Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kövérség,miért?
Torolt_felhasznalo_231149
Létrehozva: 2008. június 21. 08:26
Sorstársaimmal szeretnék beszélgetni arról,hogy Ti mi miatt vagytok dagik,ducik,kövérek?
Családi örökség?
Tunyaság?
Sok evés?
Betegség?
Érdekelne az is,hogy elfogadjátok-e magatokat így,vagy folyamatos küzdelem az életetek?
Okozott-e valamilyen betegséget a kövérség?
Rendben van-e a házaséletetek?
Az én történetem röviden:
Koraszülött voltam,kis súllyal.A család megijedt,külföldről hozattak nekem extra tápszereket,amivel megalapozták a zsírsejtjeim számát. :)
Egész életemben jelentős túlsúllyal küzdöttem,elsős általános koromban endokrinológushoz vittek.Az általa javasolt diéta alapján sikerült fogynom,amit levélben tudatott az osztályfőnökömmel.Ő pedig felolvasta az osztálynak,akik megéljeneztek.
Életemben nem szégyelltem magam annyira.
Minden gondolatom a kaja körül forgott,főleg azok után,hogy a doki diétára fogott.Számtalanszor csentem ennivalót.
Kamaszként az állandó fogyás-hízásról szólt az életem.
Mikor gyereket akartunk a Férjemmel,lefogytam 15 kg-t,és egészséges,gyönyörű babánk született.A szoptatás alatt híztam vagy 30 kg-ot.
Ez volt 18 éve.
Az életem arról szól,hogy hol rámjön valami és lefogyok x kilót,aztán elkezdek zabálni és visszaszedem.
Ez egy ördögi kör,és szenvedek tőle.
Magas vérnyomás,visszér,cukorbetegség.....
Tudom,ÉLETMÓDVÁLTÁS kellene.
Hihetetlenül lusta vagyok,még egy fejkörzésre is.
És imádok enni...........
Jó munkám,szerető párom,boldog családi életem van,de egyre többször jut eszembe,hogy valamit tennem kell,hogy még az unokáimat is élvezhessem majd.
Írjatok,hátha erőt meríthetek valamelyikőtökből.
Köszi.
Nem ettem csodaszert, semmi hókusz-pókusz nem volt a dolgok mögött. Eldöntöttem, hogy lefogyok, de most tényleg!
Az első hónapok nem hoztak látványos eredményt, mert minden, a diétám szerint ehető dologból, pukkadásig zabáltam magam. Viszont hízni sem híztam. Aztán szépen csökkentettem a mennyiséget, pl: eleinte 10 db jókora virslivel laktam jól, később kettő is elég volt+ zöldségféle vagy gyümölcs.
Fokozatosan kell hozzászoktadnod a szervezetedet a kevesebb kalóriához. Elhagytam a kenyeret, a cukrot. Sok gyümölcs, zöldség, nem zsíros hús, tejtermék, tojás, hal,olíva olaj. Ebből eleinte korlátlanul, majd lassan csökkentve az adagot. Nem volt könnyű az első időben, még álmomban is ettem. De ez egy idő után elmúlik, csak addig kell kibírni. Aztán közben is vannak hullámvölgyek, de nem szabad feladni! És este 6 után tilos kajálni!
Az amikor sorra csusszantak le a nadrágjaim, és az övemet, ami addig körbe sem ért, újra használtam, akkora akarat erőt adott, hogy szinte szárnyakat kaptam.
Innen már könnyű volt.
Ne aggódj, rajtam is van túlsúly, de már dolgozom rajta - illetve ellene :) A "kicsit sok"-at azért írtam, mert rajtam kisebb BMI-vel is van plusz, és mivel én sem mozogtam az utóbbi években, ennek nagy része zsír. (A BMI továbbra is csak durva közelítés, de szerintem "lefelé" csal; vagyis a 25-ös értéket alulról közelítő embert normál testsúlyúnak tekinti, holott gyakran túlsúlyos a testzsírszázaléka alapján - kivéve persze, ha az adott testsúly a megnövelt izomtömeg eredménye.)
