Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem, nem mehetek!
Torolt_felhasznalo_384129
Létrehozva: 2014. Április 16. 15:19
Sziasztok!
Szeretném a véleményeket kikérni ezért regisztráltam egy új névvel (tag vagyok régóta más néven).
Körübelül 2 éve vagyok együtt a barátommal. Ma üzleti ügyben ment Budapestre autóval. Kértem tegnap este hogy hadd menjek vele én is, úgyis szabad a mai napom és autóval megy. Amég ő tárgyal addig én körülnézek az egyik szomszédos bevásárlóközpontban. Miután végez felhív, találkozunk és megyünk együtt haza. Nem elöszőr vagyok Budapesten, nem is fogok elkallódni hisz elég nagy lány vagyok már (25 éves). Azt mondta hogy nem, nem lehet. Nem tudja mikor fog végezni,lehet fél óra alatt végez vagy 3-4 óra rosszabb esetben. Ennyi ideig nem maradhatok egyedül egy bevásárlóközpontban!, ha lenne velem egy barátnőm az teljesen más. Sajnos senkit nem tudok "leakasztani" társaságnak..
Nem fog ő azon aggódni tárgyalás közben hogy mit csinálok én egyedül és mi lesz ha történik velem valami.. Azt is hozzáfűzzte, hogy munkaügyben megy, visszont én az egészből csak azt láttom hogy mindez egy újabb alkalom vásárlásra.
Ne viselkedjek úgy mint egy gyerek akinek az akarata nem érvényesül...
Tényleg gyerekesen gondolkozom amiért elszeretem volna menni vele,
vagy az ő álláspontja szélsőséges? Féltékeny? Nem szoktam itt nlc-n kisírni a bánatom, de ebben az esetben nagyon kiváncsi vagyok arra hogy más nők hogyan gondolkodnak egy ilyen helyzetben...
Előre is megköszöném azoknak akik megtisztelnek válaszukkal!
A kérdésem előtt is ideges volt a találkozó miatt, öszességében nem miattam ideges.
Na ez a lenyeg. Gyakorta az ember indulas kozben rendezi a gondolatit, gondolja vegig a lehetseges bevetendo alternativakat.
Van aki szereti ezt masokkal is megbeszelni, van aki nem. Megertem, mert ilyen helyzetekben es is a maradjak egyedult preferalom.
Tessek ezt is megerteni.
Van egy nehezen észrevehető* határ a kedves hiányából fakadó hívogatás és a rátelepedő kontroll között. Sok nő hajlamos a szerelem jeleként tekinteni, ha a párja minden lépéséről tudni akar, pedig inkább figyelmeztetés, hogy az illető előbb-utóbb rátelepszik. Ez a bántalmazás első lépése is, úgyhogy nem árt résen lenni.
*Az ember belülről nehezebben veszi észre az intő jeleket, és nem tud objektíven tekinteni a szeretett személyre, később aztán annál nagyobb a megrázkódtatás.
Hasonló helyzetben én összeszedném az ehhez hasonló eseményeket (biztos nem ez volt az első), leülnék a barátommal, és tisztáznám, hogy vagy egyenrangú félként kezel a jövőben, vagy most hagyjuk abba, mert ennek így nem lesz jó vége. Ehhez viszont felnőttes, higgadt viselkedés szükségeltetik, indulatosan, netán hisztivel nem érsz el semmit.
Ha egy ilyen beszélgetésnek semmi eredménye nem lenne, azt javaslom, menekülj, ne akkor kapj észbe, mikor megkapod az első verést, mert akkorra már elszigetelt a barátaidtól és a családodtól, akik támaszt tudnának nyújtani neked. Sajnos egy 35 éves férfinél már elemi változást nem várhatsz...
(Egyébként tényleg nem rossz ötlet, hogy közöld, akkor utazol vonattal, úgy legalább nem kell alkalmazkodnod hozzá. Így látná, hogy önálló vagy, nem függsz tőle, és meg tudod oldani, ha valamit szeretnél. A telefonodat viszont ebben az esetben kapcsold ki, és ne találkozz vele egyáltalán aznap, még ha nehezedre esik is!)
