Egy egész jógaszektát letartóztattak Franciaországban; a tantrikus szertartásokra épülő közösséget egy 71 éves román férfi működtette, aki több tucat társával együtt valójában nőket tartott fogva, erőszakolt és kényszerített prostitúcióra. Nem, ez nem valami hagymázas forgatókönyvvázlat, hanem a valóság, és néhány napja történt Párizs környékén. (Azért persze várjuk a netflixes true crime dokut, azok most úgyis nagyon mennek.)
A nemzetközi szekta vezére, egy bizonyos Gregorian Bivolaru otthonában 26 – ahogy az ügyészség fogalmaz, „borzalmas körülmények között fogva tartott” – nőt szabadítottak ki a hatóságok. Az akció egész Dél-Franciaországra kiterjedt, 175 rendőr kellett hozzá és a vezetőn kívül még 40 ember vettek őrizetbe. Bivolaru szektája – bocsánat, „szövetsége”, ahogy ő hívja, ami érthető, az első számú jele annak, hogy szektával van dolgunk, hogy vezére és tagjai tagadják, hogy szekta lenne – régi mumusa az európai bűnüldözésnek, és már a neve is baljós: Movement for Spiritual Integration into the Absolute (MISA). Ez nagyjából annyit tesz, „a teljességgel való spirituális egyesülés mozgalma”.
A férfit most emberkereskedelemmel, szexuális erőszakkal és szervezett, csoportos zaklatással vádolnak – ez utóbbi egy kifejezetten a szekták kedvéért beiktatott jogi fogalom. Egyébként három szektatagnak jelölt nő szólt a hatóságoknak, hogy valami nincs rendben Bivolaru „jógaprogramja” körül, a nemzetközileg ismert guru és tanító emberei ugyanis különféle szexuális tevékenységekre akarta rávenni őket, és kiderült az is, hogy a „bentlakásos” szektában nem is pénzzel kell fizetni a tanulásért – amelynek a végén a teljes szexuális szabadság és elfogadás vár a tagokra, legalábbis ez a marketingszöveg –, a nőknek elég videochatelni, a férfiaknak pedig fizikai munkát végezni. A videochatelés természetesen pontosan azt jelenti, amire gondolsz.
Azon túl, hogy megkönnyebbülés, hogy most (egy darabig) nem bánthat senkit, jó kérdés, hogy hogyan volt képes évekig bujkálni a hatóságok elől ez a bűnöző úgy, hogy az Interpoltól a finn rendőrségig mindenki őt kereste, és közben még emberkereskedő hálózatot is működtetett. Mindezt ráadásul úgy, hogy sokan a mai napig jógafilozófusként és a távol-keleti tanokat behatóan ismerő guruként gondolnak rá. Nem mintha bárkinek oka lett volna meglepődni. Bivolaru ugyanis:
- már 2004-ben elmenekült Romániából, amikor eljárás indult ellene, ekkoriban Svédországban kapott menedékjogot;
- végül Franciaország adta ki Romániának, hogy letöltse büntetését, mert megerőszakolt egy gyereket;
- innen valamiért 14 hónap után elengedték, ekkor azonban már a finnek is keresték, miután évekig garázdálkodott az országban;
- 2020-ban csak azért mentették fel Kolozsváron, mert a korábbi vádpontok (például az emberkereskedelem) már elévültek.
Végül júliusban indított nyomozást a párizsi ügyészség a ma már ATMAN néven működő „jógaiskola” ellen egy emberi jogi szervezet feljelentésére, miután 12 MISA-tagból is kiszedték a szekta viselt dolgait.
A fenti költői kérdésnél tehát érdekesebb ez a kevésbé költői kérdés:
Ki ez az ember és hogy csinálja?
Nem csak azért érdekes, mert szaftos, hátborzongató sztori az ő élete, hanem azért is, mert tanmese és figyelmeztetés lehet mindenkinek, akit megkörnyékez egy hasonló szekta. Amely szekták adott esetben és élethelyzetben rendkívül meggyőzők tudnak lenni, főleg, ha egy olyan karizmatikus „úr” vezeti, mint ő.
Gregorian Bivolaru 1952-ben született, saját bevallása szerint már gyerekként is hallotta Isten – vagy valamilyen felsőbb hatalom – hangját, amellyel spirituális felemelkedésre buzdította. Bukarestben érettségizett 1971-ben, ezután egyszerű építőmunkásként kereste a kenyerét. Ekkoriban fedezte fel a jógát is. Beleszeretett a korszakban underground körökben terjedő, a nyolcvanas évek elejére pedig titkos ellenzékké duzzadó transzcendens meditációs mozgalomba, amelyet végül kíméletlenül letört a román titkosszolgálat, ellehetetlenítve az összes tagot – köztük kormánytagokat is. Vagy éppen „hősünket”, akit egészen a rendszerváltásig figyelték a hatóságok, kétszer ült börtönben és egyszer erőszakkal elmegyógyintézetbe is zárták. Egyszer pornográfia terjesztéséért is le akarták csukni, de Ceauşescunak éppen szülinapja volt, és amnesztiát hirdetett a piti bűnözőknek, köztük Bivolarunak is. A nyolcvanas években biztos bevételi forrás volt számára a pornó, és félteni sem kellett: egyszer a Securitate cellájából lógott meg, pár nap múlva kapták el, és ekkor már szökési kísérletért is bevarrták. Ezt a sztorit ő maga később úgy mesélte, hogy azzal a váddal tartóztatták le, hogy jógi barátaival paranormális merényletet terveztek Ceauşescu ellen.
