Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szia Enikő!
Ugye jelentkeztetek már valamelyik szervezethez (Gólyahír, Bölcső alapítvány, Alpha szövetség)????
Van egy barátnőm, akik már három gyermeket fogadtak ily módon örökbe... Gyermekenként max 3 évet várta rájuk...A második a kisfiam tejtestvére volt ...
Mindhárom babát újszülötten kapták.A második kettőnek az édesanyjával is találkoztak még szülés előtt!
Ami nagyon érdekes, hogy a gyerekek még hasonlítanak is egymásra...
Sok sikert a babához!
Sziasztok!
Segítséget szeretnénk kérni tőletek. 40 éves házaspár vagyunk, és már 18 éve küzdünk azért, hogy kisbabánk szülessen. Sajnos azok közé tartozunk, akiknek a sors nem adta meg a lehetőséget, hogy szülőkké váljunk, ezért szeretnénk nyílt örökbefogadással örökbefogadni egy újszülött kislányt. Arra kérnénk benneteket, ha olyan helyzetbe kerültök, hogy már elvetetni nem tudjátok a babát de még vállalni sem tudnátok az anyaságot, akkor írjatok vagy hívjatok minket. Így gondoskodhatnátok szerető családról, megismerhetnétek minket, mint örökbefogadó szülőket, és megnyugvással bízhatnátok ránk gyermeketek nevelését.
Tudjuk, hogy ezt a döntést nem könnyű meghozni, de így egy ártatlan élet menekülhetne meg a halától. Mi pedig örömmel vennénk ha ránk bíznátok egy gyermek nevelését és végre mi is boldog szülőkké válhatnánk.
Köszönöm, hogy elolvastad kérésünket és gondolkozol azon, hogy miképpen gondoskodhatsz gyermekedről ha neked nehézségbe ütközne a felnevelése.
E-mail: eniko6868@freemail.hu">eniko6868@freemail.hu
Tel: 06-20-545-3986
Nem tudom, miért vagy ennyire ellenséges az örökbefogadással kapcsolatban. Igenis lesz egy húdeboldog pár, meg egy gyerek, aki nem a szadista anyjával nő fel, és nem is teszi tönkre az intézet, ahol megkapja a szükséges létfentartáshoz szükséges dolgokat, csak épp a szeretetet nem. Az örökbefogadás néha az egyetlen megoldás egy gyerek életének a megmentésére.
igazad van. ezen még így nem gondolkoztam, h az abortusszal az ember magát mentené a felelősség alól. lehet. de így nem vállalsz vmit, amit nem tudsz teljesíteni, nem? sztem ha megszüli és örökbe adja, az meg olyan, h életet ed neki, de CSAK AZT. és továbbpasszolja a felelősséget. (jó, persze, lesz egy hú de happy házaspár, aki örökbefogadja. vagy nevelnek belőle jó cselédet, ilyet is hallottunk, ugye?) sztem elég baj, ha az ember ilyen helyzetbe kerül, h választania kelljen, és a többség nem jókedvéből választja az abortuszt. de van olyan helyzet, amikor az a megoldás.
na azért itt álljunk meg egy szóra. mi az,h ez bármelyikünkkel előfordulhat bármikor? ez baromi erős túlzás! ,,csak úgy" nem szokott az ember gyereket szülni. velem SOHA, semmilyen körülények között nem fordulhatna elő, h örökbe adjam a gyerekemet. ha vmi baromi ritka véletlen folytán teherbe esnék, és nem tudnám felnevelni, elvetetném. ami nem gyilkosság, mert nem gyerekről van még szó, csak pár mm-es kezdeményről, nem vehetjük a két dolgot egy kalap alá. de ha már úgy döntök, h megszülöm, akkor vállalom érte a felelősséget és felnevelem. én. nem az állam, nem nevelőszülők, nagyszülők, vagy a szomszéd. attól, h vki teherbe esik, nem vezet egyenes út ahhoz, h kukába dobja, v megöli a kicsit.
és minden gyereknek jó dolga van azoknál a csodálatos nevelőszülőknél, akik ,,olyan régóta annnnyira vágytak már gyerekre"? ez lutri. az is, h lesz-e, aki azonnal örökbe fogadja, v éveket kell intézetben töltenie. de jó, legalább kapott egy lehetőséget az életre. marha jó, biztos mindegyik örül is neki.
láttátok már a mai topikját?
de nem is ez a lényeg. benéztem az elsőbe, ezt figyeljétek, ezt írta arra, hogy jött rá a munkaadója, h itt topikol:
,,Úgy jött rá, hogy nyomozott utánam. Van a gépén olyan, hogy megnézi, milyen oldalakon jártam aznap. És ott volt a nlc. Persze ő úgy gondolta, hogy én csak a freemail-t nézhetem meg, mást nem. Én meg nem elégedtem meg ennyivel. BŰN? Szerintem nem."
ezt a vérlázító, pökhendi stílust! megsajnálják, munkát kap, szívességből internetezhet, cserébe az egész napot a gép előtt tölti, és még neki áll felljebb.
Kevés, nagyon kevés az, hogy azt "hiszed", hogy beleélted magad abba a bizonyos helyzetbe.
Kívülállóként könnyű okosnak lenni.
Örülök, hogy jöttél. Mert ez így nélüled egy meddő dolog. Tényleg napok óta ezen a történetetn agyalok.
Amiket karo-line leírt, az úgy igaz?
Előre bocsátom, egyetlen hozzászólást nem olvastam el az indítón kívül.
Van egy ismerősöm, aki teherbe esett. A párja azonnal elhagyta. A szüleivel él, egyetemista. Növekedett a pocak, a fiú hol visszatáncolt, hol nem. A vége a "nem" lett. A lány szülés előtt 3 héttel döntött: imádott magzatának talán jobb lesz mással.
KEresett és talált örökbefogadó szülöket, egy nagyon kedves házaspárt, akik hosszú évek óta vágytak erre a csodára.
A kisfiú megszületett, gyönyörű, az édesanyának vérzik a szíve, a szülők boldogok.
A gyereknek ÍGY A LEGJOBB. Szertő családra talált, akiknek ő lesz a mindene.
Az anyukának nagyon nehéz, de szerintem semmihez nem hasonlítható egy esetleges kényszer-abortusz miatt érzett örök lelkiismeretfurdalás és fájdalom, vagy a fájdalom és a tudat, hogy a kicsinek így jó...
(nem rólam szól, én szerencsés vagyok, mert lesz saját babám 2 hónap múlva és várjuk nagyon.
Nem vagyok egy érzelgős típus - ahogy a szövegezésem sugallja - , de ezt a témát végtelenül komlyoan veszem!)
És ebben újra egyetértünk. Ha gyereket nézzük jobb neki így. Valószínűleg.
És az örökbeadó szempontjából?