A férjem hajlamos volt korábban aranykalitkába zárni. Még nem éltünk együtt, de rosszallóan nézett rám, ha későn értem haza - nem hozzá, hanem anyámékhoz!
De minden ilyen próbálkozása esetén közöltem, hogy ad.1. nem az apám, hogy számon kérjen, ad.2. amíg a szüleimnek is csak azért számolok be, hogy hova és meddig, hogy ha baj lenne, tudják, merre keressenek, addig ő se számoltasson már el.
Ja, és folyamatosan teszteltem a tűrőképességét. Szerencsére a szeretete nagyobb volt annál, minthogy ezen elcsússzon a kapcsolatunk.
Ma felhívtam, hogy délelőtt tudtam meg, hogy meglepetés-bulija lesz a barátnőmnek, szóval késő éjszaka megyek haza. Mire ő mondta, hogy miért nem alszom a barátnőmnél, úgyis régóta tervezzük már.
Szóval kedves topikindító!
Vagy neveld meg azt a pasit, vagy még most zavard el /lépj le, mert ez így ebben a formában GÁZ.
Sajnálom, hogy így van, de hidd el, időben észrevenni, hogy túl nagy kompromisszummal élhetetlenné válik egy kapcsolat, mégis csak nyereség, hiszen időben tudsz váltani, kevesebb lelki sérüléssel.
Az, aki a másikat nem becsüli, az saját magát sem, és ott előbb-utóbb nagyon komoly gondok generálódnak.
A következőnél ez a tapasztalat már egy szűrő lesz a számodra, kívánom, tudj gyorsan dönteni!
Kerdes:veszteseg elmenyed van?
Mi serult most ,az egod vagy a hited ?
Ha engem kerdezel en ilyenbol soha nem csinalok es csinalnek problemat .
/na nem csak azert mert barhova eljutok sajat kocsimmal vagy egy berelttel/ mert tudomasul vennem , hogy ilyen es kesz.
Semmi mogottest vagy velt lehetosegeken nem agyalodnek.
Nezd a jobbik oldalat. Neked is lehet/nek
majd magyarazat nelkuli dolgaid ;-)
"Ne viselkedjek úgy mint egy gyerek..."
Akkor ne kezeljen úgy, mint egy gyereket. Ezt mondtad neki?
Különben ez volt a beszélgetés vége? Én biztos nem hagytam volna ennyiben. De te ismered őt is, magadat is, neked kell tudnod, mennyit ér a kapcsolat...
Mindenesetre szerintem elég furcsa, hogy ő akarja eldönteni, hogy mit kezdj a szabadnapoddal. Ha tényleg akarnék menni Pestre, hát mennék egyedül, de előtte tisztáznám vele, hogy akkor kétszer annyi lesz az útiköltség - talán ez sem mindegy, főleg, ha messzebbről jöttök és persze ha közös kasszán vagytok. És arra is felhívnám a figyelmét, hogy akkor nem csak a tárgyalás alatt filózhat azon, hogy velem mi van, hanem út közben is, mert én így is úgy is útnak indulok. És egyenesen megkérdezném, hogy féltékeny-e, mással van-e találkája, csak az üzleti tárgyalás miatt ideges, vagy mi baja van.
Szóval szerintem ha nem akarod, hogy úgy kezeljen, mint egy gyereket, meg ugyebár ő se akarja, hogy úgy viselkedj, mint egy gyerek, akkor felnőtt nő létedre döntsd el szépen, hogy mit akarsz csinálni a szabadnapodon, akarsz-e Pesten vásárolni vagy nem, és ha igen, akkor nélküle is vágj neki.
"Ugyanis, ha valóban annyira megbízható, akkor csak egy ok lehet a magatartására, szereti, ha éreztetheti, hogy ő dönt, és ennek az az ára, hogy a te elképzeléseid sorra nem valósulhatnak meg."
Sajnos, de igazad van. Megbízható erre nincs panaszom. Már napok óta ideges mert egy elég nagy összegű megbízásról van szó. Ezért mondta hogy ez neki pénz és munka, nekem meg autózás, vásárlás és kávézás.
