Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mozgássérült gyerek jogai
Torolt_felhasznalo_966077
Létrehozva: 2004. december 13. 18:28
Olvastam egy cikket ,hogy egy 10 éves mozgássérült kisfiú új iskolába ment és az anyja két " szakértö" segítségével összállított egy listát, mit kell átépíteni az iskolában hogy a gyerek mindenütt egyedül, segítség nélkül tudjon közlekedni.
Pl. a zuhanyók átépítése, lift mindenhova stb.
Az iskola nem csinált meg mindent, és most feljelentette öket a gyerek anyja, mert minden tanulónak ugyanazok a jogai , és igy korlátozva vannak a gyerek jogai mert segítség kell neki a tanítás alatt.
(Segítség van, azzal nincs gond.)
Az elözö iskolában mindent megcsináltak hosszas hercehuca után, de aztán iskolát váltott most a gyerek.
Az iskola nem " gonoszságból" nem építtette át a sulit, hanem mert erre külön nincs pénz, tehát ha mindent megépítenek ahogy a gyerek anyja akarja, akkor a hosszú ideig nem lesz pénz sok mindenre és ugye ezen a gyereken kívül több száz tanuló van, akikre sokkal kevesebb pénz jutna így.
Es ugye nekik is vannak jogaik.
Nagyon szomorú persze hogy beteg a kisfiú és nem tud járni, de fontosabb hogy egy gyerek segítség nélkül bejárja az iskolát mint hogy olyan dolgokra költsék a pénzt ami az összes tanulónak a javára szolgál?
Ti mit gondoltok, kinek van igaza?
Pl. a zuhanyók átépítése, lift mindenhova stb.
Az iskola nem csinált meg mindent, és most feljelentette öket a gyerek anyja, mert minden tanulónak ugyanazok a jogai , és igy korlátozva vannak a gyerek jogai mert segítség kell neki a tanítás alatt.
(Segítség van, azzal nincs gond.)
Az elözö iskolában mindent megcsináltak hosszas hercehuca után, de aztán iskolát váltott most a gyerek.
Az iskola nem " gonoszságból" nem építtette át a sulit, hanem mert erre külön nincs pénz, tehát ha mindent megépítenek ahogy a gyerek anyja akarja, akkor a hosszú ideig nem lesz pénz sok mindenre és ugye ezen a gyereken kívül több száz tanuló van, akikre sokkal kevesebb pénz jutna így.
Es ugye nekik is vannak jogaik.
Nagyon szomorú persze hogy beteg a kisfiú és nem tud járni, de fontosabb hogy egy gyerek segítség nélkül bejárja az iskolát mint hogy olyan dolgokra költsék a pénzt ami az összes tanulónak a javára szolgál?
Ti mit gondoltok, kinek van igaza?
Tehát ennek megfelelően, és kifejezett kívánságod ellenére sem ülök tolószékbe, mert nincs rá szükségem. El tudom enélkül is képzelni, hogy mozgássérült embertársaink élete mennyivel nehezebb, mint a miénk, egészségeseké.
De az azért érdekelne, hogy hogyan szeretnéd megoldani azt a leveledben is említett problémát, miszerint a kerekesszékekbe kényszerültek nem érik el az üzletek felső pocait. 120cm felett tiltsák be a polcokat? Osztogassanak ingyenes magassági kormányos székeket? Nem egyszerűbb megkérni egy eladót, hogy vegye le a megkívánt árucikket?
Szerintem ideje lenne a mozgássérülteknek is észrevenni, hogy bátr ők (többnyire) nem tehetnek az állapotukról, a társadalomnak igenis a terhére vannak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek jogaik, és maradjanak egész életükben otthon, hanem azt, hogy amit az egészségesektől kapnak, azt becsüljék meg. Nem "alanyi jogon" jár nekik a segítség, hanem azért, mert az embertársaik segítenek rajtuk.
Ezt annak a kerekesszékes illetőnek is elmondtam, aki reggel majdnem elgázolt a 3m széles járdán, miközben azt ordítozta, hogy "állj félre, te egészséges vagy" . . .
A gyerek Stockholmi, ott pedig valóban több van.
De az anya pont ezt a sulit választotta.
A cél az, hogy minden kerületben legyen legalább egy pár olyan iskola, amit TELJESEN akadálymentesítenek. A legkönnyebben akadálymentesíthetőekkel kell kezdeni. Ha kerületenként van mondjuk 2 ilyen iskola, akkor már lehet választani is, és el tudják helyezni a rászoruló gyereket. Ez nem kidobott pénz, mert nem egy gyerek fog akkor csak odajárni, és a többi gyereket sem hátráltatja. A pénzt nem az iskolának kéne adni erre, tehát nem az egyéb dolgoktól kéne elvenni a pénzt, hanem pályázatokkal kéne szerezni rá, és igenis az államnak kéne, hogy a költségvetésében ez benne legyen!!
