Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Alkoholos májzsugor
Létrehozva: 2011. december 21. 09:52
sziasztok
nem egy szívderítő karácsonyi téma, de sajnos nagyon aktuális nálunk. :(
apunál márciusban alkoholos májzsugort állapítottak meg. most éppen 3. hete van kórházban, sárga a bőre, vizes a hasa-lába. csütörtökön kiengedik. és nem csak az ünnepekre. nagyon rossz bőrben van. :(
mindenki csak annyit mond, hogy készüljek a legrosszabbra, lassan fog leépülni, aztán mégis azt mondják, hogy hirtelen elmehet.
borzasztó ez az egész, készüljek fel. de hogyan??????????? hiszen az apám!!!
sorstársakat keresek, aki beszélgetnének velem erről az állapotról, hogy mi vár rám és esetleg egy kis erőt is meríthetnék, ha van sikersztori.
tudom, hogy ő akarta és tudatos volt és egy büdös alkoholista, de akkoris az apám és vannak (jó mélyen az igaz) jó emlékeim vele.
köszönöm, ha megosztjátok a történeteteket, akkoris ha jó vagy rossz.
csibe
Ezt megertem teljesen, de azert mindig erdemes rapillantani a topic letrehozasi idejere es az utolso valaszadas idejere, hiszen ebben az esetben is mar a felhasznalo sincs a forumozok kozott.
Látod , sokkal figyelmesebb vagy , mint mi . Mi a témát néztük csak meg és ki-ki alkata szerint kötekedett, vagy segíteni vigasztalni akart .
csak mellesleg jegyeznem meg hogy a felhasznaloi profil mar regen nem talalhato.
Titeket nem zavar hogy a topic 6 eve jelent meg? gondolom az alkesz apuka azota jobbletre szenderult, nem gondolnam hogy barmirol lehetne ez ugyben meg beszelni.
ezek azok a fuluknel elocibalt topicok amik mar regen nem aktualisak csak azert szol hozza nehany ember mert unatkozik es mert igazabol nem erdekli az egesz.
Ebben a stádiumban is van remény. Teljes alkoholtilalom, fehérjedús táplálkozás, gyógyszerek, vitaminok.Nem minden alkoholista goromba, ezért a szeretetteli odafordulást örömmel ,ragaszkodással fogadják. Nehéz a leszokás, mert az egész teste is átalakul, nemcsak az agya. A sejtjeiben levő enzimek is hozzászoknak az alkoholhoz. Ha van annyi ragaszkodás benne az élethez, hogy abba tudja hagyni,van remény pár évre . Ebben segíthetsz, és beírásod alapján nagyon jólelkű ember vagy, tudsz segíteni..
Üdvölek Csibelány!
Én most éltem át, ha tudsz hivj 30/587-3049
Szia!Nem tudom azóta hogy van apukád ,de nagyon rendes szívbéli gyermek vagy.Jól teszed amit teszel mégis az édesapád!
Mindenkinek üzenem soha senki felett ne itélkezzenek, mert nem tudni ki ?Miért? és hogyan kerül az alkohol fogságába.Minden család a saját négy fala közt éli az életét és belelátni nem lehet azaz "a szennyest nem teregetjük"és kitudja ő mit hordoz neki mi a sérelme?Igen mindenki csak saját szemszögéből magát sajnálja.
Dr Zaher Gábor szerint mindenki aki függ valamitől és "mindenki függ"/Alkohol,drog,gyógyszer,evés,sex,édesség,agresszió /az sajnos a szeretet és a lélek hiányosságait pótolja!
"Ne itélkezzünk addig a szomszédunk felett,míg egí hétig nem jártunk a papucsába"
A régi bölcseink a bölcseleteiket "vérrel "irták !
Tegyél meg mindent édesapádért amit csak tudsz
Szia!
A májzsugorral kapcsolatban - még - nincsenek tapasztalataim, de szeretném elmondani, hogy kicsit irigyellek, hogy így tudsz édesapádért aggódni, ilyen féltéssel beszélsz róla.
Aki átélte, milyen egy alkoholistával élni, szerintem tudja mire gondolok......
Az én apám 73 éves és amóta az eszemet tudom kemény alkoholista. Tönkretette a gyerekkoromat, a családunkat, anyámat.
Nálunk minden róla szólt, a balhék miatt. Hozzánk nem jöhettek barátok, mert szégyeltük őt. A rendszerváltás óta nem dolgozott, anyu húzta az igát, mint egy állat. Soha nem volt egyetlen óvodai, iskolai rendezvényen ( ballagás, szalagavató stb) együtt éltünk, de aztsem tudta, milyen iskolába járok...komolyan.
Anyu megpróbálta elhagyni, de nem volt elég ereje hozzá....anyu idén februárban meghalt, 62 évesen, de úgy megyötörte ez az élet, hogy 80-nak nézett ki. Apám részeg volt, mikor anyut bevittük a kórházba, részeg volt, amikor bevittem elköszönni anyutól..az utolsó napon. A temetésig könyörögtem neki, hogy ne igyon. 37 éven keresztűl soha semmit nem kértem és nem kaptam tőle....ezt az egyet sem tette meg. A temetés napján reggel hatkor hívott, merev részegen, hogy ő nem jön....nem is jött 40 év házasság után.....egyedül álltam a rokonok keresztüzében...egyedül kisértem anyut utolsó útjára ( persze a férjem mellettem volt)....azóta sem ment ki a temetőbe.
Anyu halála után természetesnek vette, hogy ezentúl én rakom elé az ételt és anyu helyett velem balhézhat. Benézte. Nem élünk együtt, így ő egyedül van. A nyugdíját én osztom, mert elinná az egészet. Kaját rendelek neki, házhoz viszik, rezsijét fizetem. Hetente 1x lemegyek és szó szerint kiszedem a mocsokból, és megpróbálom rávenni, hogy legalább fürödjön.
