Mi történik most?Új szerepet kapott Forsthoffer Ágnes
Forsthoffer Ágnes szombaton a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépése miatt 2026. július 20-án megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. Az új államfő megválasztásáig az Alaptörvény rendelkezései szerint a köztársasági elnök jogköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja.
„E felelősségteljes közjogi feladatot az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen, a tisztség méltóságát szem előtt tartva, legjobb tudásom szerint fogom ellátni. Az átmeneti időszakban minden erőmmel azon leszek, hogy a rám ruházott feladatokat kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva végezzem” – írta.
Július 20-án megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása (Forrás: MTI/Bodnár Boglárka)
A politikus egyúttal arról is tájékoztatta választóit, hogy a köztársasági elnök helyettesítésének ideje alatt országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja. Az Országgyűlés elnöki feladatait erre az időszakra egy kijelölt alelnök veszi át. Hallerné Nagy Anikó kijelöléséről a parlament hétfői ülésén dönt.
Így jutottunk el idáig
Sulyok Tamást 2024-ben, Novák Katalin lemondása után választotta köztársasági elnökké az akkori parlamenti többség. Megbízatása eredetileg 2029 márciusáig szólt volna. A helyzet azonban a 2026-os országgyűlési választás után gyökeresen megváltozott. Magyar Péter már a kampány során kijelentette, hogy kétharmados felhatalmazás esetén módosítani fogják az Alaptörvényt, és leváltják az előző parlamenti többség által megválasztott közjogi tisztségviselőket.
A Tisza Párt választási győzelmét követően a miniszterelnök előbb lemondásra szólította fel Sulyok Tamást és több más tisztségviselőt, majd miután ez nem történt meg, a kormány alkotmánymódosítást kezdeményezett. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek egyik legfontosabb rendelkezése kimondta: a kihirdetését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
Miért írta alá Sulyok Tamás?
A leköszönő államfő szombaton csaknem nyolcperces videóüzenetben jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény módosítását, jóllehet annak tartalmával nem értett egyet. Sulyok szerint a módosítás súlyosan sérti az alkotmányos demokrácia alapelveit, ugyanakkor hangsúlyozta: nem volt olyan jogi eszköze, amellyel megakadályozhatta volna annak hatálybalépését.
Elmondása szerint az Alkotmánybíróság már nem vizsgálhatja az Alaptörvény módosításainak tartalmi alkotmányosságát, kizárólag azt ellenőrizheti, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat. Mivel ilyen kifogást nem látott megalapozottnak, az aláírás megtagadása szerinte maga lett volna a jogsértés.
A videóban ugyanakkor rendkívül élesen bírálta a módosítást. Úgy fogalmazott, hogy a történtek „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájaként maradnak fenn”, valamint kijelentette:
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
Sulyok szerint az őt követő köztársasági elnök olyan eljárás eredményeként kerül hivatalba, amely szerinte sérti az alkotmányos értékeket, ezért a köztársasági elnöki intézmény szerepe is jelentősen megváltozik.
Mi változik most?
Az Alaptörvény rendelkezései szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői feladatokat az Országgyűlés elnöke látja el.
Ez azt jelenti, hogy Forsthoffer Ágnes gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek normál esetben a köztársasági elnököt illetik meg. Emiatt azonban saját országgyűlési képviselői jogait átmenetileg nem gyakorolhatja, a parlament elnöki feladatait pedig ideiglenesen egy alelnök veszi át.
Harminc napon belül új államfőt kell választani
Az Alaptörvény alapján az Országgyűlésnek legfeljebb harminc napon belül meg kell választania Magyarország új köztársasági elnökét. Az államfő személyére legalább 40 országgyűlési képviselő tehet közös jelölést, vagyis a képviselők egyötödének támogatása szükséges az induláshoz. A megválasztott köztársasági elnök a hivatalos eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, ekkor szűnik meg az átmeneti időszak is.
Magyar Péter korábban azt mondta, olyan jelöltet szeretnének támogatni, aki valóban képes megjeleníteni a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők közül is többen elfogadhatnak. Konkrét nevet azonban egyelőre nem jelentettek be.
Nem csak az államfőről döntött az Alaptörvény módosítása
A 17. alkotmánymódosítás több más jelentős változást is tartalmaz. Egyebek mellett 70 éves felső korhatárt vezet be az Alkotmánybíróság tagjai számára, rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők legfeljebb tizenkét évig tölthetik be tisztségüket, lehetővé teszi, hogy a bírák kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívását, valamint rendelkezik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról.
A hétfőn hatályba lépett szabályokkal tehát nemcsak a köztársasági elnök személye változott meg, hanem egy átmeneti közjogi időszak is kezdetét vette, amelynek végén az Országgyűlés új államfőt választ Magyarország élére.