Én úgy jártam ki a gimnáziumot, hogy cipeltek. (36 éves vagyok) Ez nem volt kellemes, bár túléltem és túlélem ma is, de ez senkinek nem jó és nem lehet ez a cél! De akkoriban még nem volt szó akadálymentesítésről, örültünk hogy odajárhattam. Most a saját gyerekem beiskolázásakor jártam végig ugyanezt, és a kerületünkben nem találtam teljesen akadálymentes iskolát. Igaz, hogy nem én járok oda, hanem az egészséges gyerekem, de azért nem mindegy, hogy a szülőire hogy tudok eljutni, az évnyitóra, évzáróra. . . vagy ha valamelyik tanárral kell beszélni. Most is kénytelen vagyok cipeltetni magam a kerekesszékkel mert csak a földszinti auláig tudok akadálymentesen eljutni, de legalább addig igen. Aki most könnyen dobálózik azzal, hogy hát örüljön hogy segítenek, az gondoljon bele abba, hogy senki sincs bebiztosítva az ellen, hogy nem lesz olyan élethelyzetben, hogy igenis kerekesszékes lesz! Mindjárt másképp látja akkor a világot!
Amit az anyuka véghezvitt, az már kicsit túlzás, de szerintem végső elkeseredés is egyben.
Tudom, hogy mennyi feladással és fájdalommal jár elfogadni a helyzetet, hetente orvostól orvosig rohangálni, gyógytorna, úszás, küzdeni a gyerekért.
De sajnos, ahogy az előző hozzászólásokban is olvastam: a pénz mindent megoldana. Legalábbis majdnem mindent.
Az egész társadalom fejében kellene a látásmódnak megváltoznia. Még ma is megbálmulják a "más" embereket. Megfordulnak utánuk, sajnálkoznak. Sajnálatból nem kell. Tenni kéne!
De, hogy mit? őszintén, magam sem tudom. Én teszem a magamét, a lányomért küzdök, hogy megtanuljon járni, a többi már felettem áll.
A 24-órás segitőn elgondolkodtam, de azt gondolom, hogy pont abban áll ezeknek az embereknek a követelése, hogy önálló életet tudjanak élni. Az idősek a megmondhatói, mennyire nehéz teher kiszolgáltatottan élni, még akkor is, ha jól megfizetik az alkalmazottat.
De ha egyszer mindent meg probálnak tenni értük és sajnos "csak" a pénz akadályozza meg a tovább lépést, akkor igen rossz indulatú lépésnek érzem, h fel akarja jelenteni az anya az iskolát.
Ugyanakkor, ha itt is kész lenne az átalakítás, innen is tovább lépnének másik iskolába. . . ? (Bár, az is igaz, h másoknak még hasznára lehet az átalakítás, végül is nem veszne kárba a sok-sok munka és pénz. )
A régi lakásomban, a házmester férje lebénult. Még tizenéves voltam. Ők a saját pénzükön a ház elötti járda magasságát aszfalttal úgy felemeték, hogy egy lépcsősorral magasabb lett, a felső lépcsőre pedig rézsüt (leguruló padkát, hu nem tudom mi a neve) építettek, amin a kocsi le tudott gurulni. Így a lakótelepen tudott közlekedni, a közértbe, a fodrászhoz, stb. mer minden gey járdaszigeten van, sőt a piacig is el lehet így gurulni. . . . . . babakocsis időszakomból emlékszem.
Az öregek otthonában is alig van személyzet, rossz a kaja.
Amire van pénz:
Ingyen lakás és segély a menekültek részére ( munkát akkor se kapnak, ha akarnak dolgozni), Ferrarik a királynak, több 100 pár cipö , ruhák , luxusutazások a király gyerekei részére, plasztikai mütétek a királynö részére stb.
Ezeket persze a " magánvagyonából" fizeti a királyi család, de honnan van a magánvagyon, persze hogy az adófizetök pénzéböl. . . .
Itt sok helyet átalakítottak már, de azért nem mindet.
Anyukát sajnálom, de szerintem nincs igaza. Nem várhatja el egy iskolától, hogy az ő gyermeke miatt (akinek biztos, hogy ugyanazok a jogai, mint a többi gyereknek) iszonyú sok pénzen átalakítsanak egy iskolát.
Amikor a mi iskolánkban pl. azért marad el a matek szakkör, mert a tanárnak nem tudnak a szakkörért túlórapénzt fizetni, így ingyen kellene dolgoznia.
Nem tudom ez Magyarországon történt-e meg. A kisfiúnak hiába vannak meg a jogai, ha a jogokhoz NINCS pénz. Buta, és kötekedő, ha az EMBERI segítséget nem fogadja el. Jelenleg az ingyen van.
De az állam nem támogatja eléggé az iskolákat hogy csak úgy át lehessen építeni mindent amit kell.
De sajnos nincs erre pénz. . . szomorú.
Az anyuka szerint a segitség nem elég, mert a gyerek joga hogy mindenütt egyedül is tudjon közlekedni.