Összement, megtöppedt, láthatóan nincs jól egészségileg, orvost nem akar...én meg nem erőltetem....nekem ő egy kereszt....és gondoskodom róla, ameddig kell, de csak amit muszály.
Az idei karácsony nehéz volt, az első, anyu nélkül....de apámnak csak az volt a fontos, hogy piát vigyek....meg sem kérdezte mi van az unokájával....... gonosz lennék és hálátlan, nem tudom, igaz mégicsak az apám, de én úgy gondolom csak biológiailag....
Csibelány!
Tényleg csodállak, hogy így tudsz aggódni apukádért...bárcsak bennem is meglennének ezek az érzések....de elkoptak az évek alatt...már nem haragszom, csak szánom. Szánalmas öregember lett, akit ha nem a májzsugor, akkor a magány fog hamarosan megölni.
Bocs, hogy ezt így most leírtam, de megláttam a hszt és valahogy kikívánkozott ez az egész..
jaj lányok teljesen kész vagyok. :( apu otthon van, és azt hiszi, hogy ha szedi a gyógyszert meggyógyul. :( most erre mit mondjak? nyilván semmit. de a doki szirint max szinten tartható egy darabig. :(
pedig szent estére kijött hozzánk kocsival, egész jól volt, bár még sárga és vérzik az orra, a hasa is ment, de legalább lábon volt és viszonylag jól érezte magát.
aztán leverte a lábáról a családban eluralkodó hányós vírus, tegnap azt hittem már soha többet nem kel fel. :(
de aztán mégis! :) ma már sokkal jobban volt. :)
reménykedünk, hátha, mégiscsak a remény hal meg utoljára vagy mi...
MI összehordunk? Hol olvastál ebben a topikban bármilyen "összehordást" is tőlem???
Szia! Én csak egy kis reményt szeretnék önteni beléd: igaz, az én anyám soha nem ivott, de 2 évvel ezelőtt besárgult, először ide Miskolcra, majd Debrecenbe az egyetemi klinikára került, ugyanis a miskolci orvosok azt mondták, hogy olyan nagyfokú a májkárosodása, hogy itt már nem tudnak rajta segiteni. Debrecenben sem igazán tudtak, először azt sem tudták, mi okozza a gyulladást, ha egyszer nem iszik, de valószinü, hogy a krónikus betegségeire szedett gyógyszerek bombázták szét a máját. A májfunkciója elég rossz, időnként vissza is sárgul, de 2 évvel a betegség kezdete után is itt van még velünk. Sőt, már dolgozik is, pedig azt hittük, ha meg is marad, talán magát ellátni sem lesz képes.
Nem tudom, a te apukádnál mennyi ép szövet maradt meg a májból, de ha legalább annyi, mint anyukámnak, akkor talán van még remény, hogy jobban legyen!
Szép Ünnepeket, és Boldog, Egészséges Újévet kivánok neked és családodnak, remélem, apukád is hamarosan jobban lesz majd és a következő karácsonyt is vele együtt ünnepelhetitek majd!
Pedig igaza van. A máriatövismag ugyan hasznos, s számos méregtelenítő tabletta (pl. Silegon) alapja, de egy már régen kialakult masszív májzsugornak már kábé annyi, mint halottnak a szentelt víz. Magyarán: ártani nem használ.
Vonatkoztass el semiramis stílusától (nem mindenkinek jön be ez a csernusi "jól megmondós"), mert amit viszont (tényként!) leír, az igaz!
Kedves Csibelány!
Sajnos én sem tudok pozítivan hozzászólni a témáhozl Én tavaly augusztusban veszítettem el az apukámat, akinek szintén alkoholos májzsugora volt. Soha nem láttam részegnek, nem járt kocsmázni, normális környezete volt és úgy gondolom szerető családja, fizikálisan egy izomkolosszusra hasonlítot és rengeteget dolgozott, elismert ember volt a munkahelyén. Azt hogy miért ivott folyamatosan( és ez volt a gond),azt senki nem tudhatja.Nálunk pillanatok alatt kezdődött a rémálom és ezzel nem akarlak megijeszteni, ez a mi rémálmunk volt. Márciusban egy éjszakán került nyelőcsővérzéssel kórházba, stabilizálták az állapotát, de egyszer csak leállt a légzése,majd a szíve, újraélesztették. Azt gondoltuk,hogy kap egy újabb esélyt az élettől, de "csak" 5 hónapot kapott arra, hogy különböző állapotokon keresztül menjen. Ezalatt az 5 hónap alatt az orvosok szerint pengeélen táncolt az élete, ezért nem fogja tudni Neked senki sem megmondani sajnos, hogy még mennyi ideje lehet hátra és sajnos nem lehet felkészülni senkinek sem a halálára. Én 5 hónapon keresztül keményen tartottam magam és bíztam a végsőkig, még a saját donoros májtranszplantációról is beszéltünk, amit már véghezvinni nem sikerült.
Én csak azt tudom Neked javasolni, hogy minél többet legyél Vele, persze amennyit az időd enged, elfordulhat, hogy a tudatzavar miatt ami ennél a betegségnél elég sűrűn bekövetkezik, olyan dolgokat fog Neked mondani ill. tenni ami esetleg bántó lehet, de ne feledd soha, ez a betegség következménye. Minden megélt nap egy ajándék attól függetlenül, hogy alkoholista. Segítsd Őt amiben csak tudod, a Te lelked is könnyebb lesz és Neki is szüksége lesz Rád!
Légy erős és kitartást kívánok Neked!
Áh, csak azért írtam le a történetet, hogy talán tanulhat, talán erőt meríthet belőle valaki. Remélem. Valamint azért, hogy szemléltessem, egy alkoholfüggőt már csak az alkohol érdekli, semmi más. Mint a narkóst a narkó.
