Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
És hogy mit csináltak vele, illetőleg mekkora volt a javulás? Mennyi idő után lehetett érzékelni, hogy használ a kezelés?
És mennyibe kerül egy alkalom?
Hello!
Igazabol en is kicsinek tartom meg, csak eleg szelsoseges viselkedeseket produkal az utobbi idoben, az ellenkezései is egyre durvabbak. Eddig mindig talatam mentseget, a ferjem es en is eleg akaratosak es onfejuek vagyunk, azt gondoltam orokolte. Meghat ez a tipikus dackoprszakok idoszaka, pronalkozik, hogy meddig mehet el. Az elso szamomra kezeletlen "rohamoknal" meg nem torpantam meg, gondoltam nem vagyok eleg tapasztalt, nem a megfelelo eszkozokkel nevelem a gyereket; vettem egy jo kis konyvet, hogy megtanuljam hogyan kezeljem az ilyen helyzeteket, ez atmenetileg ugy tunt be is valik. Nehany hete azonban, barmi ami nem ugy tortenik olyan duhrohamot valt ki, hogy nekimegy fejjel a falnak szekrenynek, stb, es ha segiteni probalok csak rosszabb, sokszor csak ranezek es ujra kezdi. Nagyon nehez kizokkenteni ilyenkor. Ma pl egy ilyen kitoresnel a karjat kezdte harapdalni, de ugy, hogy veralafutasos lett. Ilyet meg soha nem pordukalt. Nem vagyok az az aggodos tipus, nem gondolom, hogy hiperaktív lenne, csak ahogy vegigolvastam amiket irtatok, felmerult bennem, hogy mi van ha megis, akkor honnan veszem eszre. Azok alapjan amiket irtal, ez egyszer csak elojon egy addig teljesen normalisnak tuno gyereknel? Az okat lehet tudni, hogy genetikus, veleszuletett vagy valami miatt kialakul? Van errol valami jol hasznosítható könyv esetleg?
Valamelyikőtök lurkója csinál ilyet? Vagy valami hasonlót?
Görcsösn mozgatja lábát, kezét is, amit közben ki - be csukogat, és a szájacskáját is kinyitja-becsukja.
Érthetően fogalmaztam?
És kényszeres dolgokkal hogy álltok? Nálunk előfordul időnként.
Hát elég nehéz napunk volt! Nektek?
Mi ma voltunk a Heimbe, mert szerda/csütörtök ott éjszakáztunk (long term EEG). És ma lett meg az eredmény, ami nem lett se jó, se rossz: az esti gyógyszeradagján emelni kell még mert elalváskor és ébredéskor még vannak rohamai. Napközben nem látható. Erre számítottam.
A pszihológusnál nagyon jó volt, össze-vissza csacsogott. (Ő az egyetlen ember, akivel ha úgymond feladathelyzet is van - tehát ha kérdez tőle - akkor is beszél) A pszihopedagógust lekéstük, mert bejelentkezéskor egy tanuló vette fel az embereket, és 25(?!) percet álltunk sorba, mire felvettek! Neki meg már jött a következő páciense, és már nem tudott fogadni, mert eleinte csak 20-25 perceket foglalkozna a lányommal - ha ezt fogja engedni.
Na de ami utána jött... Bár már az odaútból is sejteni lehetett, mert nem akart menni a lánykám (rossz emlék), úgy kellett vonszolnom. Szóval ahogy kiléptünk a kórház kapuján, Cicalány olyan dührohamot kapott...
Rettenetes volt. Az emberek lestek, és még a villamoson hagyján, még a Keletibe is hagyján - bár rohangálni akart, meg üvöltött, de a vonaton... A sok asszony aki ott ült fenn meg: Nahát! meg Jujjuj! meg HűhaÉs rugdosott, vert, rángatott - bár ezt az utcán is csinálta.
20 perc után (csak a vonaton 20 perc előtte az utcán bő 1 óra), azzal sikerült kizökkenteni, hogy egy kedves 35 körüli nő, odajött és adott neki egy mandarint. És utána mosolygott - bár azért még néha-néha rámordított...
Nálatok is eltartanak ennyi ideig? És milyen gyakran vannak?
Ő sem bírja, ha ilyenkor akár csak hozzáérek. De mi meg se tudjuk igazán beszélni, mert nem figyel rám. Nálunk szinte mindennaposak - de azért nem mindig ilyen hosszú.
Szerintem 21 hósan még kicsi lehet ehhez. ebben a korban a gyerekek sokszor ellenkeznek az anyjukkal még akkor is ha ők is pont ugyanazt szeretnék, mint az anya. Csak azért, hogy bizonyítsák különállóságukat.
Ezt egy gyermekpszihológus ismerősöm mondta.
De azért ha úgy érzed vidd el vizsgálatra.
