Ahogy arról mi is beszámoltunk, 6,8-as erősségű földrengés volt a marokkói Magas-Atlasz-hegységben péntek késő éjjel, a rengés többek között a Marrákesben is hatalmas pusztítást okozott, és több városban is összedőltek az épületek.
Szombat délutánra ezer fölé emelkedett a halálos áldozatainak száma – közölte a belügyminisztérium. A közlés szerint – amelyet a marokkói állami televízió ismertetett – 1037 halálos áldozatot tartanak számon jelenleg, és több mint 1200 sérültről tudnak.
A rabati székhelyű geológiai központ megerősítette, hogy az országot 7-es erősségű rengés rázta meg, amelynek epicentruma a közép-marokkói Al-Hauz tartományban volt.
A marokkói média szerint ez a legerősebb földrengés, amely eddig a királyságot sújtotta.
A hatóságok “minden szükséges erőforrást mozgósítottak a beavatkozáshoz és az érintett területek megsegítéséhez” – tette hozzá a belügyminisztériumi közlemény.
Marrákes mellett a fővárosban, Rabatban, Casablancában, valamint Agadirban is érezték a rengést, ami pánikot keltett a lakosság körében. A közösségi oldalakon közzétett képek szerint sokan az utcára menekültek ezekben a városokban, attól tartva, hogy házaik összedőlnek.
A fő rengés a Magas Atlasz hegyvonulat nyugati részén kb. 20 km mélységben, az aljzatot alkotó idősebb kőzetekben keletkezett egy transzpressziós szerkezet mentén és döntően feltolódásos jelleget mutat a fészekmechanizmus alapján – írta a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium Facebook-oldalán Dr. Kovács István János geológus, Litoszféra-fizikai egység vezető.
A posztban a szakértő kifejtette, hogy a Magas Atlasz hegység egy geológiai értelemben fiatal hegyvonulat, amit az Afrika és Európai kőzetlemezek közötti ütközés hozott létre, a hegység szerkezetét gyűrődések és feltolódásos szerkezetek határozzák meg.
A földrengések is egy ilyen transzpressziós szerkezet mentén jöttek létre, amelyeket kompresszió és oldalelmozdulás jellemez és azt itt felhalmozódott tektonikus feszültségek oldódtak ki.
A deformációs zóna központi részét meredeken dőlő jobbos oldalelmozdulásos szerkezetek jellemezik amelyek kelet-északkelet és nyugat-délnyugat irányúak, a rengéseket valószínűleg az Imi n’Tanoute vagy Tizi Maachou vetők menti deformációk váltották ki. A megfigyelések alapján a területet jelenleg is zajló aktív deformáció és évi 1,5 mm nagyságú északnyugat-délnyugat irányú rövidülés/összenyomódás jellemzi.