Valóban borzasztó, de sajnos ez van, kénytelen az ember elfogadni azt a tényt, hogy egy alkoholfüggő (egy drogfüggőhöz hasonlatosan) csak nagyon ritkán, nagyon kevés esetben lesz képes váltani, gyógyulni. Mert van ilyen, de kevés.
Egy apró gyermek még alig látja, alig érti, hogy most akkor mi is van? Aztán a már „felnőtt gyerek” rájön, kénytelen rájönni arra, hogy komoly baj van, Valamint saját bőrén megérzi, hogy egy alkoholbeteg szülő (akár nagyszülő) nagyon mély, intenzív emlék, és érzelem-nyomot hagy benne. Pont ezért annak, aki bizonyos szintig érintett, annak nagyon nehéz érzelmektől mentesen véleményt alkotni…
Igencsak érdekes, hogy sokan nem tanulnak a szülő(k) hibáiból, hanem többé kevésbé újra meglépik, megismétlik azokat. Azonban szerencsére még többen tanulnak, leszűrik a tanulságokat, és átlépik, kikerülik azokat a csapdákat, melybe eleik beleestek.
Ismerős a történet, úgy vélem, sokan átéltek hasonlót.
Édesapám még a 42. évét sem érte meg. Az egész életében, jobban mondva 15 éves korától kezdve végigitta az életét.
Több alkalommal is kezelték kórházban az alkoholfüggősége illetve az abból eredő (többek közt máj) betegségek miatt. Ám az mellett, hogy ivott mértéktelenül, bizony, betegre kereste magát maszek szobafestőként az átkosban (ami nem is volt igazán az). Mikor mind jobban ment, utána még drágább és drágább piákra is tellett. Ment a dínom-dánom, a drága helyeken mulatozás, a bárszekrény otthon mindig zsúfolt volt… De aztán egyre kevesebbet dolgozott, egyre többet ivott… 32-33 éves korában kapta az első infarktust. Kórházi rehabilitáció, amit sohasem csinált végig, ahova még a piát is mindig becsempészte, majd kikerülve folytatta ott az ivást, ahol abbahagyta.
Édesanyám nagyon korai halála után (részben az alkohol miatt, de baleset) még hat évet élt. Hiába volt rá szükség, hiába kellett volna az hogy lábra álljon, hogy dolgozni kezdjen, hogy abbahagyja az ivást, NEM tette. Édesanyám halála után pár évvel (még életében) elvett minket tőle a gyámügy, és a rokonaink neveltek fel minket… Ketten kétfelé, közel 200 kilométerre nevelkedtünk fel.
Ő meg ivott, ivott, mindent eltékozolt, mindent ledöntött a torkán…
Azt hiszem, tüske van a lelkemben, sértett gyerekként tudok csak reá gondolni. Még a kellemes, örömteli gyerekkori emlékek is keserédesek.
Szerettem őt, de még mostanáig sem tudtam neki megbocsátani azt, hogy elvettek tőle minket, hogy fontosabb volt számára az alkohol, mint a két csodálatos gyermekének felnevelése, azoknak az életben való elindítása.
Húgommal nagy szerencsénk volt, hogy nem kallódtunk el. Néha hibáztunk, botladoztunk, de erősek voltunk, összetartottunk, segítettük egymást, most is gyakran össze járunk családostól.
Szerettem volna, vágytam volna azt, ha édesapám és az édesanyám látják örömünket, bánatunkat, ha látják unokáik megszületését, felcseperedését, ha büszkén karjukba zárhatták volna mindet…
Álmomban gyakran ott vannak szüleim a gyerekeim mellett, egészségesen, szeretőn, büszkén…
Sokat tanultam az Ő negatív példájukból…
Azért járhat még erre valaki, akinek nem késő -- és egyáltalán, ki a fene szólt hozzád, milyen jogon oktatsz te ki engem ezen a hangon?!
És honnan az a fene nagy okosságod, amit ontasz itt magadból?! Hasonlóan ballling...akárkihez, akinek ugyancsak először írnia illene megtanulni, mielőtt ex catedra kijelentéseket tesz.
Vérzékenység májzsugorban több okból van. Részben a lép megnő, és a vérlemezkéket pusztítja, ha ezek száma 60.000 alatt van, kifejezett vérzéshajlam következik.
A májból egyebek között hiányzik ilyenkor a K vitamin, ami az alvadáshoz fontos lenne. Ezt lehet pótolni.
Az orrvérzés ritkább, ha vazelinnal bekeni belül az orrát naponta 2x.
Dicynone nevű általános vérzéscsillapító is van, nagyon jó.
És hajlamosak fekélybetegségre, (gyomor) amire szintén vannak gyógyszerek.
Ez is egy vélemény, bár be kell valljam, kissé meglep, hogy ilyen agresszívan és keményen bírálsz. De, hogy még cinikus is vagy, no azt már végképp nem értem.
nahalaistennek.
az enzimhiany INTOLERANCIAT okoz, ezeknek az embereknek TILOS!!!! inniuk!
ez az enzim dolgozNA fel az alkoholt. HA LENNE. mivel nincs, a szervezet EGY KORTYNYI alkoholtol is mergezeses allapotba kerül.