Én akkor vettem észre, hogy gond van, mikor a lánykám 4 körül volt, és pl: semmit nem tudott rajzolni. Persze ez csak 1 dolog volt, és nem ez a hiperaktív figyelemzavar "vezető" tünete, csak ez volt az első furcsaság. De nyilván itt még nem mentünk sehova. Utána jöttek olyan dolgok, amik egy 4 éves kislányra nem jellemzőek. Nemtudom máshogy megfogalmazni, csak így. és nem csak a túlmozgásra gondolok, hanem szellemileg is. Utána jött hogy már figyelni sem tudott - én meg nem tudtam mért, és volt hogy leszidtam (
Más most hirtelen nem jut eszembe, de biztos tudnék még írni!
Nagyon sok olyat írtál ami tipikus a lánykámnnál is. Én is mindent így csinálok (legalábbis igyekszem). Egyedül a falkafőnök viselkedést nem értem. Mi úgy vagyunk, hogy csak 1-2 feladata van (a legegyszerűbbekre gondoljatok) abban igyekszem mindig ugyanakkor, ugyanazt kérni. De egyébként elég rugalmas vagyok.
De hogy kezeled a dühkitöréseket?
Pont ma volr egy düröhamunk megint....ez ilyenkor kicsit belelök az önmarcangolásba
Én normális esetben egx dühkitörésél, bezárnám a szobába a gyereket amig meg nem nyugszik. De ugye ez náunk nem lehetséges, igy álltalába megprobálom jó szorosan átölelni...inkább engem üssön mint magát
Sziasztok!
Milyen napotok volt ma?
Sziasztok!
Véletlenül csöppentem ebbe a témába, de végigolvastam minden hszt. Nekem egy 21 hónapos fiam van, igen sok tünetet produkál abból amiket leírtatok, eddig nem gondoltam arra, hogy ilyen problémánk lehet, de most komolyan felmerült bennem a gondolat. Arra lennék kíváncsi, hogy tapasztalatotok alapján hogyan lehet a makacs öntörvényű (esetleg agresszív) gyermeket megkülönböztetni a híperaktívtól. Mi az a határ amikor már aggódni kell, esetleg bevonni másokat, segítséget kérni. Illetve mi a az a kor amikor már egyértelműen kijelenthető egy gyermekről, hogy hiperkatív. Most sajna mennem kell, mert ébred, de később elolvasom a hsz-okat.
Köszi
Babát vársz? Mikorra?
Te hogy kezeled a dühkitöréseket?
bocs csak most sikerült a fiúkat ágyba rakni...
De gondolom napközben igy is, hogy keveset alszik, pörög egész nap. Néha arra gondolok, hogy lehet nem is képes soha elfáradni
dührohamok: Ez változó, van hogy minden pici dologért rohama lesz, van hogy semmivel sem lehet kihozni a sodrából
Főleg ha valami nem ugy történik ahogy ő szeretné...
Nagyon jó, hogy ezt leírtad, mert ez bíztató!
A megvető pillantásokat már kezdem megszokni. Néha kicsit kellemetlenül érint néhány dolog, de úgy vagyok vele hogy lesz@rom. Gondoljanak amit akarnak, ha meg valami nem teszik nekik tegyék csak szóvá és majd helyreigazítom őket. Legalábbis igyekszem ehhez tartani magam.
Én vagyok Zsanya, csak ez az eredeti nickem amivel be szoktam lépni. A Zsanya csak tegnapi volt, mert a Banillával már indítottam egy ilyen jellegű topikot több kevesebb sikerrel, gondoltam, más nickkel hátha bejön. De ezt jobban szeretem meg itt a bemoldalam is. Úgyhogy bocsi.
Ja! Nem alvás: csajszim 4-5 hós kora óta 1x aludt kb 30-60percet. Néha többet is. Kb 2-2.5 éves korától nem altatom délben, mert ha alszik - akár 10 percet is (bár annyit nem tud, mert ha elalszik, nem ébreszthető csak kb 20 perc után,) akkor éjfél-1 óráig buli van!
de ez az alvás nagyon fucsa nála, mert amikor járunk a neurológiára, elég korán kelünk a vérvétele miatt - hogy mihamarabb megkaphassa a gyógyszereit, mert vérvétel előtt nem veheti be - , és ilyenkor fáradt, és képes (volt rá példa) állva elaludni, vagy feladat közben... stb
Nálatok is gyakoriak a dührohamok?
Hát igen, az emberek ezt nagyon nehezen tolerálják, de már egyre jobban nem érdekel, örüljenek, hogy nekik nincs iylen problémájuk....
Hogy értitek azt, hogy nem alszik?
Máté is felszokott kellni este, álltalában jöna kifogásaival, hogy pisili, vizet inni jön, vay rosszal álmodott...de igazából szerintem csak mászkálni akar és ennyi.
Régebben meddig aludtak délután? néha már arra gondolom, kikéne hagyni a délutáni szundit, akkor talán végigaludná az éjszakát
mit is tettünk! CSak segítségnek mondanám el: volt gyógyszer /ma már nincs/, primitív reflex mozgás gyakorlatok/ x-track.hu/, Sindelár-Zsoldos fejlesztés, omega3 E a mai napig is, agytréning, diszlexiára Fenyvesi módszer...ÉS sok-sok dícséret, elismerés