Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Antidepresszáns =totál leép
Torolt_felhasznalo_854556
Létrehozva: 2008. január 5. 00:36
A történetem röviden.A nyáron orvoshoz fordultam állandó szorongásaim,rosszulléteim után.A pszichiátert javasolta,én elmentem.20 perc beszélgetés után recepttel a kezemben távoztam.A gyógyszert kiváltottam,rendesen szedni kezdtem.Kb 3 hét után elkezdtem érezni a hatását.JOBBAn voltam,nem szorongtam,nem voltak rosszulléteim,a mindennapi teendőimet eltudtam látni,mint ahogyan más emberek is.Boldog voltam,mert azt gondoltam,és valóban úgy is éreztem,végre visszakaptam az életemet,ujjra élek.Az állapotom kb 2 hónapja elkezdett romlani,amit a kicsi betegségének tulajdonítottam.Azt hittem,az,hogy beteg ez visel meg ennyire.Aztán a gyógyszert egy nap elfelejtettem bevenni,nem tudom másként megmagyarázni,de a fejem elkezdett kattogni,mint aki kéri a bogyót.Aztán bevettem és jobban lettem.Az állapotom most olyan mint amikor a bogyókat elkezdtem szedni.Ujjra remegek,és szorongok.A hangulatom is olyan mint azelőtt.sEMMI ÉS SENKI NEM ÉRDEKEL,NEM TALÁLOM AZ ÖRÖMÖT SEMMIBEn.a GYÓGYSZER HATÁSÁRA KEZDETBEN A GONDOK NEM TŰNTEK problémának.Minden lepergett ,és gondtalannak tünt.Könnyebben eltudtam fogadni mindent,amit azelőtt sehogyan sem.Ma ugyanott vagyok,mint mikor a gyógyszerhez nyúltam.Az antidepresszánsok nem használnak,csakis eleinte,és teljesen tönkreteszik az embert.Nem tudok bevásárolni,nem tudom élni az életem.Utálom ezt az egészet.Utálom,hogy ilyen vagyok,gyűlölöm,hogy stressz és szorongás nélkül nem tudok emberekkel beszélgetni.Utálom,hogy a boltban a soranállástól kiakadok,a postán rosszulleszek.Gyűlölöm,hogy csak az otthonomban érzem jól magam.AZt is gyűlölöm,hogy ez így jó nekem.Itthon a kis magányomban,mert ettől nyugodt vagyok,ez az egy nem stressze.Elviselhetetlenek voltak az ünnepek,a családom körében,végig idegeskedtem,idegesítettek.Az egész család.Miért nem lehetek normális ember mint a többi???Mitől tud ez az egész állapot megválltozni???Mert a gyógyszerektől tuti nem!!!!!
Kedves Topic-indító!
Ahogy olvastam ezt a hozzászólásodat, nagyon a magam véleményét láttam viszont: én is abbahagytam az orvos által felírt
gyógyszereket, vissza se mentem az orvoshoz... csalódtam az egészben. Pedig valami segítségre szükségem lenne... nem tudok a mélypontról kimozdulni.
A munkahelyemen elterelődik a figyelmem, dehát az nem normális, hogy az ember egyedül a munkahelyén érezze jól magát!
Semiramis,
melyik országban mérnek rutinszerűen szerotoninszintet vérvizsgálattal diagnosztikus célból?
KÖSZÖNÖM,HOGY MEGHALLGATTOK....BEHÍVOTT HÁT A SZOBÁJÁBA ÉS FELHÍVTUK A FŐORVOS ÚRAT.........
Eljött a nap-bár otthon jó ideje féltőn mondta a férjem depressziós vagyok és nagyon a végét járom...én mondtam nem fogadom el a pszhiiátriát,nem úgy mint pl. egy gégész,egy urulógus,stb. szakembert...erről már írtam nektek....mert nem jönnek vissza pl.akkor a kisfiúnk ügye....hiába a sok beszélgetés,mármint hiába lenne.....de mint látjátok ekkor már testi,más tüneteket is okozott....pont időben vett szárnyai alá a főnöknőm,pedig erről nem beszélt a férjemmel,ha egy-egy bulin találkoztak...-és elmentünk az orvoshoz....
Fogadott bennünket ,pár szóban elmondta a főnöknőm én vagyok az egyik legjobb űzletkötője és tudja,ha felerősítenek még sokáig az is lehetek,tehát ő kéri a főorvos úrat......
szép jelenet volt....-SZERINTETEK????-nos a főnöknőm kicsit arrébb ült le "ketten"hagyott bennünket......