(ez az enzimhiany az azsiaiakra jellemzö, az europai tipusu lakossagnal 1% körüli a megjelenese. ÖRÖKLÖDIK!! tehat a) megnezeted a sajat enzimeidet vagy b) SOHA nem iszol.)
az orrverzesnek az alkoholhoz nincs köze, a majzsugorhoz es az erfalak elvekonyodasahoz viszont igen.
szia
igen, biztos, hogy az alkohol miatt van. :( az orvos is megmondta. valami enzim vagy mi hiányzik és ezért vérzékeny lesz. nem csak az orra vérzik sajnos. :(
vérnyomáscsökkentőt szed régóta.
vigyazz, a wiki-be BARKI irhat! te is irhatsz orvosi cikkelyt, csak ra kell kattintanod a megfelelö linkre es mar irhatod is. aztan majd par millio ember arra hivatkozik...
nem, sajnos a maj - ebben az allapotaban - nem regeneralodik.
topikindito: az erzelmi 2 metert ugy ertem: tudomasul kell venni (esszel), hogy ezesez fog törtenni. kikerülhetetlen. lehetsz szomoru, persze, ezt nem lehet elkerülni. azt sem, hogy az ember egy csomo dolgot vegiggondoljon, emlekezzen, ujrarendezzen magaban. ertekrendek es fontossagi sorrendek dölnek meg egy haldoklo jelenleteben. ez termeszetes.
de nem miatta sirsz, hanem önmagad miatt. azt siratod, hogy elhagy, hogy egyedül leszel (marmint az ö oldalarol). a hianyt siraod es önmagadat sajnalod. es ez is termeszetes.
egyebkent voltam halalközeli appalotban es megsugom: elmenni nem rossz. nem faj, nincs felelem. vegtelen nyugalom es boldogsag van.
ugyhogy fogadd el, hogy döntött, a döntesnek következmenyei vannak. es most elmegy.
tudom, hogy nehez. probalkozz. ez az ember utja.
vigyazz, a wiki-be BARKI irhat! te is irhatsz orvosi cikkelyt, csak ra kell kattintanod a megfelelö linkre es mar irhatod is. aztan majd par millio ember arra hivatkozik...
nem, sajnos a maj - ebben az allapotaban - nem regeneralodik.
topikindito: az erzelmi 2 metert ugy ertem: tudomasul kell venni (esszel), hogy ezesez fog törtenni. kikerülhetetlen. lehetsz szomoru, persze, ezt nem lehet elkerülni. azt sem, hogy az ember egy csomo dolgot vegiggondoljon, emlekezzen, ujrarendezzen magaban. ertekrendek es fontossagi sorrendek dölnek meg egy haldoklo jelenleteben. ez termeszetes.
de nem miatta sirsz, hanem önmagad miatt. azt siratod, hogy elhagy, hogy egyedül leszel (marmint az ö oldalarol). a hianyt siraod es önmagadat sajnalod. es ez is termeszetes.
egyebkent voltam halalközeli appalotban es megsugom: elmenni nem rossz. nem faj, nincs felelem. vegtelen nyugalom es boldogsag van.
ugyhogy fogadd el, hogy döntött, a döntesnek következmenyei vannak. es most elmegy.
tudom, hogy nehez. probalkozz. ez az ember utja.
vigyazz, a wiki-be BARKI irhat! te is irhatsz orvosi cikkelyt, csak ra kell kattintanod a megfelelö linkre es mar irhatod is. aztan majd par millio ember arra hivatkozik...
nem, sajnos a maj - ebben az allapotaban - nem regeneralodik.
topikindito: az erzelmi 2 metert ugy ertem: tudomasul kell venni (esszel), hogy ezesez fog törtenni. kikerülhetetlen. lehetsz szomoru, persze, ezt nem lehet elkerülni. azt sem, hogy az ember egy csomo dolgot vegiggondoljon, emlekezzen, ujrarendezzen magaban. ertekrendek es fontossagi sorrendek dölnek meg egy haldoklo jelenleteben. ez termeszetes.
de nem miatta sirsz, hanem önmagad miatt. azt siratod, hogy elhagy, hogy egyedül leszel (marmint az ö oldalarol). a hianyt siraod es önmagadat sajnalod. es ez is termeszetes.
egyebkent voltam halalközeli appalotban es megsugom: elmenni nem rossz. nem faj, nincs felelem. vegtelen nyugalom es boldogsag van.
ugyhogy fogadd el, hogy döntött, a döntesnek következmenyei vannak. es most elmegy.
tudom, hogy nehez. probalkozz. ez az ember utja.
Kedves amit irsz iskolapeldaja lehetne egy jo folytatasos regenynek
konnyes elbeszelesnek
de en maskent latok dolgokat es rovid leszek.
Nem tettel meg mindent amit megtehettel volna.
1.Az alkoholizmust nem csupan psziches ok idezi elo hanem lehet egyfajta biokemiai hiany is.
2. hala eset utan eloknel fellepo trauma fel nem oldott gyasz gyakorta taszitja ivasba az abbol felalli / gyakorta segito csaladtagok baratok hiany/
nem tudot lkohol fogyasztasba.
Sziasztok!
Nagyon szép dolgokat írsz.
DE - személyes tapasztalat - hidd el, hogy valamilyen formában muszáj érzelmileg függetlenedni az alkoholistától, különben igen könnyen rámegy a hozzátartozó élete is.
Anyu mindig szeretett inni, oka is volt rá... Miután Apu meghalt, akkor kapcsolt csak rá igazán. Nem részletezném, szörnyű volt. A dolog addig fajult, hogy a Nővéremmel elköltöztünk. Egy darabig próbálta visszafogni magát, hogy ne veszítsen el minket teljesen. Így ment az életünk. Az ivást sohasem adta fel teljesen, de több, kevesebb sikerrel kordában tartotta. Miután a Nővérem is meghalt, ezek a korlátok is a múltté lettek.
Ott álltam az alkoholista Anyámmal, akit szerettem, hiszen jó ember volt, sőt, faramuci módon, pont, hogy a naivitása, szelídsége miatt jutott oda, ahová.
Amennyire tudtam, támogattam. Bevallom őszintén, inkább anyagilag, mert az kevésbé esett nehezemre. Az érzelmi hullámvasutat (amire Ő rakott fel), nem bírtam kezelni.
Csak egy emlék... Nem ivott jó ideje, elmentem, hogy meglátogassam, de nem ért még haza a munkából, így hagytam egy csokor virágot az étkezőasztalon (nem vagyok ilyen típus, de akkor és ott helye volt), felhívott, nagyon boldog volt, megbeszéltük, hogy hétvégén ismét elmegyek.
