A Parlamentben ma tárgyalták és el is fogadták a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kötelező tagságának megszüntetését javasló törvénymódosítást. A Belügyminisztérium törvényjavaslata megnyirbálja az egészségügy és a betegek érdekében nyomásgyakorlásba kezdő Magyar Orvosi Kamara eddigi jogosítványait. Már holnap, március 1-től hatályba lép, hogy megszűnik a kötelező kamarai tagság, és ezzel a kamara bevételei egy részétől elesik. Ráadásul ha egy orvos 30 napon belül nem jelzi, hogy tag maradna, automatikusan megszűnik a tagsága. Az etikai ügyek sem maradnának többé a MOK-nál (a már folyamatban lévők sem), az új etikai szabályokat a kormány szabja meg, az ügyeket pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) bírálja el. Az orvosokat érintő továbbképzések minősítésében és véleményezésében a MOK helyett az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár majd el.
Egyértelmű hadüzenet a MOK ellen
Az országgyűlés kedden, délután háromkor szavazott az előterjesztésről, a 24.hu közvetítése szerint pedig heves vita alakult ki a képviselők között. Míg kormánypárti képviselők az orvosi hivatás leértékelésével, az eskü megszegésével, a hatalommal való visszaéléssel vádolják a kamarát, addig a másik oldalon azzal érvelnek, hogy az egészségügy ellátást nem a MOK veszélyezteti, hanem éppen a kormány, és az ügyeleti rendszer átalakítása ellen nemcsak néhány kamarai vezető, hanem több ezer orvos is tiltakozik.
A MOK-törvényt az Országgyűlés 122 igen és 31 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül szavazta meg.
A ma tárgyalt törvényjavaslat indoklása és Gulyás Gergely a február 25-i kormányinfón elhangzó nyilatkozata is nyíltan kimondja, a MOK az emberek egészségügyi ellátásához való jogát fenyegeti azzal, hogy „hatalmával visszaélve nyomást gyakorol az orvosokra.” A MOK cáfolta, hogy bárkit fenyegetnének, kijelentették, a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt, illetve a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést – ahogy azt a kormánymédia és a Belügyminisztérium állította. A MOK szerint hamis vád terjedt el a médiában; a Belügyminisztérium közleménye miatt pedig hitelrontásért pert kezdeményez.
(Fotó: Unsplash)
De mi vezetett idáig? Az előzmények
A mostani helyzet és az indulatok megértéséhez egészen 2020-ig kell visszamennünk az időben, amikor a kormány orvosbéremelése után egyeztetés nélkül kaptak az orvosok egy egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Ahogy korábban mi is megírtuk, a törvénnyel több probléma is volt:
- Az egészségügyi dolgozók elveszítették közalkalmazotti jogviszonyukat (annak számos előnyét), új státusz az orvosoknak jelentős béremelést hoz, az ápolók és mentősök bérén nem változtat, ami bérfeszültséget teremt.
- A törvény elfeledkezett a szakdolgozókról, az alapellátásról, a fogászati ellátásról.
- Jogbizonytalanságot jelentő rendeletekkel és utasítgatásokkal pontosítgatták még a határidő lejárta előtti héten is, és sokan csak egy napot kaptak arra, hogy átnézzék a szerződést, így nem maradt lehetőségük munkajogászhoz fordulni.
- A munkaviszonyok megszűnése miatt kaotikus állapotok keletkeztek számos kórházban.
A törvényből sikerült akkor töröltetni a vezényelhetőséget és a „nem megfelelő teljesítmény” esetén az alapbérek mínusz 20 százalékos csökkentését, de a mostani törvénycsomaggal ezeket mind visszavezették. Ez azt jelenti, hogy
- egy orvos minden ellentételezés nélkül elfogadja azt, hogy egyik napról a másikra akár 60 kilométerrel arrébb, napi háromórás utazással tudja elérni azt a munkahelyet, ahova kirendelik;
- a nyugdíjas korú orvosok éjszakai munkára kötelezhetőek;
- az alapilletmények pedig százalékkal csökkenthetők júliustól, amennyiben a minősítés során a teljesítményük nem éri el a kívánt követelményeket.
Az új törvény értelmében továbbá a tartós ápolási feladatok és az ott dolgozók is átkerülnek az egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe, a szakrendelők az önkormányzatoktól a megyei kórházak irányítása alá kerültek. Átalakult az orvosi ügyeleti rendszer, este tíz óra után Budapesten kívül az Országos Mentőszolgálat látja el körzetenként a háziorvosi és a házi gyermekorvosi ügyeletet, a fogorvosi ügyelet marad önkormányzati kézben. Az ápolók bérét emelték, és bevezették a teljesítménytől függő bérezést. A törvény értelmében 2028-ig megszüntetnék a 1200 fő alatti praxisokat, a körzethatárok kijelölési joga pedig az Országos Kórházi Főigazgatósághoz kerül.
A meg nem hallott kritika
A törvény ugyan hivatalosan az egészségügy problémáit hivatott orvosolni – például a háziorvosi, valamint az ügyeleti rendszer átszabásával –, azonban a szakmai szervezetek már decemberben úgy nyilatkoztak róla, hogy csupán újakat fog generálni, valamint mélyíteni fogja a már most is meglévő problémákat.
