Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Cukorbetegség, amputáció
Létrehozva: 2012. május 24. 20:32
Apukámnál tavaly májusban derült ki, hogy nagyon magas a cukra+infarktus, de azt simán kihordta lábon. Kórházba került, ott rögtön inzulinozni kezdték. Ebben az elmúlt évben és előtte is rengeteg stressz érte (nagyszüleim lebetegedtek 160 km-re, nagyon nehéz volt megoldani az ápolásukat, leginkább apura hárult, sajnos már mindketten meghaltak azóta, ami szintén nagy fájdalom neki, de persze kemény férfi létére inkább magába folytja )
Szóval sok bánat van az eltelt egy évében. Sajnos a cukra a mostani labornál magas volt. MEgvágta a lábujját, és ahogy lenni kell sajnos nem gyógyul, sőt a lábujj felső része már már fekete. Előllünk eltitkolta a sebet, mert gondolta begyült, majd elmúlik, sebhintőporozta :o(
Láttam, hogy elég fura volt mostanában, mindig azt mondogatta, hogy le fogják vágni a lábát, ha neki kontrollra be kell feküdni a kórházba, és mintha ráéreztem volna ekkor lerántottam a zokniját, és megláttam a szörnyűséget, egyből elkapott a remegés, sírás. Rögtön elkezdtem ápolni, ecetes vízbe áztatás, ezüstkolloid, fertötlenítők, sebkezelők, minden más ami eszembe jutott. Másnapra láthatóan szebb lett, de sajnos még sötét, de lejebb ment a duzzanat a lábfejen és a lábujj is kisebb lett, szemmel láthatóan. Nagy nehezen rábeszéltem a háziorvosra, illetve a leltért menni kellett (vérvétel), nem akart mert retteg az amputálástól. Beutalták a János kórházba, mivel magas volt a cukra. Itt nem foglalkoznak a lábával 2 napja meg se nézik a sebet, mert ők a cukrpt állítják be, de legalább megmutatták volna sebésznek rögtön, hogy mielőbb kezeljék, de nem érdekli őket, ők elkönyvelték, hogy le kell vágni, hát igen így biztos, itthon legalább kezeltük.
Apu nagyon fél, hogy levágják a lábát és nem akar belemenni, inkább élni sem akar, de én meg nélküle halok meg. Segítséget kérnék, holnap küldik át a sebészetre, amiről nem jókat hallottam (Jánosba). Gondolom nem nagyon arra fognak törekedni, hogy megmentsék, hanem egyszerűbb vágni. Kérdésem mit lehet ilyenkor tenni? Mi van, ha vágni akarnak, el lehet menni máshová is megnézetni. Van a Városmajor úton az Érklinika,m nem tudja valaki, hogy itt foglalkoznak-e ilyennel, hogy lehet ide menni, vagy hová tudunk fordulni, hogy ne csak egy vélemény legyen. Vagy jó orvost találni, hogy a legkevesebb kár legyen. Van innen visszaút. Olvastam cikkeket, hogy vannak kezelések, amik amputációra kiírt beteget mentettek meg (hiperbár), de ki tudja igaz-e. Légyszi segítsetek, adjatok ötletet mit tehetünk, hogy mindent elkövessünk a menthetetlen mentésére, mert apu biztos nem megy bele a műtétbe, és már most ki van teljesen. Köszönöm
sajnálom,
jobbulást, kitartást kívnok neked, bízom benne, hogy Te nem jutsz ilyen sorsra, talán egy nő másképp áll sok sok mindenhez
nagyon köszönöm a szakambulancia adatait IS
Köszönöm mindenkinek a támogatást, én mindent elkövetek, hogy jobb belátásra bírjuk. Már sokszor beszéltem vele, amiket írtatok is meg volt, igaz még a semiramis által írt verzió nem volt, nem tudom elképzelni, hogy elfogadjam a döntését mégha csak megjátszásiból is, de lehet kipróbálom, ha semmi más nem segít.