Készültem, örültem, mert ha józan volt, tényleg jó volt Vele lenni.
Odamegyek vasárnap és mi fogad?! Anyám, tökig lerészegedve.
Nem részletezném, hogy mit éreztem, legyen elég annyi, hogy akkor és ott örökre felépítettem a jó magas és vastag falam, amivel elzárkóztam tőle érzelmileg (már, amennyire tudtam).
Hidd el, ez nem szívtelenség, hanem az életbenmaradás ösztöne...
Anyu sem él már...És én vádolom magam, hogy miért nem segítettem. Az agyam tudja, hogy itt én megtettem a maximálisat. Próbáltam szépen, csúnyán, viccesen, szomorúan, sőt, bevallom érzelmileg zsarolva is. Semmi nem használt. Így egy választásom maradt, menteni a menthetőt és nem vele süllyedni az önsajnálat mocsarába.
szia
adnál valami támpontot, ha már ennyire képben vagy?
azt már tudom, hogy hónapjai még lehetnek. de kb meddig lehet önellátó? mármint olyan szinten, hogy legalább a WCre kimegy egyedül?
ha most hazamegy és bever egy üveg páleszt, nem ront a dolgon, de nem viheti el azonnal ugye????
a sárgasága el fog múlni?
nem lehetne valahogy megnézni, hogy a májából maradt-e épen rész? volt UH meg röntgen is, nem tudom valamelyikkel látszik-e. mert a háziovos azt mondta, hogy ha egy kicsi rész is épen maradt, akkor van remény. ezt cáfolta a kezelőorvos azzal, hogy higgyem el, hoyg nincs remény, de ezt nagyon nehéz elfogadni. :(
most hirtelen ennyi jutott eszembe. nagyon köszönöm, hogy segítesz!
csibe
Ezek a pótszerek is csak akkor használnak, ha valaki tényleg le akar jönni. Hernyósoknál, alkeszeknél is. Egy alkesz ismerősöm mondta, hogy nekik az lehet a legnagyobb segítség, ha a legmélyebb sárban hagyják magukra őket, mert akkor egy részük észhez kap és legalább megpróbál lejönni, és még így sem mindnek sikerül.
Exapós is alkesz, a héten vitték kórházba, mert részegen elesett és betört a feje. Ha exanyós idejében lelépett volna mellőle, lehet, hogy elgondolkodott volna a leszokáson, de így aztán eszében nincs. Ami legjobban jellemzi a hozzáállását: nem bornak hívja a bort, hanem üdítőnek...no comment.
"...szeretni valakit sosem felesleges."
Ezt nagyon szépen megírtad!Nagyon sajnálom, együttérzek veled.
Én aztán tudom, mi az a májzsugor (ITO-n dolgoztam sok évig), mit jelent, hogy vizes a lába, mit jelent, hogy víz van a szabad hasüregben. Nagyon sajnálom. Töltsétek szeretetben a karácsonyt, együtt a családdal és próbáljatok a betegség ellenére is széppé tenni minannyiótok számára.
Az én apukám hirtelen halt meg. Egy éjjel anyu telefonált, hogy "Kislányom, apád leesett az ágyról!" Azonnal tudtam, hogy meghalt. Bár makk egészségesnek nézett ki, és kb 15 évet tagadhatott le, annyira fiatalos volt, sose volt beteg sem. Egy rög elzárta a koszorúeret, a patológus azt mondta, ha műtősztalon történik, ott sem biztos, hogy tudnak segíteni. Éjszaka felült, majd ledölt az ágyról, mire földet ért, már halott volt. Nagyon nehezen dolgoztuk fel. Nagyon borzasztó lehet egy szerettünkről tudni, hogy már nincs sok hátra. Ha én tudtam volna egy nappal apukám halála előtt, hogy holnap már nem lesz, akkor nem szaladok tőlük olyan gyorsan haza, biztos bármi áron csinálok a nagyon fontos munkáim ellenére is több közös szabadidőt és biztos kihasználok minden percet, hogy csak együtt legyünk, amíg a jóisten engedi. Olyan hirtelen történt. Én úgy gondoltam, hogy nekünk még van legalább 20 évünk, mint egy családnak. Én úgy gondoltam, hogy még várhatok a babázással, a szüleim egészségesek, fiatalosak, nagyszerű nagymama és nagypapa lesz belőlük. Hát, már csak nagymama lesz.
" ő már vérzik is, alul-felül."
" mielőtt kórházba ment volna, 2 hétig nem ivott. és most majnem még 3ig. tehát összesen 5 hétig. szóval ha akarná, kibírná. csak sajnos nem akarja"
Hát ez már mindegy. Hagy igyon, ha akar, már nem ront rajta. Inkább próbáljátok a lehetőségekhez képest megszépíteni ezt az időszakot. Nem lesz könnyű.
A Wikipédia szerint igen.
http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1j
Nek em is volt a családomban alkoholista.
2x is "temették az orvosok ,ehhez képest a 3. súlyos állapotból nem tudott kijönni.Ráadásul ebben egy hülye orvos is benne volt.
Ha nem az az ember kezeli,lehet még ma is él.
Az ismerősöm férjét pedig a kómából hozták vissza.
"...már az idegrendszere is nulla volt a mája mellett."
Igen, ez a legrosszabb, amikor már fóbiák, mániák, elmegyógyászati panaszok is jelentkeznek." (hallucinálás, vizionálás, téveszmék, üldözési mánia, és még sorolhatnám)" én megtettem mindent h.kihozzam,nem sikerült,ő más utat választott." Húúúúú... Téves a nicked. A rockról az éretlennek modható zsenge fiatalságra, a cicáról meg ugye a cicababára asszociálok, ideje revideálnom az előítéleteimet.
Őszintén örülök, hogy ilyen emberek is vannak az utánunk jövő generációban.
