Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ha bántják a gyerekemet?
Létrehozva: 2011. Április 15. 14:11
Te mit teszel, habántják a gyerekedet?
Ha erőszakoskodnak vele, megverik vagy esetleg lelkileg terrorizálják?
Bemész a suliba, és beszélsz az osztályfőnökkel? Előveszed a bántalmazó gyereket? Esetleg beszélsz az ő szüleivel is? Vagy kiveszed a gyereket az iskolából?
Köszönöm a válaszaitokat:
Koronczay Lilla
a kisebb fiamnál voltak gondok-ő sem mintagyerek...
én azt csináltam, hogy összehaverkodtam az osztálytársaival-volt, hogy a suliudvaron, volt, hogy meghívtuk az osztályt szülőstül, és azóta a nagyobb gondok-verekedések, harapások-megoldódtak. a srácok, ha meglátnak, rögtön jönnek, mesélnek, én meghallgatom őket(lehet, én vagyok az egyetlen???:O), és szent a béke :)
mondjuk anno volt, hogy elkaptam egy kissrácot én is, aki a nagyobbamat próbálta terrorizálni, és én nem boszit vagy mumust ígértem, hanem saját magam. biztos elég ijesztő lehettem, mert az is megoldódott :)
jujj, 20 percet vártatok? hát nem tudom, mondjuk ha kiugrik valaki ilyenkor egy 5 percre a pékség előtt kiflit venni, mert elaludt a gyerek, az még oké, és megjött 20 perc után az anyuka?
A férjemmel is beszélgettünk erről, ő azt mondja, hogy van néhány ilyen gyerek, akik alapból ilyen "hülyék", hiába fegyelmezik, nem lehet rájuk hatni. Azt mondja, hogy neki két kollégája is erről panaszkodik, hogy ilyen a gyereke, de hiába kap egy maflást, hiába beszél vele, a gyerek azt mondja, hogy jó, tán egy napig tartja magát, aztán megint verekszik.
Mondjuk azt megfigyeltem azért a gyerekeimen, hogy őnekik ez nem akkora nagy dolog, mint nekem ....
Biztos emlékeztek ti is azért rossz gyerekekre a saját ovis éveitekből, nem?
Azért később iskolában már gázabb a helyzet, ott biztosan sokkal rosszabb a többiekre nézve is, ha valaki ilyen ...
Az én kislányom is jámbor nagyon. Igaz, ő nagyon masszív, magas és erős gyerek - addig porvokálja majd valamelyik kis hülye nyápic, míg egyszer odaüt, de akkor az fájni fog.
Amúgy a bögyömben volt a kisfiú, mert elötte egy héttel már szólt alányom, hogy bántja, és reggel kihívtam az ajtóba beszélgetni a gondozónőt- félszemmel közben látom, hogy a lányom leül a kis barátnője mellé, és simogtaják egymás haját, meg hajcsattot cserélnek - és akkor derült égből bekerült a képbe egy kisfiú, és fejbe vágta a lányom egy építőkockával . Elötte egy perccel tagadta a csoportvezetőjük, hogy a ksifiú verekedne - kérdeztem a kisfiút hogy hívják - mondja jah, ő az Ádámka....
És akkor bennem akar rossz érzést kelteni a gondozónő, hogy ő félti a kisfiút, ert szte az anyja otthon megveri ha rossz híreket kapnak a bölcsiben - hát igazáns ajnálom a srácot, meg az anyját is, de ez engem nem érdekel. Az én bajom az én gyerekem, én őt védem.
Amúgy nem is értem a szülőket néha ahogy a gyerekükkel viselkednek - ma a bolt parkolójában láttam egy bezárt autót, amiben egy kb 3-4 hónapos baba aludt az ülésében. Barátnőmmel annyira fel voltunk háborodva, ott maradtunk fagyizni, megvártuk míg kijön az anyja - 20 percet álltunk ott. Gondoloma kislányom csoportjában lévő kisfiúval sem foglalkoztak sokat.....
Sokan elbagatellizálják ezeket.
Egyre több a kiegyensúlyozatlan körülmények között élő gyerek.
A mi ovinkban is van egy lány,annyira erőszakos,anya és apa állandóan marják egymást,hogy anya pasizik be,hol apa nőzik be, a gyerekben meg csak nő az agresszió.Anyuka meg van hgyőződve,hogy a gyerek egész jól viseli a magánéleti változásokat,mert ő mindig odafigyel rá.
Aha...
És sajnos,egyre gyakoribb.
1: szólnék a tanárnak, hogy beszéljen a gyerekkel, meg a drága szülőkkel is.
2: ha ez nem vezetett célra, hát megvárnám azt a büdös kölköt a suli elött.....halkan elmagyaráznám neki, ha nem bír vislkedni, eltöröm az ujjait, a füleit pedig letépem.
Nem tudom miért van ez...
Nálunk azért mindig történik valami, ha hozzánk érkezik a panasz. Gyermekjóléti szolgálatnak jelzés az iskola részéről, majd a szolgálat kimegy a családhoz aztán lerendezik, majd érkezika visszajelzés a suliba.
És természetesn az iskola határai között a megfelelő büntetés: (ami sajnos csak max. egy beírás)
Szomorú és aggasztó a helyzet! Próbálom felidézni, hogy mire emlékszem a gyerekkoromból, de ált. iskolában leginkább csúfolódások voltak. Mi lesz a gyerkeinkkel, milyen felnőtt társadalom vár rájuk? Sajnos én is tapasztalom/hallom a verekedést, agressziót, akár úgy is, hogy a lányok verik, lökdösik a fiamat
.
