Csak a költözés marad, ha elmérgesedik a szomszédi viszony?

Pár nappal ezelőtt eddig tisztázatlan körülmények között kizuhant egy kutya egy XIII. kerületi társasház egyik lakásának ablakából. Az állat nem élte túl a 12 méteres zuhanást. Az eddigi információk szerint egy eldurvuló szomszédháború vezethetett a tragédiához.

A rossz szomszédi viszony nem annyira vicces, mint a vígjátékokban, el tud mérgesedni annyira, hogy akár a büntető törvénykönyv valamely tényállását is kimerítheti.  Sokat hallott jó tanács, hogy érdemes megpróbálni a kellemetlenkedő szomszéddal békés úton lezárni a vitás helyzeteinket, akár külső személy bevonásával, de jól tudjuk, hogy sok esetben mindez meddő próbálkozás. Akadnak olyan személyek, akiknek a levegővétel is zavaró, és lehetetlenség velük zöld ágra vergődni.

Zavar a rendszerben

Andi egyik rokona vidéken lakik, és évek óta harcban állnak a telekszomszédjukkal, aki szerint minden problémás. „Jöttek már ki a rendőrök kerti partinál (este 22 óra előtt, mert szerinte hangos volt a zene egy kerti összejövetelnél), de azért is képes volt a helyi jegyzőhöz futni, hogy átlóg a fa ága, vagy nagybátyám barkácsol vagy éppen fát aprít a saját kertjében és ez zavarja őt. A legdurvább az volt, amikor fűnyírás közben a »kedves« szomszéd átlocsolta telibe nagybátyámat, aki majdnem meghalt áramütés következtében. 

Andi családtagjai nem tudják, honnan ez az ellenszenv, és miért nem lehet vele értelmesen beszélni.  Jelenleg folyik a per, lassan őrölnek a hivatalok malmai, de remélik, hogy a rokon javára dönt a bíróság.

Andiék története nem egyedi, a közös képviselőknél, kerületi jegyzőknél gyakori, hogy a szomszédok egymást „jelentgetik” különböző valós vagy vélt zavaró dolgok miatt.

Egy konfliktusos helyzet során a lakók először a közös képviselőt szokták értesíteni.

Fotó: Getty Images

„Ilyen esetekben azonban a társasházi közös képviselőnek semmilyen jogkört nem ad a törvény. Megbüntetni nem tud, békíteni nem tud. Van ugye a mediációs lehetőség, de ezt gyakorlatilag csak a két fél kezdeményezheti, ők indíthatják el. Ha súlyos a dolog, akkor ugyancsak az, akit megbántottak vagy megsértettek, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek” – mondja dr. Bék Ágnes,  a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnöke, hozzátéve, hogy lényegében a sértett tud fellépni a saját védelme érdekében, akár a jegyzőnél, akár a rendőrségnél, attól függően, hogy milyen problémáról van szó. 

„Mindent annak kell bizonyítani, akit a sérelem ért, tanúkat is kell keresni, hogy bizonyítható legyen a dolog. Nagyon nehéz ezekben az ügyekben érvényt szerezni az igazuknak” – mondja Ágnes, hozzátéve, hogy ez a terület eléggé elhanyagolt a szankcionálási lehetőségekben.

Ezzel egyetért egy névtelenül nyilatkozó közös képviselő. „Ha a társasházi törvényt elolvassa, látni fogja, hogy igazából kb. annyi a feladatunk, hogy beszedjük a közös költséget, elküldjük a lakóknak az elszámolást, intézzük, ha van csőtörés, stb… Közös képviselője válogatja, ki, mennyire folyik bele a ház életébe, az együttélés problémáiba. Én ugyan próbálom a békét fenntartani, de nincs sehol se az a törvényben beleírva, hogy a közös képviselőknek feladata a ház békéjének fenntartása, és erre jogköre sincs. Nem akar senki foglalkozni problémamegoldással, a társasházak ilyen szempontból magukra maradtak. A közös képviselők ráadásul alul vannak fizetve, érthető, ha valaki önszorgalomból nem megy ki rendet tenni késdobáló emberek közé” – mondja a férfi, és úgy véli, komplexebb reformokra volna szükség ahhoz, hogy a konfliktusos helyzetekben megoldás szülessen.

Tessék bizonyítani!