S MI TÖRTÉNT?!képzeljétek el:hosszú percek tellettek le és egyszercsak,mert közben csak nézett,nézett a doki...úgy 50 felé ballagó volt....:"Doktor úr!Én nekem kell kezdenem...?" "Igen!Ha el megy egy filmet-ol.-előhívatni,ott is maga kezdi..."
Szarul éreztem magam a helyzettől,már bocs....az ablak mellett ültem és...akkor és...egyszercsak "találtam szavakat".....:május volt gyönyörűen sütött a nap....:"Doktor úr-mondtam alig hallhatóan...-én látom ,hogy süt a nap de mint egy ollóval,itt vágjuk el a "film"végét........átbeszélgettük...máig sem tudom,hogyan válaszoltam,erőtlen voltam és elkeseredett.....Egyszercsak azt kérdezte:"Igen...és mondja!Hogyan jelentkezik alvás problémája?Könnyen elalszik és nagyon korán felébred és nem tud tovább aludni,vagy nagyon sokára alszik el?!"...csak lestem!Ezt bizton tudom,felkaptam a fejem:"Honnan tetszik tudni?!Igen,könnyen,mélyre elalszom,de aztán csak pár órát sikerül és én szíves vagyok 15 éves koromtól.....nappal szinte felborulok....".....
EGY ANTIDEPRESSZÁNT KAPTAM:hasonlóan éreztem tőle magamat mint te,kedves topik indító...majdnem három évig kellett használnom...egy nap eldobtam:"ERŐM VAN,SAJÁT!NEM KELL TÖBB GYÓGYSZER!!!!"amikor megint mentem,különböző-megint-vizsgálatok,mármint tesztek...és azt mondta a papírra ráírta:GYÓGYULT A BETEG!....ó:
!!!!!s aztán így menet közben megtanultam felnőni Orsikához....mert a gyerekeinkhez fel kell nőni...amikor ,mert én így mondom:FELÉBREDTEM VÉGRE CSIPKERÓZSIKA ÁLMOMBÓL......már csak négy évet élhetett,drága hercegnőnk......olyan szép volt...ebből két évig minden vasárnap kezünk összekulcsolva,ő kérte,már nagy lány,ne "csak úgy"fogjam kis kezét...jártunk templomba.....
MINDEN ÍGY TÖRTÉNT!!!!!A TOPIKOMBAN IS!!!AHOL MEGKÉRDEZEM:MIT ÉRZEL,HA KIS KEZE A KEZEDBEN VAN!!!!!!!!
...s,hogy mi volt a diagnózis a pszhiiáternél?:kevert mániákus depresszió,alkatilag,született depresszióra hajlamos a beteg.....
NEM LEHET,HOGY ADYT IS AZÉRT SZERETEM,ÉRTEM MEG MÁR ÖTÖDIKES KOROMTÓL???!!!!
ÉRTITEK???!!!!!Aztán havonta kellett mennem
Egyszerü vérvétel. Tényleg nem csinàltak, biztos?
Javasolt (itt elöìrt, rutinszerüen megcsinàlt ) kezdés. Nem hiszem, hogy a magyar pszichiàtria ennyire le van maradva. Sem képzésben, sem technikàban. Nem, nem hiszem.
Neked is szép álmokat
Bizony, az otthonlét megőrjít. Találj valami elfoglaltságot. Tűzz ki valami nehéz célt. Hátha.
Jó lenne, ha nem az újjabb gyógyszer hozna neked megnyugvást
Barátnők? Sok dumcsi is jót tesz.
Panka
Én is xanaxot szedtem, aztán altatót...Elősször apum halála, nyáron a babámat vesztettem el. Házi ápolóként ápoltam a tanárnőmet, aki végsőstádiumos rákbeteg volt, ringattam a karomban, mikor meghalt, lemosdattam, felöltöztettem, hazajöttem és összeroppantam.
Kilátástalannak éreztem a helyzetemet, gondoltam egy nagyot és egy teljesen új területen helyezkedtem el. November óta nem szedek altatót, sem nyugtatót. Nem mondom, zaklatott vagyok kissé, de baromi boldog vagyok, hogy nem is hiányoznak. Leköt a munka és a család. Talán a napi 10 óra munka és fáradság az oka, de megérte
Ezért hálát adok.