Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Korkülönbség
Sziasztok!
Segítsetek légyszíves....biztos van itt valaki, aki hozzá tud szólni a korkülönbség témához.
A sztori röviden:
Én 23 éves vagyok, a fiú akivel egyre jobban belebonyolódunk a dologba 19. Én most diplomázok, ő most érettségizik....
Szerintetek életképes egy ilyen kapcsolat?? Már kezdek beleőrülni a folyamatos gondolkozásba....
Óvodáskorban például újra bepisilnek a gyerekek, mikor trauma éri őket ...
Te miért vágysz visszafelé az életben?
Nem a korkülönbség abszolút értékével van a probléma, de ez nálatok 20% körül van, és az sok, teljesen más ritmusban kellene tartanotok életkorotok szerint.
Szeretsz anyáskodni?
Akkor meg mitől félsz?? Ha ragyogsz, és napról napra boldogabb vagy mellette, akkor tessék élvezni minden pillanatot.
Magadnak élsz, nem a barátnőidnek, szüleidnek.
Egyébként én is idősebb vagyok 2 évvel a páromnál. Mielőtt összejöttünk volna, kicsit én is tartottam a dologtól, de engem mindenki bíztatott, h. ilyesmivel nem szabad foglalkozni, és igazuk volt.
Szóval adj esélyt kettőtöknek, ha odavagy a srácért, és ez fordítva is igaz.
Szerintem hosszú távra semmiképpen ne tervezz, hiába a szerelem, előbb-utóbb kijönnek a különbségek, én azt gondolom, nem életképes sokáig. Neki még csak most jön az élet, a bulik stb...te pedig hamarosan dolgozni fogsz, két totálisan különböző világ + az életkorból adódó különbségek...egy 19 éves srác még gyerek
hozzád képest.
Itt a lényeg:
"De boldog vagyok vele....és minden egyes találkozás után egyre boldogabb ...
A főnököm szerint újabban ragyogok, mint a napsütés ....."
Minden kapcsolatban vannak buktatók, akár egyidősek vagytok, akár nem. Gond max abból lehet, ha Te elkezdesz dolgozni, Ő meg tanul tovább. Bár amíg nem költöztök össze tán ez sem akkora. Viszont mindketten fiatalok vagytok, legyetek boldogok!
Nálunk még csak barátnő illetve az ő nővére tud a dologról...
Az én legjobbam teljesen ki van boruva, hogy nem vagyok normális, az ő nővére padlón van, hogy gyakorlatilag egyidősek vagyunk, tehát mit akarok én az ő ovis kisöccsétől....
De boldog vagyok vele....és minden egyes találkozás után egyre boldogabb ...
A főnököm szerint újabban ragyogok, mint a napsütés .....
A barátnőknek és a szülőknek mindig van kifogásuk, legfeljebb nem mondják a szemedbe. A kapcsolat elején nem érdemes azon filózni, hogy mit szólnak mások, csak egymásra koncentráljatok! Lazíts, engedd, hogy megtörténjenek a dolgok, ne emészd magad! Ha szerelem és boldogság lesz belőle, az úgyis meglátszik a kisugárzásodon, és akkor a környezeted is elismeri majd, hogy jó döntés volt.
Azért fura, fordított helyzetben, ha a lány lenne a fiatalabb, senki nem szólna egy szót se. A konvenció hatalma
Szia!
Miért ne lenne életképes ez a kapcsolat...?.Lehet, hogy most úgy érzed sok ez a korkülönbség "sok", de most ez abból adódik, hogy így hasonlítod a dologkat: ő érettségizik én diplomázok.Valóban így nehéz is hozzászokni a gondolathoz.Felnőtt nőről és ffiről beszélünk.Nem a kor számít, hanem az, hogy megértsétek egymást.Én és a párom között 7 év van, az ő javára igaz,....De jól működik és az évek alatt szépen összecsiszolódtunk és habár külsőre látszik egy kicsit, hogy több van köztünk mint 3 év, de gondolkodásban nagyon egy hullámhosszon vagyunk, ugyanúgy vélekedünk a dolgokról.Közösen képzeljük el a jövőt,...ő kicsit későn érő típus és korán érőnek tartom magam és most ez pont jó így, találtunk egy közös nevezőt és úgy érezzük tudunk együtt tervezni.
Szerintem egy próbát mindenképp megér a dolog, elválik mennyire passzoltok egymáshoz, és, hogy mennyire komoly ez a srác.Ha meg nem működik, az elválik és legfeljebb ebből is tanult az ember, de ne ez legyen a kiindulópont.
Ismerkedjetek, szeressétek egymást és hidd el minden ki fog derülni, ...ha környezeted bírál,...senkinek semmi köze ahhoz, hogy te kibe szeretsz bele, felnőtt nő vagy, azt csinálsz amit szeretnél.
Igen, tud.
Nekem az első férjemmel volt ekkora mértékű a korkülönkbség.
Nyolc évig voltunk együtt, és jól megvoltunk.
Próbálok csak arra koncentrálni, hogy nagyon jó vele...de valahogy félek ettől az egésztől...
Még nagyon az elején vagyunk, de a környezetem már így is furcsán reagál...kezdve a barátnőmtől, aki folyamatosan szivat miatta....
És folyton az van a fejemben, hogy mit fognak majd szólni a szüleim...és a szülei :(
Szia!
Szerintem ne gondolkozz...Jól érzed vele magad? Ha igen, szerintem nem kell törni az agyad...majd lesz valahogy.
Én már találkoztam olyan férfivel, aki 23 volt és egy 5 éves kis gyerek szintjén volt ezzel szemben egy 18 éves fiú olyan, volt, mint egy 25 éves....
A kornak nincs nagy szerepe. A felfogásnak és a gondolkodás módnak, azaz az érettségnek, annál inkább.
Ha Téged nem zavar a kor különbség, akkor nem kell ezen gondolkozni...
Én nem tenném. Hagynám a dolgokat kialakulni. Lehet, hogy vele működik, lehet nem...de szerintem mindenképpen megbánnád, ha emiatt az egy kis apró dolog miatt nem folytatnád vele a kapcsolatod...Én az időre hagynám...
Persze ez csak az én véleményem.
Üdvözöl: LOresz
Szia!
Sztem ha a srác megbízható, és nem az a csapodár fajta mint ilyen korban a fiúk... :) Akkor miért ne lenne életképes? Sosem számít a kor.Csak az számít h megértsétek egymást...semmi mással ne foglalkozz! Főleg ne mások vélemyényével.
Egyszer é s voltam ilyen helyzetben és örülök h akkor önfejűen senkire nem hallgattam.Nem bántam meg...
Szia !
Szerintem életképes.Még nagyon fiatalok vagytok,bármi lehet belőletek :)
Ne gondolkozz ezen, eld az eleted!
Azt senki nem fogja tudni megmondani neked, hogy eletkepes-e a kapcsolat. Probald ki!