De ne hidd, hogy a súlyóz edzés nem bír zsírégető hatással. Nagyon is bír, bár ez a hatás közvetett - megemeli az alapanyagcsereszintet. Hosszútávon sokkal többet ér, ha a kardiót súlyzós edzéssel kombinálod, mintha csak kardióznál.
Szia! Én mindig husis voltam, nyolcadikban 63 kg, aztán egyre több. Most 31 éves vagyok és 90 kg. Sajnos én is a lustaságra tudom visszavezetni a túlsúlyomat, a családom nagyon segítőkész lenne, a férjem boldogan vigyázna a gyerekeinkre amíg én heti 1-2 alkalommal tornázni mennék. Nekem az egyedüli itthoni torna nem vált be (rengeteg torna DVD-m van), mert annak nincs olyan hangulata. Viszont a fittnesz klubokban pedig általában nagyon vékony csajok vannak, és lehet hogy bebeszélem magamnak de mindig olyan érzésem van hogy megjegyzéseket tesznek rám. Én olyan tornatársaságról álmodozom, ahol magamfajta lányok, asszonyok vannak, akik ugyanúgy vért izzadnak a torna alatt, viszont nem tesznek egymásra megjegyzést mert mind egy cipőben járunk. Különben érdekes, van aki a gyerekszülésre fogja a dolgot, pedig szerintem ez nem igaz. Az első gyerekemnél szülés után elég gyorsan lefogytam, de sajnos nem tornáztam mellette így "kötényhasam" lett, amit akár alulról a kezeimmel meg tudok emelni. Aztán jött a második gyerkőc, a kötényhas maradt + felszalad kb. 15 kg. Múlthét szombatra vártam (még egyben vagyok) a harmadik gyerekemet, vele csak 4 kg-t híztam, de már látom hogy most sem fogok lefogyni, viszont már kinéztem a baba-mama tornát, hátha az megmozgat kicsit.
Egy szónak is száz a vége: én lustaság miatt vagyok kövér, ellenben rengeteg zöldséget, gyümit eszek, kevés kenyeret, tehát tuti nem az étkezésemmel van a gond
Szia amanndi!
Ez bizony egy ördögi kör.Ha összeszámolnám,hogy hányszor adtam le 10-15 kilót,bizony régen MÍNUSZ 50 kiló lennék!(ha soha nem szedtem volna vissza)
Ezt a kitételt,miszerint aki kövér volt,és lefogyott,az nem sovány ember,henm lefogyott kövér,és bármelyik pillanatban visszahízhat,nem én találtam ki,hanem olvastam valahol.
Te már bebizonyítottad,hogy képes vagy lefogyni,31 kiló mínusz igazán csodálatra méltó teljesítmény.
Sajnálom,hogy nem jött össze a lombik,de bízz benne,hogy következő alkalommal sikerülni fog!
Sok sikert és kitartást kívánok Neked!
szia,
én is 172... és már meg is békéltem ezzel. jó, hogy jár más is ebben a cipőben :)
Sziasztok!
Elefántcsibe!Az általad idézett megállapításban lehetséges,hogy van némi igazság!
Én kamszkoromig teljesen normál súlyú voltam,aztán 20 éves koromban egy szerelmi csalódás miatt 2-3 hónap leforgása alatt 30!!!
kilót híztam...nem szerettem kimenni többé az utcára,mert csodálkozó tekintetekkel találkoztam folyton és előfordult,hogy észrevettem egyértelműen rólam beszélnek a ha elfordultam,nap mint nap megszégyenültem...
A családban többen elhízottak,nagymamám,édesanyám,anyu testvérei...
Szóval ilyen nagyon kövéren éltem le 13 évet!
