nlc.hu
Aktuális
Mount Everest The Pyramid kutatóállomás

A legfélelmetesebb kutatóhelyen már csak egyetlen tudós dolgozik

A Mount Everest lábánál, ötezer méteres magasságban épült fel a „Piramis”.

1990-ben, nepáli-olasz közös projektként épült meg a nepáli Lobuche település mellett, a Mount Everest alaptáborától nem messze, a Föld egyik legmagányosabb helyen lévő kutatóállomása. Bolygónk legmagasabban fekvő laboratóriuma a Global Atmosphere Watch (GAW) program részeként épült fel és az éghajlatváltozás mellett a biológiai sokféleség tanulmányozására használható – írja a LadBible.

A legfélelmetesebb kutatóhelyen már csak egyetlen tudós dolgozik

A háromszintes, piramis alakot formázó, napelemekkel borított

üvegépület máig több, mint félezer kutatás helyszíne volt. Erről a helyről monitorozzák a légszennyezettség szintjét és az éghajlatváltozást Ázsia Indiai-óceántól a Himalájáig terjedő részén, Földünk egyik legszennyezettebb részén, valamint a Himalája gleccsereinek légszennyezés miatti olvadását is. Az innen nyert levegőminőség adatok agrármeteorológiai és monszun előrejelzés céljára is felhasználhatók.

 

Dibas Shrestha, a nepáli Tribhuvan Egyetem meteorológusa

2013 és 2016 között több kutatási expedíció részese volt a Piramisban. Szerinte az olaszok módosították a küldetés eredeti célját, egy világszínvonalú kutatóintézet létrehozása érdekében. Egy ideje azonban finanszírozási problémák nehezítik a kutatóállomás életét, így a kutatóprogramok is takaréklángra kerültek. Mivel csaknem nyolc év telt el a finanszírozás megszűnése óta, sok laboratóriumi berendezés teljesen használhatatlan.

Kaji Bista laborvezető két éve a kutatóállomás egyetlen lakója.

„Egyedül dolgozni ezen a terepen időnként örömteli, de gyakran magányos is” – mondja. Bista szerint

„Nem tudjuk kicserélni a szűrőket a szennyezésvizsgálatokhoz. De mintákat gyűjteni sincs értelme, mivel azokat sem tárolni, sem tovább küldeni nem tudjuk.”

 

A Piramis ettől függetlenül obszervatóriumként is használható

lenne és kutatócsoportokat is tud fogadni, stabil finanszírozási háttér nélkül viszont Bista szerint tragikus véget érhet a Himalája egyik legrégebbi magashegyi kutatási létesítménye. Paul Mayewski, a Maine-i Egyetem gleccserkutatója szerint a magashegyi kutatóállomások elengedhetetlenek az éghajlat és az ökoszisztéma változásainak vizsgálatához. Ráadásul

többhetes, gyakori mintavételt igénylő expedíciók

és kutatási programok lebonyolításához is teret adhatnak. Sőt a kutatóállomás a helyiek számára is lehetővé teszi, hogy otthonukhoz közel vehessenek részt tudományos felfedezésekben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top