Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Friss szakítás
Sziasztok!!
Sorstársakat keresek...
Ma úgy néz ki végleg elváltak útjaink a Férfivel, akit mindenkinél jobban szeretek...
Hogy lehet ezt túlélni???
Egyenlőre levegőt venni is fájdalmas nélküle, nem gondoltam volna soha, hogy ez ilyen szörnyű lesz!! (Valahol a lelkem mélyén tudtam, hogy be fog következni...)
Várok mindenkit, aki hasonló cipőben jár!
Zita
a sör viszont király
ahhoz a tequila jobb lenne
az tényleg hasznos, és társaságba kell menni
bulizniiiii
és ismerkedni, flörtölni, és ezáltal jó nőnek fogod magad érezni, és visszajön az életkedved
Pl én is így jártam. Rossz.. de valahogy.. jobb ma mint holnap.
Remélem nem haragszik meg az akitől kaptam ezeket a sorokat idézem tőle, de úgy érzem meg kell osztanom mindazokkal akik hasonló cipőben járnak mint én.
"az egyoldalú szerelem , az mindíg fájdalmas dolog, az ember lánya arra teremtődött, hogy szeressék....de egy méltalan szerelemnél, ami megaláz, lehúz, jobb a semmi...Jól döntöttél, mégha egy darabig fáj is...és még valami, amit még a te korosztályod nem tud:- még a legnagyobb szerelem közepette is magányos az ember !...míg ennek az igazságnak a felismeréséhez nem jut az ember, addig sokat szenved tőle...gondold végig eddigi szerelmeid "történetét", és rá fogsz jönni, csak adtál, adtál és amint a másikhoz tiszta érzelmekkel közelítettél , attól megrettentek !....kevés az a férfi, aki magát és nem bizonyos testrészét adja a dologhoz..."
mit iszol?
"az élet a legjobb méreg"
Én egy pár hónapja szakítottam a barátommal, és eleinte nekem is szörnyű volt. Még utána is sokáig szerettem, de lassan valahogy múlik. Kicsit közhelyes, de igaz, hogy az idő mindent meggyógyít.
Szia!
Mi nem ma szkítottunk,de még mindig nehéz levegőt venni.Ráadásul úgy,hogy szeretjük egymást,de a problémás dolgok túlnőttek rajtunk.
Ennek örömére ráadásul még ma van a születésnapom.....hurrá