Idén januárban erőt vettem magamon és mindent egy lapra tettem fel,hogy én most lefogyok,napi 2x-i torna dvd-re,jó izzasztós,következetesen betartott diéta,a kilók csak úgy olvadtak le rólam,mindezt a fogyást azért erőltettem annyira,mert sokadik lombikra készültünk májusban és úgy éreztem ezen múlott az eddigiek sikertelensége,ahogy fogytam teljesen új ember lettem,szerettem jönni-menni ,emberek között lenni,rengeteg elismerést kaptam ami nagyon jól esett,naponta 100x benéztem a tükörbe,hogy való igaz e ,hogy lefogytam 31 kilót!!!
annyival jobban éreztem magamat,nagyon-nagyon büszke voltam magamra!!!
Aztán a lombik ami a legfőbb motivációm volt nem sikerült,sajnos érzelmi alapon (és talán a töménytelen hormon okozta farkasétvágytól)alig 1 hónap alatt visszaszedtem 13 kilót
,már többször próbáltam újrakezdeni,dolgozom rajta,hogy mielőbb visszanyerjem a lelki békémet,mert most jelenleg válogatás nélkül eszem ami jól esik,sőt sokszor még annál is többet
Túl szép volt ez a fogyás ahogy ,hogy igaz legyen ,érzem pillanatok alatt visszaszedem,ha sürgősen nem folytatom azt az életmódot ami által annyira boldog lehettem egy ideig.
Nem kellett nagyon keveset ennem ahoz,hogy fogyjak,csak kb mint egy normál 70 kilós ember eszik a mindennapokban és én ezzel villámgyorsan fogytam, a gond az,hogy ha evéssel vígasztalom magamat,akkor 5x annyit eszem mint szabadna.
Hugom 1-2 év alatt adott le 40 kilót,ő is hasonló hízékony génekkel és hasonló családi mintával rendelkezett mint én,nálunk mindig nagy főzőcskézést rendezett anyu,a hugom is retteg a visszahízástól
Tudjátok, úgy alapból én mindig 65-70 kg között voltam... és sokan sugallták azt a környezetemben, hogy ez bizony kövérség... El is hittem, vadul fogyókúráztam, de egyszerűen nem ment le, akkor voltam 65 kg, amikor nagyon-nagyon szigorúan, már-már éhezés szintjén koplaltam... de a sok fogyókúra miatt híztam, híztam, 110 kg-ra... akkor, amikor visszanéztem a 65 kg-os képeimet, megértettem, hogy AKKOR NEM VOLTAM KÖVÉR. Mégis, miért sugallta mindenki ezt? Nem, egy 42-es ruhát viselő normális ember voltam, akivel mindenki elhitette, hogy fogynia kellene. Amikor erre rádöbbentem 110kg-osan, akkor elkezdtem a 90 naposat, 3 körben le is ment a felesleg 75-re... és én ezzel tökéletesen megbékéltem, Már nem hiszek annak, aki szerint egy nő akkor nő, ha nem több 60, vagy még inkább 55 kg-nál. És tudom, hogy nem vagyok kövér, még akkor sem, ha a legjobb barátnőm 42 kg és mellette bálnának nézek ki...
Nagyon fontos, hogy mit sugall a környezet, teljes kétségbeesésbe taszíthatják az embert. És nem hiszem, hogy az lenne a normális, hogy csak ásványvizen és zöldalmán élek, hogy nagy nehezen megint visszatornázzam 65-re...
Alan Hirsch ideggyógyász főorvosnak ,aki a chicagói /Smell and Taste Treatment and Research Foundation/ /Illat- és ízkezelési és kutatási alapítvány/ alapítója van egy hatásos fogyókúrás kísérete amiben íz-és illatfokozók segítenek a fogyásban.
Azt állítja, hogy a „ diéták azért hatástalanok, mivel az emberekből hiányzik a kellő akaraterő ahhoz, hogy lemondjanak a finom falatokról. Mi nem azt néztük, hogy hogyan és mit esznek a fogyni vágyók, hanem azt vizsgáltuk, hogy mitől lép fel gyorsabban a telitettség érzése"
Fél éves kísérletében 2436 túlsúlyos önkéntes vett részt, kiknek az ételét számtalan kalóriamentes kristályos ízesítő- és édesítőszerrel javították fel. Ennek keretében sajt-, vagy hagymaaromával szórták meg a sósétkeket. Az édességeket és a semleges ízű fogásokat viszont maláta, kakaó, fodormenta, banán, eper ízű "fűszerekkel" bolondították meg. Erdmény fél év alatt 13,6 kg fogyás.