Tudom, hogy szeret minket, mivel az egész életét ránk áldozta, amióta megszülettünk 3 műszakban dolgozik, amit csak tudtak megadtak nekünk, ők meg persze mindenről lemondtak. Én amit tudok megadok nekik, hisz csak jót kaptam tőlük, sok sok szeretetet, tiszteletet, becsületes életérzést.
Bizok benne, hogy küzdeni fog a végsőkig, csak keménynek akar mutatkozni, azért játszik így. Ez az élet, amíg kicsik vagyunk a szüleink aggodnak értünk, tesznek meg mindent, most meg mi aggodhazunk értük, már persze csak a jó érzésüek, mert ismerek olyat is akitől sok jót nem várhatnak a szülei, mondjuk amilyen az adjon isten ....
az ego ostobasaganak dicserete, bravo.
az ember SZABAD. CSAK rajta mulik, hogy elni akar vagy sem. SENKINEK NINCS JOGA beleszolni.
Megáll az ember esze ennyi tömény butaság, tudatlanság olvasásakor, legalábbis nálam! Micsoda szeretet ez, a családommal szemben mindíg felelösséggel tartozom, ami az egészségi állapotomat illeti, úgyszintén!
Kedves Kati (és többi tudatlan apák gyermekei!!), tedd fel apukádnak a következö kérdést, csak ennyit: mondd apukám, te engem tényleg szeretsz? mert akkor élni is akarsz és nem akarsz nekem bánatot okozni. Az nem igazi szeretet, ha bedugja valaki a homokba a fejét és várja, hogy csoda történjen.
Igenis szeretteinkért kell mindent, de mindent legyürni, olyasmit is csinálni, amihez semmi kedvünk vagy magunknak esetleg nem tennénk meg....vigyázni kell magunkra, hogy minél hosszabb ideig élvezhessük egymás társaságát. Ez a minimum! Ha ez nincs meg valakiben, akkor nem szereti a családját, lányát.
Én is utálok orvoshoz járni, de vannak bizonyos esetek, amikor elkerülhetetlen ennek megtevése. Akkor még hátravan az amúgy is, hogy jó orvoshoz mentem-e, mert ha nem, ugyanúgy megdegelhetek. Vannak viszont betegségek, ahol rohanni kell, ez a cukorbetegség. Itt be kell állítani apukád cukrát, igen sok mozgás kell, az étkezésre meg oda kell figyelni. A kettes cukorbetegségnél tulajdonképpen mindent lehet enni, csak módjával. Az én anyukámnál szintén elkezdödött a kettes cukorbetegség, mégcsak az elején van, de az orvos elájult töle, annyira szépen csinál mindent, hogy már majdnem visszaállt a régi értékre.
Kati, olyan nincs, hogy apukádnál apmutálnak, amikor ö nem akarja, legfeljebb, ha életveszély áll fenn. Tessék most kikutatni más orvosokat, érklinika, stb....vannak olyan orvosok, akik erre specializálták magukat, manapság már ritkán amputálnak. Persze nem tudom melyik stádiumban van most apukád lába, ha takargatta. Ilyenkor minden perc számít. Már páran jól írták mit kell tenni, hát gyerünk, tán még nem késö. Kívánok sok eröt az egészhez, mert arra most szükséged lesz. De kapd el apukádat, keményen rá kell kiabálni, hiszen az életével játszik, nem utolsó sorban a tiéddel is. Ezt magyarázd meg neki.
azt javaslom neked (nagyon komolyan), hogy mondd el neki az egeszet teljesen objektiven.
ha elni akar, mütet (az ökör aloe-röl ne szolj). ha halni, akkor bucsuzni kellene.
EZT mondd el neki: eddig te tettel meg mindent azert, hogy atgondolja a dolgot, mert ÖNZÖ MODON magadra es a gyerekre gondoltal, amikor azt gondoltad, elnie kell, mert TI nem akarjatok elvesziteni (amugy ez igy is van).
