A modern technika „kibontotta” a kő titkát
A hangyát a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói korszerű, 3D-s képalkotó módszerekkel vizsgálták meg. Ennek köszönhetően nemcsak azt tudták megmondani, hogy mi lapul a borostyánban, hanem azt is, hogy milyen részletesen őrződtek meg a test finom struktúrái.
A különleges élőlény rekonstrukcióját itt tudod megnézni
A kutatók szerint a hangya a Ctenobethylus goepperti nevű, mára kihalt fajhoz tartozik. Ez a típus állítólag nem ritka a borostyánleletekben, de ilyen jó állapotban és ilyen mélységben eddig nem nagyon sikerült még megvizsgálni.
A legnagyobb dobás: „belenéztek” a hangyába
A 3D-s vizsgálat egyik nagy újdonsága, hogy a szakemberek először tudtak egy ilyen borostyánba zárt hangya belső struktúráiba is betekinteni. A fej és a mellkas környékén olyan részletek váltak láthatóvá, amelyekből új információk születtek a faj rokonsági kapcsolatairól, vagyis arról, hogyan illeszkedett a hangyák evolúciós „családfájába”.
Online 3D-modell is készült – bárki megnézheti
A kutatók a példányról interaktív 3D-modellt is készítettek, amit online is elérhetővé tettek. Ez nemcsak látványos, hanem praktikus is: a cél, hogy más kutatók a világ bármely pontján könnyebben felismerjék és összehasonlíthassák a hasonló fosszíliákat.
Goethe valószínűleg nem is tudta, mije van
Goethe borostyángyűjteménye a hírek szerint nagyjából 40 darabból áll, és most nemcsak a hangyát találták meg benne, hanem két másik rovart is: egy gyászszúnyogot és egy púposszúnyogot.
A csavar az egészben az, hogy a kövek nincsenek csiszolva, és az ilyen apró zárványok a „gyakorlatlan” szemnek könnyen rejtve maradnak. Vagyis simán lehet, hogy Goethe úgy őrizte ezeket a darabokat, hogy nem is sejtette, milyen ősi „életképek” vannak bennük…
Fotó: illusztráció, Getty Images