Ebben a hozzászólásban két kulcsszó van: diéta és vétkeztem!
Nem diétázni kell! Megszokni, hogy annyit egyél amennyire a szervezetednek szüksége van. Amint átállítod az agyadat arra, hogy ez nem diéta hanem normális táplálkozás, sokkal könnyebb lesz. A diéta hangulatilag lemondást jelez!
Nem vétkezel, ha a finomságokért cserében valamiből kevesebbet eszel. (Lehet 1-2 napig sokat enni, utána tartani egy kemény tisztító léböjtöt (Brr! szörnyű, de még mindíg jobb mint a felszedett 10-20 kilót leszenvedni.)
Szia!
Csatlakozom az előttem szólokhoz. Így soha nem fogsz lefogyni. Muszáj mozogni, egészségesen táplálkozni. Hosszú távon!!!!! Nem csak a pillanyatnyi diéta erejéig. Sokan írják, hogy azért ducik mert hogy a felmenőik voltak azok, és "genetika". Szerintem ez abszolút csak kifogás. Mindenki maga dönti el, hogy most kimegy e a konyhába este 10kor és fal valami jó szénhidrátdúsat e vagy sem. Vagy elmegy egy kiadós aerobic órára vagy sem. Én azt mondom, hogy érezd jól magad a bőrődben, de gondolj az egészségügyi állapotodra. És persze mint nő, az esztétikára. Gondold át a dolgokat, hisz minden csak fejben dől el! Nincs olyan, hogy betegség, meg genetika (max. csak nagyon ritkán, szélsőséges esetekben). Fel a fejjel, változtasd meg az életed! Sok sikert!
"Sok-sok évi csodaszer próbálgatás, és néha koplalás, torna után feladtam már. "
Csodaszer nem létezik! A koplalás hülyeség! Fokozatosan szoktasd hozzá magad a szükséges mennyiségű táplálékhoz(inkább kevesebbhez akkor belefér néha egy kis nasi is). A torna viszont mindenkinek kell, súlycsoporttól függetlenül!
Szerintem alkati adottság is. Vannak olyanok,akik bármennyire próbálnak lefogyni,nemnagyon sikerül. De persze van ellenpélda is.
Az tuti,hogy hatalmas elhatározás kérdése,és több hónapos diéta.
Én 13 éve adtam le 40kg.-ot 1 év alatt,és még míndíg diétázom!!
Az utóbbi hónapokban vétkeztem
és fel is jött majdnem 10kg. Ha nem vigyázok,egyből jönnek vissza.
"többet egyek, akár kenyeret is, akár éjjel is."
Bocs! Nem olvastam végig az eddigi hozzászólásokat, de ez nagyon "szemenvágott"
Miért kell éjjel enni? Szerintem éjjel aludni kell! 
(A kenyér sem létszükséglet!) Sok alvás + sok víz (evés helyett) = fogyás! (Valamint a mozgás sem árt, fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezetet! Nagyon veszélyes jelentől túlsúllyal nekiállni edzeni! Eleinte séta, némi hasizmozás etc.)
"nem menekülök az evésbe" ez is egy kulcsmondat! Az evés szükséglet, nem megoldás.
"Nincs lehetetlen! Tedd meg magadért, azért hogy még rengeteg örömed legyen a gyermekedben és a majdani unokáidban!
Amit kifelejtettem: vérnyomás csökkentőt szedtem, de már az sem kell! "
Igen!!! Ez a lényeg! A túlsúly nem esztétikai kérdés, az egészség a tét!
Gratulálok az akaraterődhöz!
Milyen pontosan írtad le,amit sokszor én is gondolok:
A szemem tökéletesen hozzászokott a tükörképem látványához.
DE ha fotót,vagy videót látok magamról,elszörnyedek.
(már eleve helikopterről kell fényképet csinálni rólam)