Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Skizofrén emberrel élni
Torolt_felhasznalo_770731
Létrehozva: 2008. január 29. 11:30
Sziasztok,
Sajnos párom anyukájáról kiderült hogy skizofréniás, a jó hír hogy belátta hogy beteg és eljött a pszicháterhez, kapott gyógyszert. A durvábbik fajta dühkitörésekkel. Persze azt nem akarja elhinni hogy nem befolyásolják, nem figyelik stb. csak azt tudja hogy nem érzi jól magát, valami gáz van.
Akinek a családjában van/volt ilyen az kérem adjon tanácsot hogy kellene egy skizofrén emberrel bánni, viselkedni, beszélni, a hétköznapokat átvészelni Vele? A szavaim mögött a rosszindulatot látja, csak a fiára hallgat, csak Vele akar lenni, engem meg már lassan látni sem akar. Lassan elmar minket egymástól. Tudom hogy beteg, ezért próbálom megérteni, segíteni Neki de lassan felemészti a párom is, ez megy már 2 hónapja. Az ünnepek szörnyűek voltak.
Aki tud valami tanácsot írni annak nagyon hálás lennék.
Ui: Kérem azok kíméljenek akiknek erre az a reakciójuk hogy hagyjam ott a párom meg az anyukáját... Köszi
Sajnos párom anyukájáról kiderült hogy skizofréniás, a jó hír hogy belátta hogy beteg és eljött a pszicháterhez, kapott gyógyszert. A durvábbik fajta dühkitörésekkel. Persze azt nem akarja elhinni hogy nem befolyásolják, nem figyelik stb. csak azt tudja hogy nem érzi jól magát, valami gáz van.
Akinek a családjában van/volt ilyen az kérem adjon tanácsot hogy kellene egy skizofrén emberrel bánni, viselkedni, beszélni, a hétköznapokat átvészelni Vele? A szavaim mögött a rosszindulatot látja, csak a fiára hallgat, csak Vele akar lenni, engem meg már lassan látni sem akar. Lassan elmar minket egymástól. Tudom hogy beteg, ezért próbálom megérteni, segíteni Neki de lassan felemészti a párom is, ez megy már 2 hónapja. Az ünnepek szörnyűek voltak.
Aki tud valami tanácsot írni annak nagyon hálás lennék.
Ui: Kérem azok kíméljenek akiknek erre az a reakciójuk hogy hagyjam ott a párom meg az anyukáját... Köszi
Én tanulok erről egy keveset, és úgy tudom,hogy a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek alig hatásosabbak a placebóknál (lényegében ugyanolyan, mintha hatóanyag-mentes gyógyszert szedne a beteg).
Nem tudják,hogy mik okozzák a pszichiátriai kórképeket, mind csak feltételezés, így nem is tudják a kezelési módot... biztosan nagyon nehéz lehet együtt élni egy ilyen beteg emberrel.
Az is baj az iylen betegekkel, hogy nem tartják magukat betegnek, így vita folyik arról, hogy valóban betegség-e ez. Mert ugye a beteg ember elmegy orvoshoz, vagy kórházba, és megkéri a doktorokat, hogy gyógyítsák meg. Ezzel szemben a pszichiátriai kórképekben szenvedőket rákényszerítik a terápiának mondott regulák betartására.
Én azt nem értem,hogy lehet egy beszélgetésből megállapítani,hogy mi a baja?Vagy ez tényleg ilyen egyszrű?
Ja meg a gyógyszereknek kijöttek a mellékhatásai,amik nem valami bíztatóak....
(bocs a helyesírási hibák miatt,de már ki kellett írnom magamból)
Sziasztok!
Sajnos,mivel friss regisztráló vagyok nem nyithatok új fórumot.
Találtam itt a témába pár fórumot,és ez a legkorábbi.....
Szóval...
