Az olimpikonok egész életükben azért küzdenek, hogy egy napon a csúcsok csúcsára jussanak, egyszóval felállhassanak a dobogó legfelső fokára. Mikor olvasunk egy interjút egy versenyzővel, szinte mindig felmerül az a kérdés, hogy „Mi a siker titka?” A legtöbben erre azt felelik, hogy: „Minden fejben dől el.” Sokszor halljuk ezt az egy mondatot és nem véletlenül. A sportolók nemcsak az állóképességüket és a mozgáskoordinációjukat fejlesztik, hanem mentálisan is trenírozzák magukat. A mentális erő azonban náluk sem alakul ki egyik pillanatról a másikra.
A kutatók már évtizedek óta tanulmányozzák az olimpikonok mentális állapotát és bizony akadnak olyan trükkök, illetve vonások, amelyeket kis gyakorlással mi is bevethetünk a hétköznapokban. Jeff Brown pszichológus a CNN-nek azt mondta, hogy a győztes gondolkodás soha sem az egyszerű megoldásokban rejlik. Hasonlóan a testünk bármely területéhez, az agyunkat is folyamatosan ápolni és trenírozni kell, még akkor is, ha erről sokszor megfeledkezünk.
2024-es párizsi olimpia aranyérmese: Rasovszky Kristóf (Fotó: Getty Images)
A stressz, mint pozitívum?
Sok sportoló a stresszre egyfajta kihívásként tekint, mintsem egy olyan dologra, amitől félnie kellene. Egy angliai kutatás során például megvizsgálták azokat az úszókat, akiket a legjobban teljesítettek és kiderült, hogy a stresszre úgy tekintettek, mint egy eszközre, ami segít fokozni a teljesítményüket. A stresszhelyzetek kezelését különböző mentális tréningekkel lehet orvosolni, amiből akár már a hétköznapokban is sokat tudunk merítkezni. Egy 1998 januárjában közzétett kísérletben azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a stresszhez. Megállapították, hogy a korai halálozás kockázata 43 százalékkal megnőtt azoknál, akik negatívan tekintettek a stresszre.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy nem a stressz öli meg az embereket, hanem a stresszről alkotott meggyőződés kombinációja
– mondta Kelly McGonigal pszichológus.
Meg tudod csinálni!
A legtöbb olimpikonnak nincsenek kétségei afelől, hogy győztesen térnek haza. Muszáj elhinniük, hogy meg tudják csinálni, hiszen ha csak egy percre is elkezdenének kételkedni, máris előnyt adnának az ellenfelüknek. A sportolók gyakran azért is rendelkeznek magas önbizalommal, mert több száz órát töltenek el azzal, hogy értékeljék a teljesítményüket és levonják a tanulságot.
„Ez az, amire az agynak szüksége van ahhoz, hogy jól teljesítsen, mivel ilyenkor létrehozza azokat az idegpályákat, amelyek lehetővé teszik, hogy pontosak legyenek” – teszi hozzá a pszichológus. A szakértők szerint a mentális erő többek között önbeszéddel, vizualizációval és tudatossággal lehet a legjobban fejleszteni.
Josh Liendo, Milák Kristóf és Maxime Grousset (Fotó: Getty Images)
Az érzelmek szabályozása
Az érzelmek szabályozása ugyanolyan fontos, mint a fizikai vagy a mentális felkészülés. A szakértő szerint mindannyiunkban előtörnek olyan érzések, amelyek miatt olykor szorongunk, de a legfontosabb, hogy ezeket az érzelmeket a helyén tudjuk kezelni. Dan Gould sportpszichológus szerint erre az egyik jól bevált módszer, ha a mély légzésre összpontosítunk, azonban akadnak olyan taktikák is, amelyek ugyanolyan hatékonyak lehetnek. Néhány sportoló például egy gumiszalagot húz a csuklójára és elpattintja, amikor újra fókuszálni szeretne.
Kulcsfontosságú, hogy legyen egy jól bevált rutinunk
Sok élsportolónak van egy kialakult rutinja, amelyet minden nagyobb megmérettetés előtt elvégez. Ez nemcsak fizikailag, hanem mentális is segíthet felkészülni egy olyan esemény előtt, ahol a legjobb formánkat kell hoznunk.
„Különösen azok a sportolók, akik jók teljesítenek nyomás alatt, ragaszkodnak a rutinjukhoz. Észrevehető, hogy azok, akik valamilyen oknál fogva eltérnek a megszokott rutintól, nem teljesítenek jól” – mondja a pszichológus, majd azt is hozzátette, hogy ez nem csak a fizikai felkészüléshez szükséges. Segíthet felkészíteni az embert az esetleges veszélyhelyzetekre, amik akár egy prezentáció, vagy előadás alkalmával is felmerülhetnek.