MOST VISSZAADOD NEKI AZ ALTALAD - hibasan - ATVETT FELELÖSSEGET AZ ÜGYBEN. AZ Ö SAJAT FELELÖSSEGET. a SAJAT ELETE feletti döntes felelösseget es a döntes minden következmenyet.
szabadon dönthet, elni akar-e vagy meghalni.
ha ugy dönt, elni akar, szivesen TAMOGATOD, DE NEM TESZEL HELYETTE SEMMIT, NEKI KELL TENNIE.
ha ugy dönt, menni akar, szomoru szivvel, de elfogadod a dönteset.
AZ Ö ELETE, AZ Ö DÖNTESE. te többet a temarol nem beszelsz, ha segitsegre van szüksege, szoljon.
DE A DÖNTEST ES A FELELÖSSEGET NEM VESZED AT TÖLE MEGEGYSZER.
IGY mondd, NE maskent.
meg fog lepödni - es at fogja gondolni a dolgot. ne terj vissza a temara. nehany nap mulva megteszi ö.
ha maskepp csinalod, ha erzelmeskedesbe megy at a dolog, a modszer elveszti a hatasat. SEMMI ERZELEM! tökeletesen targyilagos dolog. vagy elni akar, vagy nem. es nem, nem kell elnie. sem ertetek, sem önmagaert. az ember szabad döntesre született. tartsd ezt tiszteletben.
ANGIOLOGIAI SZAKAMBULANCIA
Vezető Főorvos: Dr Varga Erzsébet
Előjegyzés egységesen Fadruszné Joli szakasszisztensnél
Telefon: 321-5215/179
A rendelés feladata a verőeres és visszeres betegségek ( trombózisok ), Raynaud kór, és egyéb autoimmun érbetegségek (vasculitisek) valamint a cukorbetegség okozta érbetegségek és szövődményeik kivizsgálása, gondozása.
SZAKAMBULANCIÁK ORVOSAIANGIOLOGIAI SZAKAMBULANCIAAlsóerdősor utcai részleg
Ambulanciák 11.-es szobafőmunkahelyRENDELÉSI IDŐ: hétfőDr Kristóf Vera főorvos
10-13 óra között
Angol nyelvű betegellátás isSE Érsebészeti Klinika klinikai főorvos, belgyógyász és angiológus szakorvosRENDELÉSI IDŐ: keddDr Varga Erzsébet
10-14 óra közöttII BelgyógyászatRENDELÉSI IDŐ: szerdaDr Szakály Eszter
10-14 óra között
Még ezt javaslom:
ANGIOLOGIA (35 ágy)
Részlegvezető Főorvos: Dr Tersztyánszky Rita
Az osztály angiológiai profiljának 30 ágya jelenleg a Péterfy Sándor utca 8-20, tehát a központi telephelyen üzemel.
Profilja és lehetőségei alapján az angiológián az érbetegségek laboratóriumi, ultrahang-Doppler módszerrel, előjegyzés alapján az érfestéssel történő kivizsgálása, érsebészeti konzultálása történik meg, majd szükség szerinti kezelés, gondozás zajlik. Kórházunk Radiológiáján az erek érfestéssel kapcsolatban végrehajtható tisztítása, tágítása, gyógyszeres érfaltám behelyezése (stent) is lehetséges, melyet követő utókezelést ugyancsak az angiológia részleg végzi.
A keringésjavító gyógyszerek között igen nagy szerep jut a prostavasin tartalmú infúzióknak, mely sokszor az utolsó lehetőséget jelenti az érintett végtag mentésében.
Az angiológiai eredetű alsóvégtagi fekélyek szakszerű kezelése, tisztítása, kötözése megfelelő szakember – dolgozónk feladata.
köszönöm szépen, ezzel már találkoztam, illetve csak a mofetta névvel, ahogy keresgéltem, de áttanulmányozom részletesen. Esetleg van saját tapasztalatod is, vagy ismeretségben?
köszi a linket is
Szia!