Ekkor már javában oktatta is a jógát a korszakban még bőven underground (és lényegében illegális) spirituális tanokkal egyetemben, de még csak nem is ez volt a fő bajuk a hatóságoknak. Rendőrállam és politikai okok ide vagy oda, teljes joggal próbálták valahogy kivonni a forgalomból, vagy legalábbis elvágni a nyilvánosság elől. A hatóságok szerint antiszociális és veszélyes volt ugyanis, vagy ahogy egy pszichológus (!) barátja (!!!) fogalmazott, amikor egy fiatal lány megkérdezte, érdemes-e járni a kurzusaira:
Óvakodj tőle, teljesen pszichopata.
Ezt akkor mesélte az a bizonyos barát, Cecilia Tiz, amikor 1989-ben újra elzárták a férfit, miután skizofréniát állapítottak meg nála, és úgy látták, veszélyes a környezetére és a társadalomra. A tárgyaláson azt mondta, Bivolaru „beteg ember, akinek terápiára van szüksége”. A vádlott végig kitartott amellett, hogy csak azért akarják kivonni a forgalomból, mert rájött „az igazságra”; később úgy emlékezett vissza ezekre az évekre (és a nemi erőszak és emberkereskedelem miatti „üldöztetésére”), hogy igazságtalanul vádolták meg, ahogy „Jézust is igazságtalanul feszítették keresztre”. Ebből kaphatunk némi képet az egója méretéről is.
A forradalom után nonprofit szervezetként hivatalosan is meglapította a MISA-t, amely szándéka szerint nem csak jógaközpont volt, hanem a kliensek spirituális felemelkedéséért is felelt némi kasmír filozófiával és ájurvédával. Mivel a hosszú diktatúra és a popkulturális szürkeség után a románok habzó szájjal vetették rá magukat mindenre, ami addig tilos volt, a MISA-központok sorra bukkantak fel az országban, később – már ATMAN Szövetség néven – pedig világszerte.
Gregorian Bivolaru, becenevén Grieg vagy Greg, vagy ahogy ő szerette hívatni magát: Magnus Aurolsson, esetleg szerényen csak A Guru, gyors és intenzív sprirituális megvilágosodást ígért. Nem csak úgy, ahogy egy fitneszedző vagy fogyitabletta-forgalmazó a fogyást, hanem annál is komolyabban: hitte, hogy személyében egyesülnek azok a spirituális, isteni eredetű energiák, amelyekkel tömegeknek mutathatja meg a lelki átlényegülést. Meggyőző ereje aligha származott megjelenéséből és sármjából, ránézésre inkább tűnik talponállóból szalajtott közveszélyes munkakerülőnek, mint szent embernek, de ha megszólalt, ezrek itták a szavait.
Jógi körökben egyébként a mai napig komolyan veszik, még idén is jelent meg őt méltató cikk, amely részletesen taglalja „forradalmi” módszereit. Amely módszerek, még ha nem is ez a legjobb szó rájuk, szokatlannak szokatlanok voltak, az biztos. Például:
- a tanulóknak a megtisztulás érdekében hányniuk kellett;
- a tantrikus tanokat és módszereket úgy értelmezte, hogy a jógik segédanyagként vetíthetik a közönségnek házipornó-videóikat;
- a tanulók addig nem hagyhatják el a központot, amíg szexuálisan le nem rótták a tartozást;
- segítette a megvilágosodást, ha a hívek minden megtakarításukat a szervezetnek adták.
Miközben a mai napig szent emberként hivatkozik magára, akit szokatlan és ellentmondásos, de az emberiség javát szolgáló tanai miatt támadják, a médiában és a hatóságok iratai közt több száz vallomás bizonyítja, hogy erről szó sincs: a MISA mára szexuális és fizikai erőszakot is alkalmazó maffiaszervezet némi spirituális mázzal nyakon öntve. Egy őket a román hatóságokkal szemben védő finn aktivista-jogász is úgy nyilatkozott később, hogy „egy szekta összes jellegzetessége felbukkan” a szervezet és a férfi viselkedésében, a Huffington Post pedig részletesen leírta, hogyan veszi rá a megnyugvást és jobb életet kereső nőket (akár 14 éves lányokat, akár családanyákat), hogy hagyják el családjukat, gyermekeiket, adják nekik minden pénzüket, hogy aztán sztriptíztáncosként vagy prostituáltként dolgozzanak nekik. Ezt egyébként „karmikus jógának” hívták. Az Európai Jógaszövetség – amelynek addig tiszteletbeli tagja volt – már 2008-ban kizárta azzal, hogy jógáról itt szó sincs.
A tény, hogy Grieg évtizedekig művelte mindezt úgy, hogy nem is igyekezett titkolni, mi folyik a színfalak mögött, legalább olyan hátborzongató, mint maga a gátlástalan kizsákmányolás és erőszak, ami a nevéhez fűződik. Legalább 15 éve cikkeznek viselt dolgairól, és kisebb-nagyobb börtönbüntetésektől eltekintve mindig megúszta. Sőt, még most is eltökélt szándéka, hogy
úgy éri el a megvilágosodást, hogy ezer szüzet tesz magáévá.
Azért azt jó tudni, hogy ezek szerint eddig ez nem jött össze. Ahogy azt is jó tudni, hogy – ha minden jól megy – többé már nem bánthat senkit.