Ha visszagondolok a gyerekkorom néhány pillanatára, tisztán emlékszem, hogy a nagymamám számtalan alkalommal ültetett le maga mellé és mesélte el a nagypapámmal való megismerkedésük történetét. Mesélt a gyerekkoráról, az akkori életről, a szüleimről. Persze a generációkon átívelő történetek kiapadhatatlanok, ugyanakkor mégis azt érzem, hogy akár jóval többet is tudhatnék a felmenőimről, vagy önmagában a családunk történetéről. Persze akadnak olyanok is, akiknek szinte egyáltalán nem adatik meg, hogy a kertben, a fűben ücsörögve hallgassák ezeket a történetüket, viszont a kutatások szerint döntő jelentőségük van egy ember életében.
A családon belüli történetmesélés magában foglalhatja a szülő gyermekkoráról szóló történeteket, egy családi kirándulást, vagy pusztán azt, hogy gyermekünk elmesélje az adott napjának történéseit. A vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy ezek a történetek rendkívül pozitív hatással van azoknak a fiataloknak az önbecsülésére és jólétére, akik többet tudnak a családjukról.
Nemcsak erősíti a szülő-gyerek köteleket, de csökkenti a szorongást is
Egy tanulmány azt is megállapította, hogy a családi történetek az idő múlásával segíthet meghatározni a gyerekek identitását, és könnyebben megértik, hogy kik is ők valójában, és mik azok a célok, amiket el szeretnének érni az életben.
A fiatalok olyan módon kapcsolódnak a múlthoz, hogy ebben a családi és kulturális kontextusban megismerhetik önmagukat. Ez kialakíthatja identitásuk folyamatos megértését
– írja Natalie Merill pszichológus a kutatásában.
A kutatók azt találták, hogy amikor a szülők megosztanak egy-egy családi történetet, a gyerekek általában erősebbnek érezték a köteléket, magasabb volt az önbecsülésük, a szorongás, illetve az idegesség szintje pedig jóval alacsonyabb volt. Kevesebb viselkedési problémájuk volt, és jobban tudták kezelni a stressz hatásait. A kutatások mindemellett azt is kimutatták, hogy amikor a szülők több részlettel és érzelemmel dúsítják ezeket a visszaemlékezéseket – legyen szó a családról vagy egy hétköznapi eseményről –, pár évvel később ezek a gyerekek jóval részletesebb és összetettebb narratívákat meséltek el. Bebizonyították, hogy jobban megértették mások gondolatait és érzelmeit, nem beszélve arról, hogy ezek a közös élmények segítenek fenntartani az érzelmi kötelékeket a családon belül. A családi történeteket fontos megosztani a kicsikkel, a szakemberek szerint ugyanis soha nem lehet túl korán kezdeni. A családi mesemondás segít a gyermekeknek jobban megérteni az emberek érzelmeit, és támogatja a szociális intelligencia fejlődését.
Így hatnak a családi történetek a gyerekek mentális fejlődésére (Fotó: Pexels)
A szülőkre is jó hatással lehet
A személyes nehézségekről, sebezhetőségről, traumákról, kihívásokról és megpróbáltatásokról nem mindig egyszerű beszélni. Az emberekben legtöbb esetben szorongást okoz, ha fel kell fedniük ezeket a történeteket, hiszen félnek a megaláztatástól, megbélyegzéstől. Pedig a kutatások – főként az egészségtudományok területén – többször kimutatták, hogy a történeteink elmesélése és a félelmeink feltárása segít szembenézni a kihívásokkal. Ha ezeket a történeteket megosztjuk családtagjainkkal, az szintén jótékony hatású, legyen szó komolyabb dolgokról, vagy akár az egyszerű hétköznapi küzdelmekről. Azokban a családokban, amelyekben megosztják egymással ezeket a küzdelmeket és sebezhetőséget tükröző történeteket, a serdülőknél alacsonyabb volt a depresszió, illetve a szorongás mértéke, ezzel szemben jóval magasabb volt az önbecsülésük. Az idősebbek általában arra használják a történeteket, hogy kötődjenek az unokáikhoz, mialatt rengeteg bölcsességet, családi értékeket és inspirációt adnak át. A fiatalabb generáció így nemcsak a családjáról, de önmagáról is sokkal többet tud meg.