Érdemes ezt is elolvasni, sokaknak segített
http://erszukulet.5mp.eu/web.php?a=erszukulet&o=oJXYVuzMQr
Mielőbbi gyógyulást édesapádnak
Nem tudsz helyette meggyógyulni akarni. Szomorú, de ez van. Te tehetetlen vagy ezzel szemben.
Én nagyon haragszom ezekre az emberekre.
Szia!
A múlt héten a háziorvos várótermében elolvastam egy kiadványt, ami ott volt kitéve. Egy magyar orvos, aki akupunktúrával is foglalkozik írt valamilyen terápiáról, amely során kitágítják a hajszálereket, amikben nem tud már áramolni a vér. Valami pulzáló akármivel. Emlékszerm az orvos nevére, Dr. Schéder Ákos -és így megtaláltam a cikket is a neten:
http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=katicacska&pid=55875
Olvasd el, hátha látsz benne perspektívát.
És keress rá az orvosra is, nehogy valami szélhámos legyen.
nagyon köszönöm mindenkinek a hozzászólást, segítséget, biztatást.
Sajnos ő tipikus rossz férfi beteg, aki szintén mint írtátok inkább meghal, mint levágják a lábát. Küzdők, hogy ne adja fel. A hyperbár kezelést nagyon jónak tartják, de nagyon drága, ha biztosan tudnánk, hogy használ.
Természetesen én nem orvosi kezelés helyett akartam hokuszpokuszolni, bár már kedd óta kórházban van, és rá sem néznek a lábára, két napja át sem kötötték, én persze minden nap nem is egyszer lekezeltem és tényleg szebb és kisebb lett. Sajnos a kórházakban nem követnek el mindent, szörnyű, ha az ember jót akar, mindenből magánt kell keresni, de ez a sebészet nem olyan, mint a fogorvos, nőgyogyi, ez nem szaladgál minden sarkon :o(
Én is úgy gondolom, hogy a lábujj nélkül még lehet élni, csak félek egyik után jön a további. 61 éves lesz, és nem akarom hogy még feladja, van egy gyönyörű okos két éves unokája a kislányoim, aki imádja, szóval nem adhatja fel, bár hiába írom nektek, hisz nem tud ebben senki segíteni. Makacs férfiak.
Remélem, hogy a ti szeretteitek nem juttnak idáig, még időben mindent meg kell tenni, amit lehet beszedni, hogy ne roholjon, mi sajnos nem tuidtuk, hogy mire kell vigyázni, csak most hogy olvastam, lkáttom milyen veszélyes a lábra, sajnos nem tájékoztattak a kórházban, azt se mondták mit egyen, mit ne stb.
Csak azt nem tudom, hogy pl: az érklinikára simán oda lehet menni konzultációra, vagy elzavarnak, ott mégis profibb gárda dolgozik.
Köszönöm és minden jót nektek
Szia, az én apukám története majdnem hasonló, azzal a különbséggel, hogy ő saját maga akarta levágatni a nem gyógyuló lábujját. Meg is történt a műtét, Apu pár nap után hazament, de nem tudott a fenekén ülni, mert ő is olyan, mint a Te papád, neki ki kellett használnia a kényszerszabadságot, így polcot szerelt fel fúrt-faragott, csak pihenni nem pihent.
Eredmény: a műtét helye begyulladt, vissza a kh-ba, ahol a lábfejét szó szerint kettévágták, hogy a genny ki tudjon folyni. Antibiotikumos infuzió, stb, 1 hét múlva haza, de a seb nem akar beforrni, persze.
Ekkor küldtem neki Aloe First spray-t, ami Apu szerint egy csodaszer, a seb látványosan gyógyulni kezdett, a duzzanat, elszíneződés eltűnt a seb körül és már nem is gennyesedett.
Ez tavaly szeptemberben volt, Apu azóta dolgozik, esztergályos, tehát egész nap áll és jól van!
A spray-t meg tudod venni jobb gyógynövényboltokban, vagy a neten is rendelheted, házhoz viszik.