Tényleg választás kérdése , nem mindenki szeretne mindenáron matuzsálemi kort megérni. Tapasztalataim szerint qrva szar a vénség .( Simone de Beauvoir: "Az öregség" , de szerintem is).
Drága Édesapám is szeretett iszogatni ( nem igazán bírta, 1 sör is meglátszott a szemén). Az utolsó 3 hetében voltam mellette, másnaponta vittem a házi vörösbort , már mindegy volt ( a medencetörés nem volt érzékeny az alkoholra). 83 évet élt.
Gratulálok a férjedhez, megérdemelted. Sok boldogságot.
Nagyon sajnálom, hogy ilyen állapotban van apukád! Önmagában az, hogy besárgult, még nem volna olyan nagy gond. Több ismerősöm is járt így alkohol végett, és majdnem mindegyiken tudtak gyógyszerekkel segíteni. A hetvenes években az angol Imuran tabletta volt a sztár ebben. Bár nem mindenki tudta szedni, mert a bőrbetegségtől kezdve mindenféle mellékhatásai voltak. De akinél nem alakult ki mellékhatás, azt meggyógyította. Egyik ismerősömnek a majdnem teljesen ősz haja lett majdnem teljesen sötétbarna. Az én alkoholista ismerőseimnek olykor hónapokra, vagy 1-2 évre is sikerült leállnia az italozással, így a besárgulás után volt, amelyikük 20 évig is élt még. Amíg nem túl nagy a baj, sokat segíthet egy pszichológus vagy pszichiáter. Elvonókúra után pedig jó programokat kínálnak az alkoholmentes klubok, ahol sorstársak között lehet beszélgetni, szórakozni.
Tudom, hogy a te édesapád számára ez már eső után köpönyeg, de hátha másnak még segíthet, amiket leírtam, akik még vissza tudnak fordulni az alkoholizmus rögös útjáról. Én nagyon sajnálom az alkoholbetegeket, mert szinte mindegyikük szenvedett a gyerekkori rossz családi élettől, felnőttként a megoldatlan helyzetektől. Több ismerősömön látszott, hogy nem érzik magukat jól a bőrükben, jópáran alkoholisták is lettek. Valahogy intézményesen kéne a hónuk alá nyúlni, mert önmagukon ezek a beteg emberek már nem tudnak segíteni, és a családjuknak sincs rá kapacitása, hogy reggeltől estig a lelküket ápolják.
Nem írtad még, hány éves apukád. Most táppénzen van, vagy már leszázalékolták? Akárhogy alakul a sorsa, kívánom, hogy minél kevesebbet kelljen szenvednie, és ezáltal neked is!2, 3 het alkohol nelkül? most?! reg kesö. a zsugor evek alatt alakul ki, NEM visszafordithato.
elza, marhasagot irtal. az ember CSAK azt hanyja ki, ami a gyomraban van. a maj NINCS a gyomorban.
elmegy te a sunyiba, ilyen baromsagokkal traktalni barkit is...
a zsugorodott majat SEMMI nem regeneralja.
csibelany: az apad ezt a sorsot valasztotta. mert volt valasztasa, valamikor. ugy döntött, ezt az utat jarja (alkohiolistat csak sajat keresre szabad kezelni). a dönteset es annak következmenyeit mindenkinek el kell fogadnia. leginkabb persze neki, de neked is el kell fogadnod.
a "megiscsak az apam"-nak semmi ertelme. egy gyereket összehozni igazan nem erdem. te viszont azt mondod, vannak jo emlekeid is vele. nos: EZERT legy vele, HA vele vagy. de ezt sem kell tulzasba vinni. csak ahogyan ö törödött veled...
valoban nagyon kevestöl (par nap) par honapig is elhet. rosszul lesz, latni fogod a naponkenti, szagulodo hanyatlast, a romlast, a rombolast. leginkabb NEKED lesz segitsegre, tamaszra szükseged. ö meghal, te ottmaradsz összetörve... epp ezert: probalj meg nem teljesen belekeveredni erzelmileg. szemleld kivülröl. TENNI ugysem tudsz semmit.
Sajnalom.
:((((((((
szerintem a doktornő nekem is ilyenekre célozgatott.
szia
köszönöm, ismerem, olaj formájában szedte nyáron. aztán már az sem. :(
Kedves Csibelány, nem tudom ismered-e a Máriatövis magot, ami regenerálja a májsejteket, alkoholistákét, mérgezettekét is.
Gyógynövényboltokban árulják, kávédarálón le kell darálni és 1-1 evőkanállal kevés folyadékkal naponta lenyelni belőle. A csomagján az van, hogy főzz belőle teát, de nem ez a hatásos recept!
Ha nem ismered, keress rá a google-ban -- talán még nem késő...
Legyen békés Karácsonyotok!
Nagypapámnál is ez volt, hogy vérzett, rossz volt a vérképe, de nála megtalálták, hogy hol szökik a vér, kapott 2x vérátömlesztést, és most már jobb etéren a helyzet. 2 éve karácsony előtt pár héttel anyura is azt mondta az orvos, hogy nem éri meg azt a karácsonyt (én is akkor voltam terhes éppen, remek volt). Most jól van...bár most megint elkezdte, szóval nem tudom, mi lesz. És nem hat rá semmi észérv, állítja, hogy ez csak ideiglenes, amíg nem gyűjt egy kis erőt....
Vérzés meg: anyunál is volt ilyen, gyomortükrözés is kellett, mert mondták, hogy ha elpattan egy ér, ott hal meg. Hát, nyáron elpattant, még szerencse, hogy csak az ujján. De azért durva volt végignézni, hogy 4-5 órája nem áll el a vérzés, és ha nem lenne rajta szorítókötés, akkor több méterre spriccelne....isteni szerencse, hogy a gyerekem belekapott, és így lett seb, amin kifelé jött, és nem befelé.
Szia!
Felesleges azt gondolnod hogy "büdös alkoholista", mert az apád. Felesleges hibáztatnod mert már mindegy.