„Sajnos az embereknek manapság, főleg a világjárvány után, a szubjektív tűrőképessége alacsonyabb lett, egyre több dologban látnak olyan zavaró hatást, ami ellenük irányul, vagy amelyet ki akarnának zárni, ezekből lesznek azok az esetek, amiknek elutasítás a vége. Nem fog birtokvédelmet kapni az, aki ilyen túlérzékeny módon áll a környezetéhez,  akár a zaj okozásához, akár az egyéb zavaró hatásokhoz” – ezt már dr. Szabó Krisztián kerületi jegyző mondja, akivel a jegyzők hatásköréről beszélgetünk.

Mint mondja, a súlyosabb esetekben a közös képviselő is jelezhet a kerületi jegyző irányába, de ezt rendszerint a sértettnek kell megtenni, főleg, ha azt szeretné, hogy érdemben is elinduljon az úgynevezett birtokvédelmi eljárás. 

„Anélkül nem is lehet elindítani a legtöbb hatósági eljárást, hogy ne lennénk tisztában azzal, pontosan ki, kit zavar, milyen módon, és hogy az valóban zavaró, vagy valamiféle rossz értékelése a helyzetnek” – magyarázza dr. Szabó Krisztián, hozzátéve, a birtokos egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, azon túl bírósághoz fordulhat. A birtokvédelem konyhanyelven annyit jelent, hogyha valaki birtokol egy lakást, akkor joga van ott tartózkodni, a zavarással szemben megilleti a birtokvédelem.

„Amennyiben őt a birtokában megzavarják, vagy a birtokától megfosztják jogtalanul és indokolatlanul, akkor ezzel szemben felléphet. Ez egy elég tág kategória, ha például lecserélik a zárat az ajtón, és én nem tudok bejutni a lakásomba (ez inkább családon belüli konfliktusban szokott előfordulni),  vagy a szomszéd zajongásából, valamilyen felelőtlen magatartásából fakadóan nem tudom a megszokott módon, nyugalomban használni az ingatlanomat, ez is egyfajta zavarás. Amikor mondjuk a tulajdonos és a bérlő vitázik azon, hogy ki, mit használhat az ingatlanban, ilyenkor a birtoklásnak a jogalapján és a jogszerűségén vitáznak a felek, ezek az esetek viszont már bíróság elé tartoznak. Itt a jegyző nem fog tudni segítséget nyújtani, a polgári törvénykönyvnek a szabályai szerint. Aki viszont a birtokában sértett, a jegyzőtől kérheti a birtoklás zavarásának a megszüntetését” – mondja a jegyző és kiemeli, hogy régen ez hatósági eljárás volt, tehát ha valaki benyújtott egy kérelmet, a hatóság azt megvizsgálta, bizonyítékot gyűjtött, szakértőt rendelt ki, elment a helyszínre, szemlézte stb.

Neki kell elmondania azt, hogy milyen bizonyítékokkal rendelkezik, mit akar helyreállítani a birtokban. Névtelenül a birtokvédelmi eljárást nem lehet elindítani – magyarázza a szakértő, hozzátéve:

„A birtoklás megzavarásában nagyon fontos az indokolatlanság. Egy társasházi együttéléssel járnak bizonyos, zavaró hatások, nem lehet mindenről azt állítani, hogy indokolatlan. 

Gyakori társasházi problémák közé szokott tartozni az állattartásból fakadó konfliktusok, amelyek egészen brutális végkimenetelig tudnak eszkalálódni. Emlékezetes eset volt, amikor egy férfi a szomszéd kutyájára szájkosarat tett, miután az kiszökött az utcára, és bevitte a ceglédi menhelyre. Állítólag zavarta, hogy vonyít a kutya, amíg nincs otthon a gazdája. Ennél még durvább történetet mesél Eszter:

„A házunkban rajtunk kívül csak idős nénik laktak, minddel volt valami gond, de ez a dobogós sztori. A néni bekattant a macskánkra, akinek éppen kölykei voltak. Szerinte mivel elkapják a rigókat és leverik a cserepet is a sufni tetejéről, egy fűrészbakhoz kötve agyon kell verni őket. Meg is tette. Simán”

Fotó: Getty Images

Szabó Krisztián azt is elmondja, hogy zaj- és rezgésvédelmi ügyek is tartoznak a kerületi önkormányzat jegyzője hatáskörébe.

„A zajvédelmi eljárásnál viszont objektív mércék vannak. Ott a zajhatóság azt fogja megvizsgálni, hogy a jogszabályban pontosan előírt határértékeket, nappali vagy éjszakai határértékeket megsérti-e valaki vagy sem. A tipikus helyzet egyébként az, hogy ezeket az objektív határértékeket általában még zavaróbb hatások sem feltétlenül sértik meg, amiről úgy gondolják a lakók, hogy túl hangos, azok sokszor az objektív határértékeket nem sértik meg, és ilyenkor fordulnak végül a birtokvédelemhez, mert ott nem kell elérni egy bizonyos decibelértéket” – mondja.

