Szibéria zord vidékén, alig néhány száz mérföldre az északi sarkkörön kívül fekszik Jakutszk, a Föld leghidegebb lakott városa. Itt a mindennapi élet folyamatos küzdelem a fagyos hőmérséklet ellen, amely akár -50 Celsius-fok alá is lezuhanhat. A város az orosz Szaha Köztársaság, vagy ismertebb nevén Jakutföld központja.
A permafrosztra épült régióban közel egymillió ember él, akiknek az etnikai összetétele vegyes: körülbelül negyven-negyven százalékos arányban oszlanak meg az oroszok és a jakutok, akik egy türk eredetű nyelvet, a szahát beszélő kisebbség. Ezen kívül élnek még a területen ukránok és tatárok is. Jakutszk nem hiába a régió fővárosa: itt közel 200 ezren laknak.
A hideg időjárás ellenére Jakutszk egy pezsgő város: az üzletek és a hivatalos intézmények mellett még szórakozóhelyek is működnek.
Forrás: Getty Images
Jakutszk Szibériának gyémántban, aranyban, uránban és más ásványkincsekben gazdag részén található. És ez a világ leghidegebb városa, a téli hőmérséklet akár a -50°C-ot is elérheti. Meglepő módon a nyarak ennek ellenére egészen melegek, júliusban például 24°C-os átlaghőmérsékletet mértek. Jakutszk az egyetlen hely a világon, ahol ilyen nagy az évszakok közötti különbség.
A városban használt építkezési módszerek egészen különlegesek. A nagy épületek pilléreken állnak néhány méterrel a föld felett: erre azért van szükség, mert az épületből kiáramló meleg másképpen megolvasztaná a jeges talajt, ami az alapzat elmozdulásához vezetne. A vizet és földgázt szállító csöveket szintén a föld fölé építik és egy speciális anyaggal vonják be, hogy ne tudjanak megfagyni.
Az öltözködés terén a réteges viselet a legfontosabb. Az embereknek általában több réteg ruhát kell felvenniük, hogy melegen maradjanak, de néhány rendkívül fagyos napon még ez sem segít – csak a bent tartózkodás garantálja a meleget és a biztonságot. Ennek ellenére mindig számíthatunk arra, hogy az emberek a réteges öltözködés és a vastag kabátok miatt nagyobbnak tűnnek a tényleges méretüknél: az átlagos jakutszki lakosoknak egy negyed órás művelet, míg magukra veszik az összes ruhát indulás előtt. A meleg holmi itt létszükséglet: megfelelő öltözet nélkül egy átlagos ember fél óra alatt halálra fagyna kint.
Szibéria legendásan híres a szőrmekabátokról, amik a fagyos éghajlatban elengedhetetlenek a melegen maradáshoz.
Forrás: Getty Images
Az iskolák és az óvodák még a kemény mínuszokban is nyitva tartanak: csak akkor rendelnek el szünetet, ha a hőmérő higanyszála -40 °C alá zuhan. A közintézmények azonban még ekkor is gond nélkül üzemelnek.
Meglepő lehet, de a temetés egy nagyon nehéz dolog Jakutszkban: a talaj egy kilométer mélyen átfagyott, így csak légkalapáccsal vagy más géppel lehet egy sírnyi helyet kivájni, ami nagyon költségessé teszi a folyamatot. Sokan még így is ezt választják, mert az ortodox vallás szerint a holttestet nem lehet hamvasztani.
Bár van tömegközlekedés is, a legfőbb közlekedési eszköz az autó, ezeknek a karbantartása azonban nehézkes ebben a fagyos városban. Ha valaki túl sokáig hagyja kint az autóját, akkor könnyen azzal találkozhat, hogy az olaj befagyott, a járművet pedig jég borította be, ami megnehezíti a motor beindítását. Ezért lehet azt látni a városban, hogy rengeteg leparkolt, járó motorú autó van – az emberek bevásárlás, ügyintézés közben is inkább járatják az autót, nehogy ne tudjanak később elindulni. Sok autótulajdonos fűtött garázsban tartja autóját, hogy megvédje járművét a szélsőséges légkörtől. Azok, akik nem rendelkeznek ezzel az infrastruktúrával, egyszerűen kint hagyják autóikat nyárig, amikor az időjárás lehetővé teszi, hogy újra beindítsák.
Télen a teherszállító hajók is megrekednek a jégben.
Forrás: Getty Images
Az ivóvíz a folyóból származik, csakhogy nem folyékony, hanem jég formájában kerül a felszínre. A régióban bevett eljárás az, hogy a lakosok a közeli tavakból és folyókból származó jeget használják főzésre, mosakodásra és iváshoz is. A kis falvakban, ahol nincsen vízhálózat, egyszerűen lemennek a vízpartra, kivágnak néhány jégkockát és azt viszik haza.
Jakutföldön senkinek sincs szüksége fagyasztóra. Az éghajlat önmagában olyan klímát teremt, mintha a terület egy nagy fagyasztó lenne és ezt a helyiek ki is használják. Gyakran lehet az épületek ablakaiból kilógó élelmiszereket, például gyümölcsöket és húsokat látni, amiket tökéletesen konzervál a szibériai levegő. Különleges látvány, hogy a piacokon csak a pultra téve vagy felfüggesztve árulják a keményre fagyott húsféléket és halakat.
Az árusoknak nem kell hűtőládákra költeni, az éghajlat hidegen tartja az árut.
Forrás: Getty Images
Könnyű lenne azt gondolni, hogy a jeges időjárás miatt mindenki csak akkor teszi ki a lábát a lakásból, ha nagyon muszáj, ez azonban nem így van: mínusz 20-30 fokban még működnek a gyerekeknek kialakított jeges szánkóparkok és korcsolyapályák, a felnőttek között pedig többen hódolnak a jeges vízben való mártózás szenvedélyének.
Egy helyi vadász még -41 fokban sem hagyja ki a kinti jeges zuhanyt. A helyiek szerint az ilyen gyakorlatok immunerősítő hatással bírnak.
Forrás: Getty Images
A helyi lakosok szerint az, ha valaki szándékosan kiteszi magát néhány percig a jeges időjárásnak, jót tesz az egészségnek és erősíti az immunrendszert. A tanulmányok szerint ebben lehet valami: ugyanis azt figyelték meg, hogy Jakutföld lakói sokkal kevésbé hajlamosak a téli megfázásra, mint az Európa mérsékeltebb pontjain élők.
A klímaváltozás egyébként ezt a régiót sem kíméli: bár a telek már nem olyan hidegek, mint korábban voltak, megszaporodtak a tavaszi nagy esőzések és a nyári erdőtüzek, amik veszélyeztetik a tundra különleges élővilágát.