Köszönöm a válaszod!
Egy egészséges párkapcsolatnál a reakció az lett volna, hogy örül, hogy az utazási időt is veled töltheti, valamint, hogy milyen praktikus vagy, hogy a kellemest a hasznossal, hiszen megspórolod a felutazási költséget.
Felejtsd el ezt az embert, mert ez egyre rosszabb lesz.
Ugyanis, ha valóban annyira megbízható, akkor csak egy ok lehet a magatartására, szereti, ha éreztetheti, hogy ő dönt, és ennek az az ára, hogy a te elképzeléseid sorra nem valósulhatnak meg.
Milyen "boldog"? perspektíva a számodra?!
Pont ezt akartam írni...
Ezek a bitrokolni akaró férfiak első lépései. Először csak állandóan hívogat, nem szereti ha egyedül mész sehová sem, aztán már féltékeny, majd ellenőriz, számonkér, stb. És persze mindezt a te érdekedben, mert vigyáz rád.
Én már menekülnék, nekem ez kalitka!
Most meg hizeleg a szamodra, hogy ennyire felt, vagy azt hiszed feltekeny,
par ev mulva viszont meg fogsz orulni ettol az atyaskodastol meg szamonkerestol.
Tipli, amig nem keso, hidd el. :-)
Az érvei nem igazán jogosak. Mi a frászért kellene aggódni azon, hogy egy 25 éves lány eltölt egyedül néhány órát egy bevásárlóközpontban, fényes nappal?
Nem a putrisoron korzóznál 3-4 órát...
Ennyi időt meg simán el lehet tölteni nézelődéssel, ruhapróbával, kávézással, mittudomén.
Nekem is az jutott eszembe, hogy már megtervezte a programját, amiben valami vagy valaki olyan is helyet kapott, ami illetve aki neked nem tetszene...
De ne gondoljunk ilyen csúnyaságokra, ebben az esetben viszont gyereknek néz, ami egy 25 éves nő(!) esetében azért elgondolkodtató.
Ha tényleg fel akarok menni, akkor fogtam volna és felmegyek vonattal, aztán kenje a hajára a kocsiját. Már bocs...
Hány éves a barátod? Egyértelmű, hogy nem vesz felnőttszámba.
"Ennyi ideig nem maradhatok egyedül egy bevásárlóközpontban!, ha lenne velem egy barátnőm az teljesen más."
Es te azt hiszed, hogy felnottszamba vesz teged?Attól lenne felnőtt, hogy befogja a száját és kussol, és elfogadja amit a párja mond? akkor is ha az nettó baromság????
Én kiakadnék. Mert milyen már, hogy ennyire hülyének néz, hogy akár 3-4 órát nem tudok eltölteni egyedül egy idegen városban?
vagy az üzleti út mellett van más "dolga" is
Egyéb más kérdésekben is ennyire "hülyének" kezel?
Ha tényleg nem vagy felnőtt, hisztizel. Ha de, akkor meg visszavonulsz és tudomásul veszed, hogy egyszerűen nem visz magával. Ami azért a jövőre nézve nem túl bíztató.
Minden esetre sajnálom, hogy így alakult.
Lehet, hogy nem oda megy, ahova mondja.
De nekem paranoid hajlamaim vannak...
Gyereknek tart teged. Mi az, hogy szerinte egy 25 eves no nem tud ellennni egyedul 3-4 orat? Ez hulye!
Le kell koptatni a fazont, sosem fog teljes erteku emberkent kezelni teged!
Nem hiszem, hogy féltékeny. Nekem inkább úgy tűnik, mintha téged nem nézne felnőttnek. És ha 3-4 óra? Ha elfáradsz, leülsz a mekiben és eszel valamit míg csak nem jelentkezik. Ő elég felnőtt egyedül, kocsival eljönni Pestre, TÁRGYALNI, Te nem vagy elég felnőtt cca 2 órát sétálni a Westendben?? Mi bajod fog történni? Elkap a részf*szú bagoly?
Jó ötlet volt sztem is a részedről, hogy kirándulásképp vele mennél. Kár, hogy így áll hozzá:(