Sokszor a tisztaság, szemétprobléma miatt is kialakul a konfliktus, Dani egy, a ház aljában található üzlettel küzd szemétügy miatt. Elmondása szerint az üzletnek nincs saját kukája és a társasházét használja. „Amikor hazaértem az étterem kommunális hulladékát visszaraktam az étterem bejárata elé,  jött is a feljelentés, köztisztasági szabálysértés miatt.” Dani videofelvételt is készített az előzményekről, így végül szóbeli figyelmeztetést kapott, de az ügy nem állt itt meg, a tettlegességig eszkalálódott, megoldás ma sincs az ügyben.

Ki segít a bajban?

Abban egyetértenek a megkérdezett közös képviselők, hogy a társasházak lakói meglehetősen egyedül maradnak a problémájukkal. Orsi is így érzi, aki hónapok óta próbál közös nevezőre jutni a szomszédjával. Elővigyázatosságból, mielőtt beköltözött, elkérte a felette lakók telefonszámát, de tévedésből az építész számát kapta meg. „Csak később derült ki számomra, hogy nem a szomszédokkal beszéltem kedélyesen, hanem a ház építészével.”

Így nem sok infót tudott meg a felső lakókról, ám miután beköltöztek, jöttek maguktól a figyelmeztető jelek. „Amikor bemutatkoztam a velem hasonló korú párnak, kifakadtak az előző tulajdonosra, hogy az milyen borzasztó ember volt, hogy pereskedtek egymással, és tértivevényes levelekben kommunikáltak. Furcsa volt, mert én is kapcsolatban álltam vele az eladás-vásárlás miatt, és nem így ismertem meg” – emlékszik vissza Orsi, majd hozzáteszi: „A komolyabb problémák akkor kezdődtek, amikor kivettünk egy falat, és tajtékozva, kiabálva jöttek le hozzánk, hogy a munkálatok miatt megrepedt náluk is egy falrész. Hiába bizonygatta a szakemberünk, hogy az nem lehet, odahívtak egy saját statikust, aki szintén nekünk adott igazat, kimondta: nem az átalakítás okozta náluk a repedést.”

Innentől kezdve elindult a lavina, a felette lakó szomszédok rendszeresen vegzálták a lakásban dolgozó munkásokat, kiabáltak velük az utcán és a lépcsőházban, eltűnt a kuka, amibe Orsiék gyűjtötték a szemetet, letiltották a telefonszámát, és az sem segített, hogy ajándékot tett le a lábtörlőjükre – előre elnézést kérve, hogy augusztus huszadikán néhány munkás bútorokat fog hozzájuk szállítani. Az ajándékokat nem fogadták el, ellenben aznap kiabálva jelentek meg az ajtójuk előtt. 

Az egyik alkalommal odáig fajult a helyzet, hogy Orsi rendőrt hívott, mert úgy érezte, veszélyben van a fizikai épsége. A rendfenntartók meg is jelentek a helyszínen, beszéltek a szomszédokkal, majd közölték Orsival (a családon belüli erőszak kapcsán is sokat hallott mondatot), hogy amíg vér nem folyik, nem tudnak mit tenni, de számítson rá, ezek az emberek annyira agresszívak, hogy valószínűleg tettlegességig fog fokozódni helyzet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pár nő tagja a közös képviselő a házban és 65 százalékos tulajdonjoggal rendelkeznek, így még nehezebb fellépni ellenük. 

Orsi ügyvédet fogadott, most ott tart, mint az előző szomszéd, tértivevényes levelekben kommunikál a felső szomszéddal. Az egyedülálló nő úgy érzi, a rendőrségtől sem remélhet hathatós védelmet, és ezzel Bék Ágnes is egyetért.

„Tudok egy esetről, amikor az egyik lakó folyamatosan trágár szavakkal illette a szomszédját, rendszeresen, ahányszor meglátta. Megvolt a feljelentés, amit a rendőrség elutasított azzal, hogy ez nem jelent életveszélyt és bizonyítani kellene a trágár beszédet. Utóbbit nem igazán lehet megvalósítani, hiszen nincs ott mindig valaki, aki tanúsíthatná ezt a magatartást sőt, mások jelenlétében általában viselkednek az ilyen típusú személyek.

(Kérdéseinkkel megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatát is, amennyiben megérkeznek a válaszaik, a cikket frissítjük.)