Én átéltem, mikor kiderült hogy az apámnak mi baja van, utána egy évig nagyon haragudtam rá! Felesleges volt!!
Amikor már a hasán is víz van, az már az utolsó stádiuma a betegségnek. Gondolj arra hogy minden nap ami veled van még az kincs!
Nekem az orvos azt mondta mikor rákérdeztem hogy lehet ez, hiszen soha nem láttam részegnek, hogy vannak olyan emberek akiknek a mája a minimális alkoholt sem tudja feldolgozni. És már az is alkoholista aki napi egy üveg sört iszik!
Felkészülni nem tudsz rá, de fogadd el a helyzetet!
Üdv.
Turcsi
Vannak csendes alkoholisták is.:-))
Egyébként nem az a szeretet, hogy mindent elviselek egy vadállattól.
Szeretetből ott is lehet hagyni, önvédelemből.
:(
azért az jó, hogy megmondják. mert én hiába készülnék fel, nem lehet. és így, hogy nem mondanak semmit, minden nap remegő gyomorral hívom, hogy vajon felveszi-e még a telefont. :(
Nem mondtam, hogy normális.
Annyit mondok csak, hogy szenvedélybetegségből akaraterővel nem lehet meggyógyulni.
Kell valami plusz hozzá. Persze az, hogy nem akar élni, nagyban hozzájárul a kilábalás sikertelenségéhez - hisz nem akarja. De az akarat önmagában kevés.
Szerintem azért minden eset más egy kicsit..Az én apukám nem hányt, "egyszerűen" csak elborult az elméje, nem tudott mozogni, végül beszélni sem..Biztosan nem szép halál (kevés halál szép mondjuk szerintem).
csibe:Anno mi is próbáltuk kiszedni az orvosokból mégis mennyi idő van hátra, milyen lesz a vége...Ők szinte pontosan meg is mondták, hogy mennyi lehet még, és hogy el fog aludni, mert a szíve nem fogja bírni. Így is történt.
Mi ebben a 3 hónapban nem tettünk neki szemrehányást, pedig az én gyerekkorom sem volt azaz ideális, de ő is csak egy ember volt, és biztosan meg volt az oka hogy ivott. MEgbocsátottam neki, ezt el is mondtam én is a testvérem is és hidd el sokkal könnyebb így nekünk, hogy nem gyűlölettel emlékezünk rá és megbocsátottunk neki.
Hát nekem sincsenek jó híreim. Sajnos több, mint valószínű, hogy a legrosszabbra kell felkészülnöd, de nyilván nem lehet. Erre nem. Nem tehetsz mást, csak sokat mellette vagy, elmondod, hogy hogyan érzel iránta (nem kell szépíteni, az igazat).
Exem apja is ugyanígy halt meg. Nagyon gyorsan, fél év alatt elvitte. Nem volt hajlandó kórházba menni az elején, semmilyen kezelést és semmit nem volt hajlandó elfogadni. Aztán a végén már, mikor besárgult, beszürkült, mozdulni nem bírt, csak feküdt, se enni, se inni, akkor elfogadta a mentős jobbkezét. A kórházban már csak pár hetet élt. Ő is felvizesedett, nagyon mogorva volt a családjával. Aztn egyik nap álmában meghalt.
Azt még tudnod kell, hogy nem maga az alkoholizmus az ok. Az alkoholizmus okozat. Valami kiváltotta nála ezt a rettenetes pótcselekvést, ami idáig vezetett. Valami nagyon mélyen és hosszú ideig nyomasztotta amit nem tudott kikommunikálni, megoldani, ezért a "könnyebbik" utat válaszotta, az alkoholt. Nyilván ezzel nem segítek, csak gondoltam jobb, ha gondolsz erre. Nem az alkohol a hibás. Hanem a döntés.
Sok erőt neked.
Erről beszéltem, hogy nem érted. A szeretet nem egyenlő azzal, hogy valakivel végigélem az életet azért, mert gyáva vagyok kilépni a kapcsolatból. Az, aki egy alkoholistával marad, és vereti magát is és a gyerekeit is, az nem szeretet.
Egyébként sokmindenben igazad van, elgondolkodtam azon, amit írtál, ettől függetlenül betegnek még mindig nem tartom magam azért, mert nem csak a tökéletes embereket szeretem. Sajnos mindenkinek van valamilyen betegsége, ha bevalljuk, ha nem, és nem hiszem, hogy mondjuk egy érzelmi terrorista állattal könnyebb lenne, mint egy részeggel. A mártír sem jobb, a dühös sem jobb, az sem jobb, aki állandóan elfojt, vagy csokit zabál, vagy reggeltől estig sportol, szóval mindenkinek van valami hülyesége, csak az alkoholistákat valamiért kiemelten utálja a társadalom. Arra szerettem volna rávilágítani, hogy az alkoholista is egy ember, aki szeretetre, megértésre, törődésre vágyik, még ha ez nem is látszik a viselkedéséből. És ha másért nem lehet őt tisztelni, egyvalamiért biztos: hogy életet adott (és erre nem az a válasz, hogy "nem én kértem"...)
de igen. meg is mondta. ahogy azt is, hogy nem akar élni. az a célja, hogy eligya a maradék pénzét és kész. elég jól áll már vele. :(
ne mond nekem, hogy normális dolog egy nap 3x berúgni, aludni egész nap és napi 4000.-Ftot pálinkára költeni?! :(
egyébként apu a cigivel is így volt. napi 3 doboz. ebben sem ismert mértéket. aztán egyszercsak kilukadt a tüdeje, futottak vele a kórházba. azóta nem gyújtott rá. azt miért bírta megállni?
:((((((((((((((((((((((
jajjj.
én már attól kész vagyok, hogy hónapok óta vérzik az orra, ha fújja. ma már ott tartunk, hogy ül és csöpög a vér az orrából. :( tudom, ez is a máj miatt van. :(
Nagyon sajnálom, hogy ezt kell végigcsinálnotok.Ha ő nem akar gyógyulni, akkor nincs remény.
