abban maradtak, hogy találkoznak és együtt mennek haza. Emanuela azonban nem jelent meg a megbeszélt helyen és később sem adott életjelet magáról.

Bár a szülei még aznap este feljelentést akartak tenni, a rendőrség úgy vélte, hogy korai lenne Emanuelát eltűntnek nyilvánítani. Amikor azonban másnap sem került elő, elindult a nyomozás. A szükők egy felhívást tettek közzé egy újságban, amiben szerepelt a telefonszámuk is. Ettől kezdve több telefonhívást is kaptak. A legtöbb nem vezetett sehova, de volt egy-két hívás, ami támpontot adott Emanuela megtalálásához. Az egyik hívó Pierluigi néven mutatkozott be és azt állította, hogy a zeneiskola közelében találkozott egy Barbara nevű lánnyal, aki Avon kozmetikumokat árult és aki megfelelt Emanuela személyleírásának.

Egy másik telefonáló, Mario szintén azt mondta, hogy találkozott egy Barbarella vagy Barbara nevű lánnyal, aki Avon termékeket árult. A férfi állítása szerint a lány elmondta,  hogy sajnálja, hogy nem lépett fel egy iskolai rendezvényén. Ez azért volt fontos, mert Emanuelának ebben az időben lett volna egy ilyen programja.

A család plakátokat ragasztott ki a lány fényképével szerte Vatikánvárosban, de ez sem vezetett eredményre. Az ügyet nagyfokú érdeklődés kísérte, ami végül II. János Pál pápáig is elért. Az egyházi főméltóság beszédében támogatásáról biztosította a családot és arra kérte az emberrablókat, hogy mielőbb juttassák haza a lányt. A pápa üzenete felkeltette a nemzetközi média figyelmét is: furcsa volt, hogy biztos volt abban, hogy Emanuelát elrabolták és sokan úgy vélték, hogy többet tud az ügyről, mint amennyit elárul.

Emanuela Orlandi eltűnéséről szóló plakát 1983-ban Rómában.
Forrás: AFP

A pápa beszéde után a család újabb telefonhívást kapott egy férfitól, aki az amerikai néven nevezte magát. Az amerikai lejátszott egy magnófelvételt Emanueláról, amit a lány szülei igaziként azonosítottak. A férfi azt követelte, hogy az olasz hatóságok június 20-ig  engedjék szabadon Mehmet Ali Acgát, aki korábban merényletet követett el a pápa ellen, mert különben megölik Emanuelát.

1981 májusában Mehmet Ali Acga a Szent Péter tér közepén meglőtte a pápát. Letartóztatása után a Szürke Farkasok, egy szélsőjobboldali ultranacionalista török csoport tagjaként azonosították, amely számos terrortámadásért felelt. Az, hogy Emanuelát elrabolták, hogy kiszabadítsák Mehmet Ali Acgát, szenzációs hír lett, amiről mind az olasz, mind a nemzetközi média tudósítani akart.

Miközben a telefonálók Acga szabadon bocsátását követelték, a férfi elítélte az emberrablást. Sőt, a letartóztatása után beszélni kezdett: kijelentette, hogy ő nem a Szürke Farkasok tagja, hanem a KGB, a Szovjetunió titkosszolgálata képezte ki. Ez logikusnak tűnt, ugyanis II. János Pál lengyel származású pápaként a szívén viselte Kelet-Európa sorsát és ismert volt, hogy támogatta a szovjetekkel szemben álló szervezeteket, például a lengyel Szolidaritás mozgalmat. 

II. János Pál 1979-ben, pár évvel Emanuela eltűnése előtt a szocialista blokkban, Lengyelországban járt, ami egyértelmű kihívás volt a Szovjetunió ellen.
Forrás: Getty Images

Többen úgy vélték, hogy a KGB azért akarja visszaszerezni a merénylőt, hogy elhallgathassa. A hatóságok azonban nem engedték el Agcát a megbeszélt határidőig, de Emanuelláról sem érkezett hír. Többen elkezdtek arról spekulálni, hogy valami más lehet a háttérben: az olasz titkosszolgálat egyik magas rangú tisztje megerősítette, hogy az emberrablás lebonyolításának módja nem a KGB művének tűnt. Az emberrablóknak nem volt stratégiájuk; sőt az Agcás szál egyszerűen csak csali volt, hogy elrejtsenek egy titkot, amely Vatikánváros falain belül történt.

