Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Sajnos a kérdéseinkre sosem fogjuk megtudni a választ, hogy mit miért tett. De nem hiszem, vagyis nem tudom, hogy azért tette e, mert nem is akarta eleve megtartani, azt nagyon elítélendőnek tartanám.
De a másik kérdés, kinek az érdekeit kell nézni. Elsősorban a gyerekét. Szerintem az jobb, ha örökbeadják, és lesznek új szerető szülei, mintha ott hagyják az intézetben, nem mondanak le róla, és így elhagyják. persze sokk, amikor megtudja, hogy nem a vér szerinti anyja, de szerintem anya az, aki felnevel, törődik, ott virraszt, amikor beteg vagy stb stb. A vér csak egy dolog.
Mondom egyetértek, nem az örökbefogadás a baj. Mert, ha nem lennének olyan anyák, mint Örökszomorúság, most nem lennének boldog meddő párok. De szerencsére nem vagyunk egyformák.
Egész egyszerűen a stílusa, ami felháborít, hogy emberek érzéseivel játszik.Ezt már leírtam. Meggyőződése, hogy jól tette, akkor nem értem miért kell sajnálni.
Ha meg abból induluk ki, hogy hány szegény ember van, aki a magyar gyerekek felét örökbe lehetne adni. Az meg a másik oldala, hogy a mai világ egyre kevésbé a családok malmára hajtja a vizet. Emellett nincs megfelelő ellátó hálózat. Hagynak elkallódni családokat. És itt most nem a dolgozni nem akaró, élősködőkre gondolok.
Más kérdés, hogy örökszomorúság akarta-e megtartani ezt a gyereket egy pillanatig is. Nekem úgy tűnt, inkább csak az indokokat keresgéli.
Itt meg megint bejön a kérdés, ami a topikindítótól elvonatkoztatva, valóban egy érdekes téma. Mi a jobb? Kinek az érdekét kell nézni?
Ezzel egyetértek, nekem sem tetszettek az érvei, de mindenkinek más a fontos. Lehet, hogy neki a sült csirke ugyanúgy álom, mint a tető a feje fölül. És tudta, hogy a jövőben nem is fog változni a helyzete. Hiszen, ha most még egy csecsemőt is el kellene látnia, akkor ki dolgozna?
De mindezek ellenére én megpróbáltam volna más megoldást találni. Sajnos a mai világ éppen nem a nehéz helyzetben lévő egyedül (beteg) gyerekét nevelő szülők mellett van, lásd a hetes óvodák bezáratása (de mellette milliárdok szállnak el fölösleges beruházásokra, meg sz.r új villanyoszlopokra), az anyaotthonok tele vannak. Szóval inkább ez háborít fel engem.
És miért nem netezhetne. Miért kell mindenkinek nekiesni, akinek már tud internetet használni? Sokkal több információhoz juthat, mintha futkosna ide-oda hivatalokba unott képű ügyintézőkhöz. Ő ezt a döntést hozta. Aki meg megöli a babáját, mert nem kívánt volt, az gondolom még nem is hallott az örökbeadásról, vagy esetleg hogy a kórházba otthagyhatja mindenféle felelősségrevonás nélkül, de nem inkább eltünteti, mert ennyi az esze. Az ilyeneket én inkább likvidálnám, de örökre. Hát ezért becsülöm inkább, aki örökbe adja.
Csak arra akartam kilyukadni, a topik indító szerintem nem beletörődni akart, és megnyugtatni a lelkét, hanem szimplán mártír lenni. És ez az, ami csúnya dolog. Ha ez az egész dolgo Öökszomorúság részéről nem így ment volna, mint ahogy, szerintem sokan lettünk volna, akik megnyugtatták volna, és támaszt nyujtottak volna.
A tálalás nem volt világos és a szándék. Én szívesen segítek, de ha palir akarnak venni, azt nehezen tolerálom.
igazad van, empátia kell, de sokszor az emberek nem tudják kimutatni. Miért? Azért , mert vannak emberek, akik visszaélnek az emberek jószándékával, és lassan már szinte semmit nem merünk elhinni.Ha ez a topik így indult volna pl:
Olyanokkal szeretnék beszélgetni, akik örökbeadták a gyerekeküket, mert nem tudtak felnevelni. Én is ezt tettem, és a legjobb, amit tehettem, mert nem volt más megoldás. Elvetetni nem akartam, de szegénységbe hozni sem, mert éhezünk, és nincs fedél a fejünk felett. Iszonyúan bánt, amit tettem, noha tudom, jó helyen van. De furdall a lelkiismeret, beszélgessünk erről.
Csak az a gyanúm, akik tényleg belekényszerülnek egy örökbeadásba, azok nem neteznek, és nem sült csirkéről ábrándoznak.
Szerintem is jól tetted, mindenkinek joga van az élethez. Ha megfogant, életcélja van...
minden jót.
Ami a világot illeti, gondolom ismered a klasszikus mesét a molnárral meg a szamárral...
Magam is küzdök a gyerekvállalással, így nekem is már megfordult végső elkeseredésemben az örökbefogadás!!!
Hidd el, vannak rendes emberek, ahol biztonságban a pici!!
Talán voltál már ilyen helyzetben?
Egy örökbefogadó szülő vagyok. Nem ismerem a vérszerinti anyát, de hálás vagyok, h megszülte a fiamat. Nem tudtam mindent végigolvasni, de gondolom a többségben van az a vélemény, h helyesebb döntés az örökbefogadás. De azért én kiváncsi lennék az örökbeadó lelkére.Hogy mi vezérli és milyen az élete egy ilyen döntés után...
nem olvastam végig a fórumot, se kedvem, se időm...
egy dolog biztos. TE döntöttél, te voltál terhes, neked kellett meghoznod az ítéletet. aban az adott pillanatban ezt választottad és ez a helyes. utólag azon agyalni, hoyg mi lett volna jobb, nem érdemes.
hoyg más ebbe belepofázik? nyaljon sót, mert semmi köze nincs hozzá. addig az ember lányának hallgass a neve míg ott nem áll terhességi teszttel a kezében a vécén ülve és nem kap infarktust a csíkok láttán. hapsiknak meg pláne.
a te életed. és szerintem jól tetted, hoyg örökbeadtad, de ez az én véleményem. egy házaspárnak olyan örömöt adtál amit nem remélhettek.. hogy ez neked esetleg még most is lelkiismeretfurdalást okoz és hiányzik a gyerked.. azt nagyon sajnálom és remélem egyszer megnyugszol.