Ismét berobban a nyár, a hétvégén a hőmérséklet a 36 fokot is elérheti, sőt. A kánikula még a jövő héten is velünk marad. Persze nyáron legyen meleg, de a fokozott óvatosság ilyenkor nem árt, mert napszúrást vagy akár hőgutát, legrosszabb esetben pedig hősokkot is kaphat az ember. A három fogalom csak annyiban hasonlít, hogy mindegyiket a meleg időjárás váltja ki, viszont némileg másképp kell lereagálni őket.
Első számú riasztás: napszúrás
Sajnos többször volt már szerencsém napszúrást kapni. Elmondhatatlanul vacak érzés – pedig a három variáció közül még ez a kisebbik rossz. A napszúrás tulajdonképpen annyit tesz, hogy a nap túlzottan is megsüti a fejünket, tarkónkat, amitől az agyhártya begyullad. Ez nem összetévesztendő azzal az agyhártyagyulladással, amit vírusok okoznak!
Pusztán arról van szó, hogy a meleg következtében a fej felforrósodik, olyan, mintha magába szívná a nap összes melegét, és ez által lázat okozna. Fontos, hogy napszúrás esetében a test egyáltalán nem lesz melegebb, csak az arc, homlok, tarkó az, amin érzékelhetjük a hőmérsékletváltozást.
A napszúrás tipikus jellemzője az erős fejfájás, hányinger, hányás, hidegrázás, tarkó- és nyakmerevség. Olyan az egész – jobb szó híján – mintha fel akarna robbanni az ember feje. A tünetek általában nem jelentkeznek azonnal, a napon töltött idő után akár órák is eltelhetnek, mire észleljük őket, akkor viszont nagyon egyértelműen beazonosíthatóak.
Orvosi kezelésre ebben az esetben ritkán van szükség, folyadékpótlás, hidegborogatás, vagy hűtőfürdő (nem jeges!), illetve a sóveszteség pótlása lehet ilyenkor fontos. A hányinger- és fejfájás csillapítására lehet gyógyszert bevenni, de ami fontos, hogy mindenképp hűvös, árnyékos részben pihenjünk, és néhány óra alatt a helyzet magától megoldódik.
Fotó: Depositphotos
Fokozott veszély: hőguta
A veszélyességi skála következő foka a hőguta. Ez nem feltétlenül kötött meleg időjáráshoz – például elég, ha az ember túlöltözik és egy kevésbé hűvös napon –, azonban tény, hogy ilyenkor gyakrabban előfordul. Hőguta esetében arról van szó, hogy a hőleadás és a hőfelvétel aránya nem egyezik, így a testhőmérséklet a meleg hatására elkezd emelkedni, amit nem tud a szervezet kezelni, és hirtelen rosszullét tör ránk.
A hőguta egyes tünetei megegyeznek a napszúrással – mint a fejfájás, hányinger – viszont hirtelen gyengeséggel, szédüléssel, ájulással, légszomjjal is járhat. Ráadásul az egész test forrósodik, nem csak a fej – ez talán a legnagyobb különbség a kettő között. Előfordulhat még gyors szívverés is, ám ha az ember alapból hamar pánikba esik, akkor erre alapozni nem lehet.
Hőguta esetén hasonló a protokoll: minél előbb hűvös, árnyékos helyre kell az illetőt vinni. Célszerű a lábát is felpolcolni, ha ájulásközeli állapot áll fenn. Hidegborogatás fejre, csuklóra, bokára, izotóniás ital – de legalább víz – fogyasztása ebben az esetben is javasolt, viszont a hőguta súlyosabb következményekkel is járhat, ezért célszerű vele orvoshoz fordulni, ha kell, mentőt is hívni.
Főleg, ha azt látjuk, hogy az adott személy zavart, vagy izomgörcsök is végig futnak rajta, ugyanis szélsőséges esetben halálos kimenetelű is lehet. Nem riogatni akarunk, ugyanakkor jobb félni, mint megijedni.
Fotó: Depostiphotos
A legrosszabb forgatókönyv: hősokk
A hősokk vagy hőkimerültség neve elég árulkodó, itt tényleg arról van szó, hogy a szervezet energiaraktárai teljesen lemerülnek a meleg miatt. Persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy akkor egyszer csak egyik pillanatról a másikra elszívja belőlünk a kánikula az erőt, mint a kriptonit Superman életerejét, ez a folyamat erős fizikai megterhelés – például hőségben való sportolás, vagy akár hosszas autóban töltött idő – után jelentkezik.
A hőgutához nagyon hasonló tünetei vannak, megkülönböztetni úgy lehet, hogy végig gondoljuk, érte-e nagyobb fizikai igénybevétel a testet. Ha nem, akkor az nagyobb eséllyel hőguta, míg ha igen, az már inkább hősokk. Ezt egész pontosan csak orvos tudja megállapítani. A hőkimerültséget elsősorban folyadékpótlással lehet csillapítani, ha nincs kéznél izotóniás ital, akkor enyhén sózott vízzel is lehet itatni a beteggel.
Nyilván nem ez a legfinomabb hűsítő koktél, de lassan kortyolva akár már egy fél óra alatt is megkönnyebbülést tud hozni a szervezet számára, mert pótolja a kiürült sóraktárakat. Ezen felül a hűtés az, ami még szintén sokat lendíthet a beteg állapotán, viszont, ha jól is érzi magát, érdemes orvost keresni, mert ennek is lehetnek komolyabb következményei, főleg idősek és gyerekek esetében.
