Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pécsi lakatok
Torolt_felhasznalo_330055
Létrehozva: 2007. október 19. 00:00
Őrzök egy ici-pici kulcsot, aminek sokkal nagyobb a jelentősége, mint a mérete. Merthogy az a lakat, amit ez nyithatna, remélem örökre zárva marad a pécsi rácson, amit sokszáz másik lakat díszít, mind-mind egy kapcsolat, egy szerelem emlékére. A legenda szerint, akik ide lakatot kattintanak, elválaszthatatlanok. Akár így van, akár nem, szerintem szép szokás.
Mikor a miénknek helyet kerestünk (már alig találtunk), sok lakathoz hozzáértünk, találgattuk, mi lehet a történetük, miről mesélnének, ha mesélni tudnának.
Ez a topic azért indult, hogy összegyűjtse a lakatkulcsok tulajdonosainak történeteit: ha tehát valaha Pécsett jártál, és (még ha már csak az emlékeidben is) őrzöl egy kulcsot, egy szerelmet, egy érzést, kérlek meséld el nekünk!
Érdekel, hogy ki tette oda a lakatot (családok is tesznek, sokan rávésik a nevüket is), mi az ő életük, kapcsolatuk története? Mikor voltak a pécsi lakatfalnál, és főképpen hogyan alakult utána a sorsuk? Ha boldog, ha szomorú, az élet írta, olyanokról, akik abban a pillanatban a mindent jelentették egymás számára...
A történetedet kérlek kezdd
-jellel, és tegyél egy ilyet a végére is, hogy elkülönüljön a többi hozzászólástól!
Remélem sok-sok történet kerül itt elő, és mind szívet melengető lesz!
Mikor a miénknek helyet kerestünk (már alig találtunk), sok lakathoz hozzáértünk, találgattuk, mi lehet a történetük, miről mesélnének, ha mesélni tudnának.
Ez a topic azért indult, hogy összegyűjtse a lakatkulcsok tulajdonosainak történeteit: ha tehát valaha Pécsett jártál, és (még ha már csak az emlékeidben is) őrzöl egy kulcsot, egy szerelmet, egy érzést, kérlek meséld el nekünk!
Érdekel, hogy ki tette oda a lakatot (családok is tesznek, sokan rávésik a nevüket is), mi az ő életük, kapcsolatuk története? Mikor voltak a pécsi lakatfalnál, és főképpen hogyan alakult utána a sorsuk? Ha boldog, ha szomorú, az élet írta, olyanokról, akik abban a pillanatban a mindent jelentették egymás számára...
A történetedet kérlek kezdd
-jellel, és tegyél egy ilyet a végére is, hogy elkülönüljön a többi hozzászólástól!Remélem sok-sok történet kerül itt elő, és mind szívet melengető lesz!
http://www.joljarok.hu/blog/archives/138
Örülök, hogy a visszajelzéseitekből kiderül, hogy valójában nem ez az általános.
A kedvesem belevéste a nevünket és az első utunk a lakatos falhoz vezetett... persze, amilyen lúzerek vagyunk, először simán elmentünk mellette :D
Mi a kulcsot eldobtuk, most ott hever Pécsett egy híd alatt, így a lakatunknak ott kell maradnia örökké lezárva
Nagyon szeretjük egymást, mi vagyunk egymás másik felei (mégha ezt olvasván sokan cinikusan fel is horkannak...) és annyira romantikus volt ilyen jelképpel megerősíteni a szerelmünket, hogy nagyon
Lakatrakók, milyen volt a párotok, akivel együtt kattintottátok rá a zárat? Mit szerettetek benne? Most hogyan éreztek iránta?Ha nem vagytok már együtt, miért ért véget, ami a lakatoláskor jó volt? Ha együtt vagytok, mi a titkotok? Milyen érzés visszagondolni az akkori őrá? Mert azóta minden és mindenki változott, ez biztos... Nem sebeket akarok feltépni, csak úgy érzem, vannak még itt olyan lakatba zárt történetek, amiket megérné végighallgatni!
Én egy nagyon kedves barátnőmtől tudtam meg a pécsi lakatos "dolgot"
Férjemmel kb. fél éve voltunk együtt amikor elvittük a laktunkat és a kulcsot a feneketlen tóba dobtuk
Azóta született 3-gyönyörű gyerekünk, és a mai napig mi vagyunk a legszerelmesebbekavilágon!
És hiszem, hogy örökké tart!
Annyian kérdezték tőlem priviben, hogy hol van ez a másik lakatfal. Nem akarok olyan sok privit írni, meg aztán nem is titok, biztosan jópáran ismerik is: Tatán van, a vár közelében.
A mi történetünk cirka 9 évvel ezelőtt kezdődött. Már nem emlékszem, hogy mikor tettük ki a lakatot Pécsett, de jó pár éve... A nevünket, és a szerelem kezdetének dátumát a helyszínen kulccsal véstük bele közösen, eltartott egy ideig. Azóta született egy kisfiunk is, most lesz 2 éves.
Én úgy tudom, hogy a lakatot el kell dobni, mert annak mi értelme van, ha megörzöd, akkor bármikor ki lehet nyitni, nem? És az a kapcsolat felbomlását jelentené... Mi eldobtuk, és azóta is együtt vagyunk, remélem örökké...
Ez a Mi történetünk.
mi úgy csináltuk, hogy mindkettőnknél van egy kulcs, úgy hallottam,hogy aki véget akar vetni a kapcsolatnak az eldobja a kulcsot..... persze ez csak mese. mert nyilván nem a kulcstól függ egy kapcsolat, de azért szép történet ez az egész
és jó ez a topic
Nem menekülsz Zsótika
Nem tudtuk, hogy hagyományosan mi a teendő a kulccsal, ezért úgy határoztunk, hogy hazafelé menet bedobjuk a Dunába, hogy a lakatot soha ne tudja kinyitni senki. Viszont jól elfelejtettük, és azóta is a dzsekim apró belső zsebében lapul. És az a gyanúm, hogy már ott is marad
én pont őúgy hallottam, hogy el kell dobni
nincs lkatom, de nagyon kedves szokás és szép is. Egyszer lesz
majd ha megszületik a babánk
Lakatunk nekünk is van, csak nem ott. Egy másik -szintén dunántúli- városban is található ilyen lakatfal, pont egy tó mellett. Ott éltem egészen 10 évvel ezelőttig, de valahogy soha nem jutott eszembe senkivel sem lakatot kirakni. Aztán a mostani párommal (már nem ott élek)egyszer ott sétáltunk és kérdezte, hogy miért vannak ott. Elmeséltem neki, hogy ugyanaz, mint Pécsett, a szerelmesek teszik ki, bedobják a kulcsot a tóba és elválaszthatatlanok lesznek. Tetszett neki nagyon.
Aztán az első évfordulónkra kapott tőlem egy kis lakatot, amibe belevésettem a nevünket. Azóta ki is raktuk, és a kulcsainkat mindketten bedobtuk a tóba. Remélem tényleg örökre ottmaradnak, a szerelmünk meg megmarad és nem kell flexel levágni később a lakatot.
Az valahogy nem lenne túl romantikus...
Alig pár hónap múlva vége lett.
Ettől függetlenül azért örülök, hogy ott van a lakatom, de többet nem tervezek felrakni.