A testvérem most végzős a főiskolán,írta a szakdogáját és egyre furcsábban kezdett viselkedni.Először csak nem aludta végig az éjszakákat,úgy éjfél,kettő felé felébred és reggelig járkált a szobában és gondolkozott,mit kéne írnia a dolgozatba.Valahol elekadt az írásban és a konzulensek se voltak valami segítőkészek.A lényeg,hogy azt kezdte érezni,hogy nem jól csinálta,pedig már több,mint a felénél járt.Egyre csak ezen pörögtek a gondolatai,majd azt is elkezdte hajtogatni,hogy mindenkinek hazudott...nem igazán tudjuk miről,mert nem tudta megmagyarázni. A legfurcsább az volt,amikor hazajött a suliból és elkezdte mondani,hogy ő kiszáradt (ez este volt) és menjünk orvoshoz.Ekkor még sikerült megnyugtatnunk,hogy nincs kiszáradva,rendesen ivott,nem utalt rá semmi.Ám másnap reggel úgy kelt,hogy "leállt a veséje" (szerinte).Bevittük az ügyeletre,hogy megvizsgálja egy orvos.Na az rögtön beutalta a helyi pszichiátriára.Onnan pedig továbbküldték egy kórházba,megfigyelő részlegbe.Na ez volt 4 hete.Annyit állapítottak meg elbeszélgetés alapján,hogy ez skizofrénia.Ez után volt egy vérvétel.Semmi más vizsgálat nem volt.Most próbálgatják,melyik gyógyszerre hogyan reagál.Szörnyű látni,hogy egy értelmes ember egyik hétről a másikra hogy megváltozik.
Nagyon ki vagyok már idegileg,de szüleim még jobban. Nem tudom pontosan mivel is jár ez a betegségés sajnos az orvosa nem valami közlékeny.
Pedig megpróbálhatnál megbocsátani neki. Pontosan tudom milyen, mert az én tesom is 13 éve beteg, de nem tehet róla. Még akkor se, ha néha úgy viselkedik, hogy legszívesebben szétverném a fejét.
És valójában a mi családunk is tökéletesen szétesett miatta.
De valószínűleg ha féllábú lenne, akkor se okolnám, hogy soha nem érem el a buszt miatta. Ez betegség, akármilyen nehéz is felfogni ép ésszel.
Olvasd el ezt:
http://www.bura.hu/article.jsp?id=10000102
Főleg a második részt. :(
Azért az a doki szerintem elég felelőtlenül kezeli a dolgot. Ugyanis nem csak annyi, hogy olyankor nem kell odafigyelni. Az Igazságügyi Megfigyelőben dolgoztam, ahol főként skizofrének voltak, és gyilkosságért. És csak annyi volt az ok/indok, hogy figyelték és/vagy mérgezték őket, ill. belebújt a hozzátartozóba a sátán (a beteg szerint), vagy a hangok súgták, hogy ölni kell. A gyanútlan és totál ártatlan hozzátartozó (általában a gyerek, az anyuka, vagy a férj) aztán egyszercsak meghalt, mert bekkatant a skizós beteg. Tudom, nem kell egyből a legrosszabbra gondolni, de annyival elintézni egy dokinak, hogy nem kell rá odafigyelni, hááát
A topicindítónak meg a hagyományos kezelés mellett ajánlanám a kineziológust, vagy a szellemgyógyászatot, vagy valamilyen alternatív dolgot, bár tudom, hogy ilyenkor mindenki ellenség, tehát nem egyszerű bármire is rábírni a beteget.
És minden érintettnek sok türelmet és kitartást kívánok!
Bocsi
S a betegségét is maximálisan felhasználja,hogy anyánkat sakkban tartsa.
Úgyhogy nem egyszerű az élet.
Csak kitartást kívánok, de tudom, az elfogy egy idő után(nálunk 13-14 év alatt fogyott el).
Pusza,s tényleg kitartást
A gyogyszeres kezeles hatasa gyakran honapokat vesz igenybe mielott jobbra fordul a helyzet. Viszont nem tudom hogy a kapcsolatotok mennyit fog kibirni. Alapvetoen a helyzet sajnos nem fog valtozni, a kezelesek ellenere sem mert a skizofrenia csak kezelheto de nem gyogyithato.
Baratnom testvere skizofren 16 eve ismerem nem sokat valtozott ezalatt. Rohamai ugyanugy vannak es a gyanakvas miatt mar senki sem birja mellette. Egyedul el mert keptelenseg vele elni.
Az ugynevezett depo-t, azok kapják, akik nem hajlandóak, vagy elfelejtik bevenni a gyógyszereiket, ők kapják a havi adagot egy injekcióban.