Emanuela eltűnésének okára és pontos körülményeire a mai napig nem derült fény, azonban több teória is van arról, hogy mi történhetett és ki állhat a bűncselekmény mögött.

A Maffia

Több, mint 20 évvel az eltűnés után, 2004-ben egy olasz hírcsatorna kapott egy fülést, ami szerint Emanuela eltűnése Enrico De Pedis Renatino Polleti bíborosnak tett szívességéhez köthető.

Enrico De Pedis a Banda Della Magliana nevű bűnbanda vezére volt. Mivel Enrico 1990-ben elhunyt, a barátnője, Sabrina Minardi volt az egyetlen, akinek iformációja lehetett arról, hogy mi történt Emanuelával.

A tévések így megkeresték a nőt, aki emlékezett Emanuela Orlandira. Enrico De Pedis megkérte Sabrinát, hogy vigye el Emanuelát a Róma külvárosában lévő házába néhány napra, a lány végül kicsivel több, mint egy hetet volt ott. Ezalatt az idő alatt egy rejtélyes nő gondozta a bezárt és feltehetően bedrogozott kamaszlányt. Tíz nap után Enrico arra utasította Sabrinát, hogy tegye ki Emanuelát a vatikáni benzinkútnál, ahol egy papi ruhát viselő személy várta őket. Sabrina segített berakni Emanuelát a férfi autójába, aki elhajtott vele.

A Banda Della Magliana egy másik vezetője, Maurizo Abbatino azt állította, hogy a bebörtönzése alatt értesült az Emanuela Orlandi-ügyről és kijelentette, hogy az egész a pénzről szólt. Szerinte a maffia és a Vatikán közös pénzmosási ügylete egy ponton zátonyra futott, az egyház pedig tartozott a bűnszervezetnek. Emanuela elrablásával a bűnszervezet azt akarta jelezni a Vatikán felé, hogy hajlandó a végsőkig elmenni a pénz visszaszerzéséért.

Az „amerikai”

Egy másik elmélet azon alapszik, hogy egy Marco Acceti nevű férfi azt állította, hogy ő volt az amerika, és ő tervezte meg Emanuela Orlandi elrablását. Azt állította, hogy megtévesztették Emanuelát azzal, hogy közölték vele, hogy az apja veszélyben van, és elveszítheti az állását és a házát, ha nem működik együtt. Egy olcsó női szálláson tartották a lányt és az emberrablás első és második éjszakáján még sétálni is mentek. Marco Acceti szerint Emanuelát a Vatikán tagjai rabolták el: egy papokból álló titkos szervezet emberei. A csoport nem hitt a pápa agresszív szovjetellenes politikájában és inkább a Kelet és a Nyugat közötti párbeszédre hajlottak.

Marco Acceti azt állította, hogy egy másik ezidőtájt eltűnt lány, Mirella Gregori elrablását is ő hajtotta végre. A stratégia az volt, hogy elrabolnak egy lányt az olasz tartományból és egy másikat a vatikáni tartományból, hogy nyomást gyakoroljanak az olasz hatóságokra és a Vatikánra is. A férfi szerint amikor nem kapták meg a kívánt választ, az egésznek vége lett és Emanueláról a szervezet tagjai gondoskodtak.

Marco Acceti beszámolója vitatható. Voltak olyan részletek, amelyeket nem tudott, annak ellenére, hogy azt állította, hogy ő az amerikai. Úgy tűnt, hogy a médiából megszerzett infókkal ügyeskedve próbált meg belevonódni az ügybe. A pszichiátriai szakvélemény szerint Acceti nárcisztikus és kényszeres hazudozó vonásokat mutatott, az üggyel valószínűleg csak a vágyott médiafigyelem központjába akart kerülni.