A MOK nem támogatta a salátatörvényt arra hivatkozva, hogy a módosítások egy része veszélyezteti az ellátásbiztonságot és az orvosok közellátásban maradását. Főként a túlzott centralizációt, a hierarchikus viszonyok erősítését bírálták, mely elveszi a helyi kezdeményezések és kreatív megoldások erejét, a hosszú döntési láncok működési zavarhoz és pazarláshoz vezethetnek. Emellett – mint többször is írták – nem alkalmas az egészségügyi pálya vonzóvá tételére, hogy egy orvos/szakdolgozó napi 3 órás munkába járásra kényszeríthető, ahogy az sem, hogy 20 százalékkal csökkenthető az orvosok bére, ha nem produkálja a számokat. Ahogy az sem túl vonzó, hogy a negatív béreltérítés mellett nem kapnak kompenzációt a növekvő rezsiszámlákra, és a mentők vezénylik majd őket a kötelező ügyeletbe.
A MOK nyomásgyakorlása akkor kezdődött, amikor javaslataikat nem vette figyelembe a kormány. A törvénymódosítás elfogadása előtt körlevélben mérte fel a MOK elnöksége, hogy az orvosok hajlandóak-e koordináltan, nagy tömegben, felmondani az önként vállalt (ügyeleti, műszakos) túlmunkát, illetve letétbe helyezni felmondásukat.
Néhány nap alatt 4500 orvos válaszolta azt, hogy kész letétbe helyezni a felmondását, és ennél is többen mondanák fel az önként vállalt túlmunkát.
Két héttel a törvény hatályba lépése után Kincses Gyula, a MOK elnöke már több problémás következményről is beszámolt. Egy fekvőbeteg ellátásban dolgozó orvostól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták, kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett, másokkal az azonnal átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá, nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül, és a sajtóban is szaporodtak az orvosokat negatív hangvétellel említő cikkek.
Budapest, 2022. november 11. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
Február elején a MOK már nemcsak felmérte az orvosok véleményét, hanem egyértelműen kérte is őket arra, hogy helyezzék letétbe a felmondásukat, és ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződést vagy annak felmondását helyezzék letétbe az orvoskamara területi szervezetinél. A szakellátó (kórházi) orvosokat is arra szólította fel, hogy az önként vállalt többletmunka-szerződéseik felmondását helyezzék letétbe, szintén a kamara területi szervezeteinél. A Belügyminisztárium nem sokkal ezután reagált, A Méltatlan támadás a kormány és a betegek ellen címen meghirdetett sajtótájékoztatón Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára azt állította, hogy folyamatosak voltak az egyeztetések az orvosi kamarával, az új típusú ügyeleti rendszerben a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezették.
Az oda-vissza ping-pong innentől kezdve megállíthatatlan volt, a MOK tegnap bejelentette, hogy hitelrontásért pert kezdeményez a Belügyminisztérium ellen. Több szakértő, például Kunetz Zsombor szerint is a kormány nyílt és kicsinyes bosszút áll a kamarán a hatásköreit teljesen átíró, tervezett törvénymódosítással. A hvg.hu azt írja egyébként, hogy a kormány a MOK-ot kizsigerelő törvénymódosítást úgy lépi meg, hogy közben megint uniós forrásokat kockáztat.
Mi várható?
Több megyében is március elejétől indul az Országos Mentőszolgálat által koordinált háziorvosi ügyeleti rendszer, így például az Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben is. Annak a háziorvosnak, aki szerződést köt, legalább havi kétszer kell ügyeletet vállalnia hétköznap 9, hétvégén és ünnepnap 11 ezer forintos órabérért. Eddig úgy tudni, hogy Győr-Moson-Sopronban a 204 felnőtt és gyermek háziorvos közül 29 esetében van folyamatban csak a szerződéskötés. Győr körzetében pedig egyetlen háziorvos sem írta alá az ügyeleti szerződését, és mindaddig nem is teszik ezt meg, annak tartalma mindkét fél számára elfogadhatóvá nem válik.
A MOK szerint azonban ezeknek a háziorvosoknak nem célja az ügyeleti feladatok bojkottálása, hiszen tudják, hogy az egészségügyi alapellátási ügyeletre szükség van, és az a betegek érdekében áll. A kritikus hozzáállás az egyetlen eszköz a kezükben, és annak érdekében alkalmazzák, hogy kikényszerítsék egy jól működő egészségügyi rendszer alapjainak tárgyalóasztal melletti letételét.
Egyszer már megszüntették a kötelező kamarai tagságot. 2007. április 1-jén hatályba lépett az új kamarai törvény, mely egy jogszabályban, egységesen rendezte a három kamara feladat és hatáskörét, szervezeti felépítését, tagsági és felelősségi szabályait, de megszüntette a kötelező kamarai tagságot, egyben elvonta a köztestületi feladatok és jogosítványok jelentős részét. 2011-ben lett ismét kötelező praktizáló orvosként a kamara tagjának lenni.
Forrás: Magyar Orvosi Kamara
(Kiemelt kép: Facebook/Magyar Orvosi Kamara)
