Mint minden évben, idén is elkészült a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi jelentése, a tavalyihoz hasonlóan lesújtó eredményekkel. A jelentésből jól látszik, hogy az egyre láthatóbb tünetek már jó ideje kezeletlen rendszerhibákból erednek.
„(…) sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki” – írják a jelentésben, amelyből szemlézzük a legfontosabb eredményeket.
Minden eddiginél kevesebb adat
A jelentés kiemeli, hogy egyre kevesebb nyilvánosan elérhető adat áll a szakemberek rendelkezésére, így idén nagyon kevés adatból és kutatási eredményből dolgozhattak, ezért az eredmények csak hozzávetőleges képet adnak a magyarországi gyerekek helyzetéről.
„A források között egyre több az újságcikkekre hivatkozás, ami a végletekig megosztott médianyilvánosság miatt ma már egyértelműen magában hordozza az átpolitizáltság kockázatát, vagy legalábbis a semleges, objektív tájékoztatás megkérdőjelezhetőségét. Ez nemcsak nekünk rossz, hanem mindenkinek” – hangsúlyozzák a szakemberek a jelentésben.
Minden eddiginél kevesebb újszülött
Bár a magyar kormány évek óta szorgalmazza és kiemelten kezeli a családalapítás, valamint a gyermekvállalás támogatásának kérdéseit, ennek ellenére a gyermekvállalási hajlandóság évről évre csökken, sőt, idén először született 20 ezernél is kevesebb gyerek az első negyedévben.
2022-ben január és március között 19 688-an születtek Magyarországon, ami a 5,5 százalékkal maradt el az addigi negatív rekord, a 2019-es 20 854 fős születésszámtól.
Fotó: Getty Images
Nőtt a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények száma
A bűnügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma nőtt 2021-hez képest, az év végén 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyerek volt védelembe véve.
Alacsony fizetések, kevés munkaerő
2022 a tanártüntetések éve volt. Közismert tény, hogy hatalmas a pedagógushiány, és alig van olyan fiatal, aki ezt a pályamodellt választja. Azok pedig, akik a pályán maradtak, túlterheltek és demotiváltak. A jelentés szerint az őszi félévben 2650 tiltakozó akciót szerveztek a diákok, szülők és a pedagógusok.
De nem csak az oktatás, hanem több szektor is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A jelentés szerint a gyermekotthonokban és lakásotthonokban engedélyezett 3649 álláshely több mint 10 százaléka (394) betöltetlen volt 2022-ben. 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok szintén 10 százaléka volt betöltetlen, emiatt tavaly 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
Egyre több gyermekvédelmi szakellátásba nevelkedő kiskorú
2022. december 31-én a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma tovább emelkedett. A 21 172 gyerek közül 14 035-en nevelőszülőnél éltek. 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 0–12 hónapos csecsemő volt.
A nevelőszülőhálózat szintén komoly emberhiánnyal küzd, az utóbb hónapokban több tragikus esemény is történt, amelyeknek okai szintén rendszerhibákban keresendők: a gyermekvédelem komoly és tartós munkerőhiánnyal küzd, ebből kifolyólag a nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A 2001-es 2,00 értékről indulva 2021-re 2,70-re emelkedett az egy nevelőszülői családban nevelt gyerekek száma, és a jelentés szerint 2022-ben ez a szám átlagosan 3,03. A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, és több mint a harmaduk tartozik az 51–60 éves korosztályba, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb generáció számára nem tűnik vonzó hivatásnak a nevelőszülőség.
A munkaerőhiányt jól mutatja, hogy a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül pedig csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek intézményben élnek.
Örökbe adhatóak, de „túl idősek”
A KSH adatai szerint 2022-ben 1741 volt az örökbefogadásra váró gyerekek száma, míg 2021-ben 1693 fő. Ehhez képest az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2022-ben 2756, 2021-ben 2748, míg az alkalmas egyedülállók száma 2022-ben 260, 2021-ben pedig 298 fő volt. Bár úgy tűnik, hogy több a potenciális örökbefogadó, mint örökbe adható gyermek, de a várakozók túlnyomó része 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, viszont az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb. Az adatok azt mutatják, hogy 10 évesnél idősebb gyereket (2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra) a potenciális magyar szülők 2 százaléka szeretne örökbe fogadni.