A férfit a Netflixes dokumentumfilm készítői is meginterjúvolták, ami után egy összehasonlító hangvizsgálatot végeztek Acceti és az amerikai magnófelvételein. Arra a következtetésre jutottak, hogy az első néhány felvétel nem egyezik Acceti hangjával, a későbbiek viszont igen. Ez arra utalt, hogy Acceti megszállottja lett az ügynek, és elkezdett úgy tenni, mintha ő lenne az amerikai. Annak, hogy a férfi ténylegesen szerepet játszott Emanuela eltűnésében, azonban kicsi az esélye.

A Vatikán

Néhány éve, 37 évvel az események után, Emanuela egyik középiskolai barátnője felfedett egy titkot, amely talán segíthet megérteni Emanuela eltűnésének valódi okát.

Emanuela néhány nappal az eltűnése előtt felhívta a barátnőjét, és közölte, hogy valami fontosat kell vele megbeszélnie. A lány elmondta a barátnőnek, hogy amikor a Vatikán kertjében sétált, szexuálisan zaklatta őt a Vatikán egyik tagja, aki fontos pozíciót töltött be és közel állt a pápához. Az elmélet szerint a maffia ismerhette ezt a titkot és arra használta fel, hogy megzsarolják a Vatikánt.

Egy oknyomozó újságíró, Emiliano Fittipaldi éveken át nyomozott a Vatikánban. Ennek során egy paptól megtudta, hogy valaki betört az egyik épületbe, és ellopta a széfben őrzött fontos aktákat. A sok ellopott dokumentum közül néhányat visszaszolgáltattak de az akták között volt egy titkos dosszié Emanuela Orlandiról is, ami nem került elő.

Fittipaldihoz később eljutott egy 1998 márciusában keltezett, a dosszié mellé csatolt kísérőlevél másolata, amely felsorolta a Vatikáni Állam Emanuela Orlandival kapcsolatos tevékenységének kiadásait. A dokumentumban szerepel az az összeg, amelyet a Vatikán fedezett az élelmezés, az orvosi költségek, a szállás, a díjak és az utazás költségeire, a pénzt azonban nem Vatikánvárosban, hanem az angliai Londonban költötték el. A Vatikán 1983-tól 1997-ig viselte a költségeket. Az ellátás helye azt jelezte, hogy egy lányoknak fenntartott ifjúsági szállóról van szó, amely a Scalabrini atyák, a Vatikánnal szoros kapcsolatban álló katolikus kongregáció tulajdonában van.

Emanuela eltűnésének harmincadik évfordulóján egy tüntető tömeg gyűlt össze a Szent Péter bazilika előtt. A kép közepén fehér pólóban Emanuela bátyja, Pietro.
Forrás: AFP

A legvalószínűbb tehát az, hogy Emanuelát De Pedris elrabolta, Minardi átadta egy papnak, aki a Vatikánból Londonba vitte. Az utolsó feljegyzett költség a Vatikánba való visszaszállítással és temetéssel kapcsolatos volt. Eszerint Emanuela feltehetően Londonban halt meg, és a holttestét visszavitték Vatikánvárosba, hogy ott temessék el, ahol született.  A lány tudhatott egy titkot, amely botrányt eredményezhetett volna és amit fel tudtak volna használni a Vatikánnal szembeni nyomásgyakorlásra. Ezért kellett őt eltüntetni a képből. Ám az is tény, hogy soha nem bizonyosodott be, hogy a fenti dokumentumok valósak, ahogyan az adott aktákat, később bárki odahelyezhette az elrabolt dossziék közé…

A mai napig sem tudja senki biztosan, hogy Emanuela él-e vagy halott. Az ügyben érintettek közül sokan meghaltak, mások pedig túl idősek. Az Orlandi család csak abban reménykedik, hogy előbb, vagy utóbb kiderül az igazság. Az utolsó ismert hír, hogy a család egy névtelen feladótól kapott levelet, melyben megjelöltek egy sírt, ahol a feladó szerint Emanuela holtteste található. A szentszék engedélyt adott a Vatikánban található sír megbontásához, ahol azonban nem volt semmilyen emberi maradvány…

A lány eltűnésével foglalkozó A Vatikáni lány: Emanuela Orlandi eltűnése című dokumentumfilm elérhető a Netflix műsorán.