Ja mégegy: a gyógyszereknek kell azért egy bizonyos idő, hogy hassanak, és sajna az sem biztos, elsőre jó gyógyszert kapott, ez azért egy hosszadalmas procedúra, de megéri. A szkizofrénia betegség egyik fő eltartója a gyógyszeriparnak, egyre több, és egyre jobb, egyre kevesebb mellékhatással rendelkező gyógyszer van erre a betegségre. Ha tudok segíteni, írj, szivesen összeszedek neked pár címet. szia
Ó te szegény, sajnállak nagyon!
Sok tippet én sem tudok adni, de ha megoldható, költözzetek külön.
Borzasztó érzés egy ilyen beteg emberrel együtt lakni. Mi is átmentünk ezen a nagymamámmal. Hiába kapott gyógyszert a depressziójára, nem szedte, ezáltal már a skizofréniáig jutott a betegsége. Volt nálunk is minden, a csúnyán nézéstől a mérgezésig, a lopásig minden. Üvöltözés, ajtócsapkodás, bezárkózás, öngyilkosság, aztán a magába zuhanás és kezdtük elölről az egészet. Kényszeríteni pedig nem lehet a gyógyszer szedésére, mert akkor megint az jön, hogy mérgezzük. Néha én is kilátástalannak érzem a dolgot, de változtatni nem tudunk.
A körzeti orvos azt mondta, hogy ha rájön a "roham", akkor nem szabad komolyan venni, lazán kell felfogni (na jó, ezt egy kívülállónak könnyű mondani), meg kell hallgatni, de ennyi. Mi most ezzel próbálkozunk.
Kitartást, türelmet nektek!
most viccet félretéve: sok-sok erőt kívánok!!!!
Kedves Magic!
Mély együttérzésem. A hozzászólásoknál látszik ki élt együtt skizofrénnel és ki ad tanácsot csak egyszerűen akár jószívűen, de nem tudva miről beszél.
Nálunk a családban van skizofrén, együtt csak 2 évig laktunk. Nekünk is az a tapasztalatunk, hogy a pszihiáter semmit nem segít, azon kívül, hogy beállítja a gyógyszert. Ha nem tudsz megfizetni méregdrága pszichológust (akik egyébként nem szívesen vállalják, mert sokat ők sem tudnak tenni), akkor marad az internet.
Minden jószándék és szeretet ellenére én úgy látom a türelem elfogy. Legjobb esetben is teljes fásultságba fullad a segíteni akarás.
Én annyit összeszedtem, hogy minden kérdést érzelmi oldalról kell megközelíteni, sosem a realitások oldaláról. Mitől félsz? Aggódsz emiatt?
Mondjuk nálunk a legzavaróbb az üldözési mánia. Mindenkiről azt hiszi követi, bántani akarja stb. És ha valamit a fejébe vesz, akkor képes egész nap elmondani 1000-szer is, amíg meg nem teszed azt az égbekiáltó baromságot, amit akar.
Én is csak azt tudom mondani, hogy költözzetek külön. Ne menjetek messzire és legyetek kéznél, de nektek is csak egy életetek van.
Még annyit, hogy nézd meg a www.kalvaria.hu -t, ők biztosan tudnak valemilyen szinten segíteni.
Szia!
Az én apám skizofrén volt, sajnos márciusban meghalt, de tüdőrákban. De valamilyen szinten az is ennek a betgségnek volt a következménye.
Szerintem ne hagyjátok magára, de ne is éljetek vele egy háztartásban. Tönkre tesz mindenkit ez az állapot. A türelem az kevés és elfogy. Felelősséggel tartoztok érte, természetesen, de a hozzászólásodból is kiderül, hogy ezt tudjátok. A gyógyszer nagyon lassan épül be, akár fél év is eltelhet és ha már jól van akkor kell igazán odafigyelni rá, szedje is gyógyszert, mivel nincs betegségtudatuk, akár kávéba étlebe kereverve badni neki. Az a lényeg, hogy szedje folyamatosan, mert ha akár 2-3 napot is kihagy, azzonnal visszazuhan.
Ez egy nagyon durva állapot tudom. Majd akkor beszéljetek inkább az állapotáról amikor kijött belőle, hátha kialakul a betegségtudat.