A vége nagyon rossz, mert van, aki a máját hányja ki darabokban.Az alkoholizmus nagyon csúnya betegség.Valami pótszer kellene, ami azt a mámort helyttesíti, de nem mérgezi őt.Ahogy a heroinistának is adnak az elvonón egy hasonló hatású gyógyszert.
Egy rokonommal mi is végigcsináltuk.Keserves volt.
mielőtt kórházba ment volna, 2 hétig nem ivott. és most majnem még 3ig. tehát összesen 5 hétig. szóval ha akarná, kibírná. csak sajnos nem akarja. :( unja az életét, nincs célja, hobbija. így nehéz élni.
és a legrosszabb, hogy senki sem tudja megmondani, hogy mennyit fog szenvedni. :( időben sem és azt sem, hogy fog-e fájni neki stb. :(
szia
de jó, hogy van ilyen példa is!!! nálunk az van, hogy már nem visszafordítható a doki szerint. :( max hónapok lehetnek hátra. :(
ő már vérzik is, alul-felül. :( nálunk nyáron megmondták, hogy ha így folytatja, nem húzza sokáig. szerintem nem vette komolyan. :(
és igen, nálunk sem visszatartó erő az unoka. sőt, semmi. :( szörnyű ezt nézni.
A máj az a szerv, ami a legjobban tud regenerálódni.Ha a 3/4 részét kiveszik, akkor pár hónap alatt kipótolja a hiányt és tökéletes lesz.
Sok-sok év napi szintű alkoholizálást elvisel.Aztán egyszer csak elkezd zsírosodni, egyre zsírosabb lesz.Ha ekkor abbahagyja a gazdája az ivást, tökéletesen rendbejön.
De ha folytatja, akkor a májsejtek helyét felváltja a kötőszövet, a máj elkezd zsugorodni, esetleg májgyulladás alakul ki.
Ezek után nem tud már regenerálódni, egyre jobban zsugorodik, hasvízkór alakul ki.Ez az állapot már nem visszafordítható.Nagyon keserves szenvedés a vége.
Egy alkoholbetegnek ezt hiába mondják, ő már rabja a szenvedélyének, ha nem iszik bele is pusztulhat.
Ha nem a sérelmeiden keresztül értelmeznéd azt, amit írok, akkor lehet, hogy meg is értenéd. De mivel cinikus vagy, ezért asszem felesleges bármit is írnom. Ragaszkodj hát továbbra is az indulataidhoz, nekem tökmindegy. És mégvalami: nem akarok jobb embernek látszani, mint amilyen vagyok. Amilyen vagyok, azt viszont vállalom, jót is, rosszat is.
És azt gondolom, még ha egyesek betegnek tartanak is emiatt, hogy szeretni valakit sosem felesleges.
Szia Csibelány!
Néhány évvel ezelőtt épp így karácsony előtt apukámnál alkoholos májzsugort diagnosztizáltak. Besárgult, mindne vizes volt, kórházba utalták, "lecsapolták" és nagyon ráijesztettek. Meg persze ránk is. Ugyanúgy, mint neked, azt mondták, készüljünk fel a legrosszabbra. Én akkor voltam terhes a kislányommal, más sem hiányzott, mint az az idegeskedés.
Apukám nagyon megijedt és teljesen abbahagyta az alkoholizálást, anyukám pedig minden nap fűszermentesen főzött neki és mindent betartottak, amit az orvos mondott. Teltek a hetek, és mi rettegtünk, hogy mikor fog bekövetkezni az a bizonyos "legrosszabb". Teltek a hónapok és apu egyre jobban nézett ki. Eltelt egy év is és apu teljesen regenerálódott, nyoma sem volt a betegségnek. Nagyon örültünk, hogy nem iszik és helyre jött.
Csakhogy 1 év alkoholmentes élet után sajnos megkóstolt egy kis bort. Aztán egyre többet. Most ugyanott járunk, ahol akkor: minden nap megissza a magáét és szemmel láthatóan egyre vizesebb, egyre sárgább és egyre gyengébb. Sajnos elfelejtette, hogy mennyit szenvedett akkor, amikor kórházban volt és addig, míg fel nem épült. Most úgy érzi, minden oké és bátran ihat újra. Tudjuk, hogy ugyanaz lesz a vége, mint pár éve: kórház, de nem biztos, hogy kap a sorsól még egy esélyt az életre. Hiába mondjuk neki, hogy ne igyon, hogy lássa felnőni az unokáit. Neki az ital ezek szerint fontosabb.
Ugyanúgy érzek mint te: nagyot csalódtam, hogy újra a pohárhoz nyúlt, gyűlölöm az alkoholt, de csak az apám, és szeretném, ha sokáig élne.
Remélem a te apukád is felépül, és ő meg fogja becsülni, ha kap még egy esélyt az életre.
Biztassátok, hogy meg fog gyógyulni, ne legyen betegségtudata. Ez nagyon sokat segít. Nagyon nehéz időszak ez neked, de Te is hidd el, hogy meg fog gyógyulni. Ne készüljetek a "legrosszabbra", arra úgysem lehet felkészülni és apukád is meg fogja érezni. Töltsetek együtt sok időt, szeressétek és HIGGYETEK!!!!
Sok erőt kívánok neked!!!
:( sajnálom!!!
olyan fura, hogy vannak akik pár hét alatt elmennek, apu meg nyár óta szenved. :( azért az előbbi a kegyesebb. :(
Ebben is nagy igazság van, az alkoholizmus családi betegség, mindenkit érint, aki a közelében van. Még akkor is kell az együttgyógyulás, ha az érintett maga akar gyógyulni.
Én két linket tennék be, hátha segít valakinek.
http://www.anonimalkoholistak.hu/
és
http://www.al-anon.hu/