Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az alaptörvény tizenhetedik módosítását. Az új szabályozás alapján a hatálybalépést követő napon megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása.
A módosítás emellett 12 éves, illetve legfeljebb három ciklusos időkorlátot vezet be az országgyűlési képviselők számára, 70 évben határozza meg az alkotmánybírók felső korhatárát, új szabályokat állapít meg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek visszahívására, valamint megteremti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának alkotmányos alapját.
A parlament 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el a módosítást. Az indítványt a kormány nevében Magyar Péter nyújtotta be, miközben a Fidesz és a KDNP frakciója távol maradt a hétfői ülésről.
A preambulum szerint a változtatások célja az állam jogszerű működésének biztosítása az új alkotmány hatálybalépéséig, valamint az alkotmányos demokrácia helyreállításának előkészítése. A szöveg azt is rögzíti, hogy az új alkotmány széles körű társadalmi és szakmai egyeztetés után készülhet el.
Megszűnik Sulyok László megbízatása
A módosítás kimondja, hogy a hatálybalépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Az Országgyűlés ezt követően – az új alkotmány életbe lépéséig, de legfeljebb öt évre – új államfőt választhat.
Az új szabályok szerint a jövőben nem lehet országgyűlési képviselő az, aki már legalább 12 éven át vagy három választási cikluson keresztül betöltötte ezt a tisztséget. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem érinti a jelenlegi képviselők mandátumát.
Jelentősen átalakulnak az Alkotmánybíróság működésének szabályai is: a bírák megbízatása 12 év helyett 9 évre szól majd, megbízatásuk pedig a 70. életév betöltésével automatikusan megszűnik. A testület elnökét ezentúl nem az Országgyűlés, hanem maguk az alkotmánybírák választják három évre.
A módosítás visszaállítja az Alkotmánybíróság több felülvizsgálati jogosítványát is, amelyeket a 2013-as alaptörvény-módosítás korlátozott.
Változnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályok is: megbízatásuk hat évre csökken, és meghatározott feltételek mellett a bírák kezdeményezhetik visszahívásukat.
Az alaptörvény rögzíti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is, amely a közvagyon védelmével és a jogellenesen kezelt állami vagyon felkutatásával, illetve visszaszerzésével kapcsolatos feladatokat látja majd el.
A módosítás visszaállítja a „megye” elnevezést is, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a „vármegye” kifejezést az átállás időszakában továbbra is használják.
Október 1-jétől megszűnik az Országgyűlési Őrség is.
Emellett több területen megszűnik a sarkalatos törvényi szabályozás, így a jövőben egyszerű többséggel is módosíthatók lesznek egyebek mellett az állami kitüntetésekre, a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Számvevőszékre vagy a nyugdíjrendszer alapvető szabályaira vonatkozó törvények. A földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló szabályozás ugyanakkor továbbra is sarkalatos marad.
(MTI)
