Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasság-meddig jó?
Csak úgy eszembe jutott a kérdés ahogy így olvasgatom a topicokat.
Persze nem kell ahhoz nlc-t olvasni, hogy ellaposodott házasságokat lásson valaki, de itt könnyebben beszélnek róla.
Eleinte gondolom van a szerelem, vagy nincs csak olyan érzés, hogy vele le tudom élni az életem. Vagy kell egy család, gyerek...
De meddig jó vagy élhető egy házasság? 3év? Vagy 4? Nem válik unalmassá a házastárs? És ha van más szerelem, nem börtön már a meglévő kapcsolat?
Egyáltalán, minek a házasság?
Állítólag a férfiaknak ingyen háztartási alkalmazott kell...
Biztosan van akit kellemetlenül érint a kérdés, nem kell komolyan venni, csak elfilóztam...
Nahát,én épp most rágódom azon,hogy váljak vagy ne. Persze ez nem egyik pillanatról a másikra jött,már évek óta húzodik a gondolat,de úgy érzem mostmár kezd a finisbe érni.Egyszóval kiborul (t) a bili. Miért? Mert az én férjem egy unalmas ember,aki még 47 évesen sem tudott a szülői háztól "elszakadni" érzelmileg - amúgy normális értelemben. A család,a gyerekei csak másodlagos.
Nincsenek tervei,céljai,ül a pocsolyában és sápítozik. De nem tesz semmit azért,hogy az életünk kicsit jobb irányba forduljon.Szerinte az már valami,hogy ő ledolgozza a napi műszakot, utána indulás az apjához - mert ott mindig van mit csinálni. A panelben utál lakni,de soha nem mondta,hogy költözzünk családiba,egy lépést sem tenne/tett ezügyben.Ugyanis egyszem fiú és azt hitte,hogy mi majd odaköltözünk a szülői házba. Ja,és a napi pia: Az már kell,hogy a "borzasztó" családját eltudja viselni.
Lehetne még sorolni...
Én úgy látom, hogy a szüleink példája ragadós, jó és rossz értelemben is: akik elvált szülők gyermekei, maguk is könnyen hajlamosak a kenyértörésre, akik szülei meg egymás mellett élték le az életüket, azok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt.
Arról persze lehetne vitatkozni, érdemes-e egymás mellett mindenáron kitartani. Környezetemben láttam olyat, hogy valaki alkoholista és/vagy csapodár lett egy rossz házasságban vergődve, az idegbeteg gyerekekről már nem is beszélve.
Nem:),képzeld!!!! Másnap kidobott!!! Azt mondta, hogy a gyűrű bizsu, 200ft-os, a palota csak egy makett és különben is
Egyébként lehet, hogy egy házasságot leginkább lángoló szerelmből kelle kötni és 3-4 évente megújítatni...
Nekem most nincsnek ilyen terveim,csak kíváncsi voltam mert sok olyan topicot olvasok, amiben arról írnak nők, hogy 5- 10-20 éve szeretik a régit és még mindig belé szerelmesek, vagy másba....nincs jól "kitalálva" a házasság intézménye...szerintem