Remélem, a Te apukádon is segít, jobbulást neki!
Apukád szív- és érrendszeri betegségben szenved, ennek velejárói az infarktus, a II-es típusú cukorbetegség, az érszűkület, a vérkeringés romlása, a sebek lassú gyógyulása. Itt nincs helye bioptron lámpának, pipamocsoknak és macskagyökérnek! Ha kell, vágják le a lábujját, és magyarázd el neki, hogy tartsa be a diétás étrendet, hagyja el a kávét és cigarettát (ha egyátalán él velük), és lehetőségeihez képest mozogjon sokat!
Az orvosnál is érdeklődj, de szerintem a "seb"-re jó a Bioptron lámpa. Drága megvenni, de kezelésre is el lehet járni. A kórházban elképzelhető, hogy nincs, pedig ott lenne a helye.
Szia!
Teljesen megértelek, az én apukámmal kb. ugyanez a helyzet. Cukorbeteg, igaz szed rá gyógyszert(nem tom ér e az valamit neki), és a lábszárai tiszta sebek, nem gyógyulnak, sőt kapagatja őket. Mondtam neki, hogy menjen el orvoshoz, mutattam neki egy hirdetést, hogy ott ezzel foglalkoznak, de falra hányt borsó. Egyszerűen magába fojtja az egészet, hintőporral meg egyéb semmit nem érő cuccokat ken rá. Nagyon stresszes életet él, a táplálkozása is elég egészségtelen, mert igaz hogy cukrot nem eszik, viszont zsíros ételeket fogyaszt plussz alkoholt is szokott inni.
Baromi mérges vagyok és ugy érzem tehetlen, a legfontosabb ember az életemben és nem tudom mi a francot csináljak vele, olyan iszonyatosan makacs. A gyerekeiért megtesz mindent, halálra dolgozza magát, magáért és az egészségért meg nem tesz semmit.:(((
Utálom az ilyet, nekem ha valami bajom van akkor már egyből rohanok az orvoshoz, jó tudom a férfiak mások, meg erősnek akarnak tűnni, de ez nem erőség egy gyávaság.( Szóval én is totál el vagyok keseredve:( nem tudom mi a megoldás, ha eleve elzárkózik minden orvostól..
Nincs mit tenni, meg kell értetni vele, hogy minél előbb cselekednek, annál kevesebb lesz a baj.
Nagypapám cukros, januárban nyílt lábszártörést szenvedett. Műtét volt, seb nehezen gyógyult, egy kötözést elcsúsztattak, pár nappal később lett a seb átközötve, ezalatt elfertőződött, nem tudták megmenteni a lábát, áprilisban először térd alatt lett amputálva, rá két hétre, mivel továbbra sem javul a helyzet térd felett.
És mindez két napos késlekedés következménye, ugyanis ennyivel csúsztatták el a kötözést, mondván: kibírja. Nem bírta.
Úgyhogy ez egy olyan helyzet, amiben nincs idő tökölésre.
Sonoterápiának nézz utána!
Szia!
A megfelelő orvosi kezelés MELLETT azonnal keressetek egy gyógytornászt (orvos írja ki), olyant, aki jártas az angiológiában, és személyre szabottan előírja a mozgásprogramot. Az artésiás értorna NAPI SZINTEN történő végzésével nagyon sok esetben elkerülhető lenne az amputáció. Nyilván ennek sok feltétele van:
1. vércukor megfelelő szinten tartása
2. beteg kooperációja, enélkül lehetetlen a munka. Itt egy mogzássor, illetve kiszámított tempójó/ távú gyaloglás napi szinten történő alkalmazása történik.
3. olyan gyógytornász, aki ért ehhez (nem elég a "sétálgasson", meg "tornászgasson" utasítás
Ha máshogy nem megy, maszekban keresnék gyógytornászt, talán anyagilag sem akkora teher, mivel itt elsősorban betanításról van szó.
Remélem, segítettem, jó egészséget Apukádnak!