Nem értem. Mire neveljem, tanítsam őket? Alapból nyitottságra, segíteni akarásra, pozitív gondolkodásra, de magamon is egyre többször érzem a szorongást, negatív hozzáállást.
Nekem a kislányomat harapta meg az egyik kissrác a bölcsiben 1 hónapja. Hatalmas bevérzett folt volt a vállán, vérző fognyomokkal. (amúgy a kisfiúról már halottam a lányomtól többször hogy agresszív)
Másnap nagyon felpaprikázva mentem be - a gondozónőjük a vállát vonogatta, hogy a kisfiú ilyen, az anyukája sem tud tenni semmit sem, és hogy a csoport már végig van harapva. Mondanom sem kell, ettől én még nem nyugodtam meg. Megmondtam a gondozónőnek, hogy azért van ott, hogy a lányomra (és a többi gyerekre vigyázzon) amíg én dolgozom, és nem vagyok hajlandó eltűrni az érzést, hogy olyan helyen kell hagynom a lányom, ahol ilyesmi érheti őt. Aztán odahívtam a ksifiút, legugoggoltam mellé, és megmutattam a gyerekem sebét. Megtiltottam hogy játszon a kislányommal, és elötte megmondtam Reginának, hogy akkor ez most kivételes eset, és szabad ütni, ráadásul jó nagyot. Csak az Ádámra, de bármikor, ha bántja.
Mindezt a gondozónő előtt, aztán megmondtam neki is, hogy hatalmas balhét csapok ha még egy ilyen előfordul, azt minndeki meg fogja emlegetni, ha én kinyitom a pofám. Ha pedig az anyuka fülébe jut, hogy beszéltem a porontyával, és valami nem tetszik, tudják, mikor járok a gyerekért, megvárhat, illetve most felhatalmazom őket, hogy kiadják nekik a telefonszámom. Hozzátettem, hogy kifejezetten várom, hogy megkeressem.
Azóta kuss van. Eltelt több hét, egyik gyereket sem harapja meg a kisfiú, és anyuka is fülét-farkát behúzva köszön.
Amúgy egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy jól tettem-e. Első gyerek, első incidens, de olyan gyilkos indulatok szabadultak el bennem, hogy úgy éreztem, megölök mindenkit aki vissza mer szólni....Amúgy azóta már lenyugodtam
Eddig én pont fordítva láttam... Ha szülőnek szóltak semmi, ha tanárnak szóltak, nem volt rá hatással, ha magának a gyereknek...valahogy mindig pozitív változás lett az eredmény.
Miért van ez?
Ha a bántalmazás a suliban van, tessék szólni a suliban! Osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató. Bárkinek ezek közül, aki elérhető.
Tudni fogják mit csináljanak.
(ezzel foglalkozom én is...)
Ha nem suliban történik, nem érdemes az iskolát hervasztani, hanem megkeresném a szülőt és nagyon finoman és nagyon normális hangnemben megbeszélném vele.
A gyereknek nem szólnék, pláne ne kapd el vagy ilyesmi, az nem szokott jóra vezetni.
Szerintem tök jó :) Az ilyen gyereket vigye is el a boszorkány a szüleivel együtt. Ha már egyszer otthon nem tanítják meg, hogy mit lehet és mit nem, akkor legalább mástól megtanulja, hogy nem miden úgy van, ahogy Ő godolja.
Nem hiszem, hogy emiatt lelki sérült lenne, mert ha igen, akkor a Fognyűvő manócska mesét is be kéne tiltani, hisz azzal is szokták a gyerekeket ijesztgetni!
Konkrétan nem érdekel.
Az egész ovit terrorban tartotta a gyerek, az óvónéniket rugdalta, a lányom levesébe hányt. A legfőbb szórakozása az volt, hogy elfutott a gyerekek mellett, valamelyiknek elkapta a kapucniját, és annál fogva vonszolta futva az ovi udvarán. az én 22 kilós lányomat vonszolta a nyakánál fogva keresztül kerítésen, járdapadkán, stb-n keresztül. Na, szerinted ez milyen látvány? Az egyik gyereknek betört a feje egy ilyen eseménynél.
Nem volt más megoldás, a célomat elértem. Remélem, a kis
dögneklánynak azóta is rémálmai vannak.Elintézik, ha esetleg egy "súlycsoportban" vannak. Az én keresztlányomat egy fiú terrorizálta folyamatosan. A kiscsaj meg sem mert szólalni, csak sírdogált...
Az anyja meg megunta, bement az iskolába és Ő ís jól megfogta a gyerek kezét és megmondta, hogy mi lesz vele, ha nem hagyja abba.
Nem tudom, hogy a boszorkány vagy az ördög viszi el, de használt.
Nekem tetszett :)))
" hogy érte kuldöm a boszorkányt,"
Ez dúrva!
Nem értek vele egyet.
Ja, így mind.
Oviban volt (még mindig) egy kislány, aki 6 évesen a maga 45 kilójával terrorizálta a láyomat. Megfogtam a karját jó erősen, a szemébe néztem, és megmondtam neki, hogy érte kuldöm a boszorkányt, aki elviszi, ha bántja az én lányomat. Ha meg nem tudja elvinni a boszorkány, akkor jövök én és én erősebb vagyok nála, én fogom őt ugyanúgy bántani, mint ő az én lányomat.
Korábban semmi nem hatott a gyereknél, de azóta nem bántotta az enyémet.
Azért, hogy ne fárasszuk magunkat a gondolkodással:))
A válaszom egyébként: az első variácó, aztán a második, ha az sem használ, akkor a harmadik.. estébé.
Kedves Lilla!
Ha felteszel egy kérdést, miért adod a szánkba a választ? Már bocs.
Miután már meg is válaszoltad, igen, ebben a sorrendben.