Nehéz helyzetben az egyedülállók
Az örökbefogadásra alkalmas szülők számában több mint 10 százalékos csökkenés tapasztalható (298-ról egy év alatt 260 főre). Ennek egyik oka lehet a kormány szigorítása, aminek nyomán egyedülállók és élettársi viszonyban élő párok nem, vagy csak szigorúbb feltételek mellett vehetnek magukhoz gyermekeket.
„Az egyedülállók megítélése nem egységes az állami rendszerben: örökbefogadási lehetőségeik erősen korlátozottak, nevelőszülőként viszont dolgozhatnak, és vér szerinti gyerek nevelése esetén (mint egyszülős család) még állami támogatásban is részesülnek” – írják a jelentésben.
Fotó: Getty Images
Nem mindenki számára érhető el az orvosi segítség
Évek óta nehézségekkel küzd a gyermekegészségügyi ellátórendszer. A közlemény szerint 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10 százaléka volt betöltetlen, emiatt pedig 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
A gyermekpszichiátriákon tapasztalható esetszámok 2021-es jelentős növekedése 2022-ben sem csökkent, és továbbra is rendszeresek a sürgősségi esetek. Ennek ellenére a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás kapacitásai nem bővültek érdemben a 2018-as számokhoz képest.
Hátrányos helyzetben a sajátos nevelési igényű gyerekek
Az adatok alapján a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma egyre nő, miközben nincs elegendő szakember. A közlemény szerint már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván.
Drog, dohányzás és alkoholveszély
A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége – a 15–19 évesek negyede fogyaszt különböző rendszerességgel alkoholt. Tavaly valamelyest megnőtt a gyermekkorúak (0–13 évesek) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma is. Ennél is szomorúbb eredmény, hogy a becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.
Veszélyeztetett régiók
2021. december 31-én 110 750 gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és 27 229 gyerek volt védelembe véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, 8-szor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
Képünk illusztráció (Fotó: Penny Bradfield/The AGE/Fairfax Media via Getty Images)
A friss elemzés szerint már csecsemőkorban jelentős hátrányok érik a gyerekeket, ha az átlagosnál rosszabb körülményekkel jellemezhető háztartásba születnek. Az eredmények szerint egy ilyen csecsemőnek kisebb esélye van többek között arra, hogy tervezett várandósságból születik, az édesanyja első gyereke lesz, félévesen még szoptatják, vagy másfél évesen rendszeresen tisztítják a fogait. Ezzel szemben nagyobb esélye van arra, hogy koraszülöttként, vagy kis súlyú újszülöttként születik, az édesanyja még nincs 20 éves, félévesen már feküdt kórházban, vagy másfél éves korában az édesanyja egyedül neveli.
Még mindig nevelési eszközként alkalmazzák a testi fenyítést
2005 óta a testi fenyítéssel kapcsolatban a zéró tolerancia elvét alkalmazzák Magyarországon, mégis a gyermeknevelési gyakorlat része. Ezt támasztja alá a Political Solutions 2022 októberében megjelent felmérése, ami szerint a magyarok 58 százaléka szerint egy pofon belefér a gyermeknevelésbe. Az Oktatási Jogok Biztosának 2022-ben publikált jelentésének tanúsága szerint mind az óvodai, mind pedig az iskolai életben tovább él a testi fenyítés, a gyerekekkel szembeni fizikai erőszak alkalmazása és a verbális erőszak, valamint a megfélemlítés is.
Pozitív változások
Előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán. Ezeken kívül két témakör érdemel kiemelést az Alkotmánybíróság gyakorlatából, amelynek kapcsán hangsúlyt kapott a gyermek mindenek felett álló érdeke. Ezek a különélő szülővel való kapcsolattartás, valamint a tankötelezettség (óvodáztatási kötelezettség) óvodába, illetve iskolába járással való teljesítésének kérdése.
A különélő szülővel való kapcsolattartás elmaradása esetén főszabály, hogy ezt pótolni kell, ennek nem lehet akadálya az, hogy időközben eltelt az ünnep vagy az iskolai szünet, amelynek idejére szólt volna a meghiúsult kapcsolattartás. A pótlás elrendelése során azonban szem előtt kell tartani a gyermek mindenek felett álló érdekét, amely minden más érintett érdeket megelőz.
